WTCR - Wéber Gabi értékel

Wéber Gabi értékel

LantiLanti
2012/06/11 18:50

A WTCC-ben most jó nagyot szusszannak a csapatok, legközelebb csak július 22-én áll rajthoz a mezőny Brazíliában. De milyen túraautó hírblog lennénk, ha túraautó-hírek nélkül hagynánk titeket? A Zengő Motorsport versenyzőjét, Wéber Gábort kérdeztük a szezon első feléről, tapasztalatokról, folytatásról.

Mi történt Portimaóban, a második verseny rajtjánál? Negyedik helyről indultál, de beragadtál a start pillanatában.

"Padlógázon voltam, kiengedtem a kuplungot, de valószínűleg túl gyorsan, mert nem fogott be és lefulladt a kocsi. Nagyon váratlanul ért, a gyors rajtra fel voltam készülve, de arra nem, hogy nem tudok elindulni. Elképzelhető, hogy minimálisan pont visszaengedtem a gázt, amikor kiengedtem a kuplungot, a kettő pedig nem szereti egymást."

Dühös voltál magadra?

"Persze, hogy a fenébe ne lettem volna. Az egész mezőny elment mellettem, majdnem össze is törtek, rengeteget veszítettem. Mindegy, hogy utána feljöttem a 12. helyre, sok kedvem már nem volt versenyezni. Azt nem mondom, hogy megnyerhettem volna, de az első ötbe biztosan sikerült volna a bejutás."

Milyen elvárásaid voltak magaddal szemben, mielőtt elindult volna a bajnokság?

"Az idény rajtja előtt egyáltalán nem számítottam semmire. Tudtam, hogy időbe telik, amíg összeszokom a technikával, a közeggel. Azt azért tudtam, hogy nem várhatom magam a mezőny elejére, hiszen nagyon jó versenyzőkből és felkészült csapatokból áll a WTCC. Aztán azután, hogy az első hétvégén, Monzában rögtön bejutottam a Q2-be, máris kezdtek elvárásaim lenni magammal szemben. Valenciában a rossz teljesítmény lepett meg, Szlovákia pedig kifejezetten elkeserítő volt. A Hungaroring inkább csalódást jelentett, a váltó hibája miatt nem sikerült jól az időmérő, pedig akár a negyedik sorra is jó lehettem volna. Salzburgringet röhejes hibák komikus sorozatának nevezném, mind a körülmények alakulása, mind a mi szempontunkból. Portimaóban a kvalifikáció nagyon jó volt, sőt, az időmérőn Norbi és én is gyorsabbak lehettünk volna akár 3 tizeddel is, ha tudunk egy igazán tiszta kört futni."

Csalódott vagy picit?

"Valójában nem kellene annak lennem, de igen, az vagyok. Tény, hogy közelebb akartam kerülni Norbihoz és szerettem volna több pontot szerezni. Időbe tellett például, mire megismertem a pilótákat, hogy ki milyen stílusban vezet, hol érdemes előzéssel próbálkozni, ki fog beszúrni nekem egy váratlan helyzetben. Ezt Portimaóban már ki tudtam használni, de ezzel együtt azt mondhatom, hogy ez a tanuló időszak volt."

Volt olyan pillanat, amikor teljesen elment a kedved a versenyzéstől?

"Igen, a szlovákiai hétvége szombati napja. A két szabadedzés és az időmérő pocsék volt. Akkor kifejezetten azt éreztem, hogy hagynom kellene az egészet, mert egyszerűen nem megyek előre. Majd másnap, minden mindegy alapon homlokegyenest más beállítást próbáltunk ki, mint amit a józan mérnöki és versenyzői ész diktált volna, és bejött. Ettől kicsit az önbizalmam is visszatért."

Mennyire fontos az egészséges önbizalom az autóversenyzésben?

"Ez egy nagyon érdekes tényező. Hiszen úgy befolyásolja a versenyző teljesítményét, hogy közben a képességei valójában nem változnak. De az, hogy valaki mennyire tud hinni magában, elképesztő hatással van az eredményére. A WTCC valójában sok külön kis – inkább nagy – ego harca, amit például a versenyek előtti eligazításokon tökéletesen érezni. Gondolj csak bele, tele a terem olyan versenyzőkkel, akik korábban sikeresek voltak egy másik sorozatban. Itt pedig szembesülnek vele, hogy csak is egy győzhet. Igazi pszichológiai hadviselés zajlik, és nem csak a pályán. Mindegyikünk a legjobb akar lenni, ez a metakommunikációban is megnyilvánul."

Hogyan viselted azt, hogy Norbi a népszerűbb a csapatban?

"Nem érdekel a népszerűség. Nem azért csinálom, hogy felismerjenek az utcán, hanem mert belülről éltet ez az egész, imádok versenyezni. Másrészt pedig úgy érzem, én is ugyanannyi szeretetet kaptam a szurkolóktól, mint Norbi. És amúgy sem vagyok annyira ismeretlen, a Forma1-es közvetítéseknek köszönhetően a legtöbben tudják, hogy ki vagyok. De ha nem így lenne, az sem zavarna."

Alapvetően harsányabb a személyiséged, mint például a Norbié. Éppen emiatt sokaknak volt az a véleménye, hogy na, itt a nagyképű Wéber és csak szenved a mezőny végén. Mit gondolsz erről?

"Ha a magabiztosság nagyképűségnek tűnik, akkor vállalom. Nehezen tudják elfogadni az emberek, hogy egyszerűen hiszek magamban. És amíg így van, nem fogok, nem is akarok álszerénynek tűnni. Másrészt sosem éreztem azt, hogy a mezőny végén kullogok. Aki kicsit is tud olvasni a sorok között, az tisztában van vele, hogy a tempóm alapján valahol a középmezőnyben lett volna a helyem."

Tudsz indulni a tengerentúli versenyeken?

"Zajlik a szponzorkeresés, tárgyalás. Azt mondom, hogy július első hetéig még bármi összejöhet ahhoz, hogy Brazíliában indulhassak. Ha az nem is jön össze, utána megint lesz két hónap szünet, amiben összehozhatok annyi pénzt, hogy az utolsó három-négy versenyt meg tudjam csinálni."

Írta: Kőváry Anett

Fotó: zengomotorsport.hu és fiawtcc.com

Hozzászólások