Vélemény - Év sportolója-választás, vagy kutyaszépségverseny megint?
Év sportolója-választás, vagy kutyaszépségverseny megint?

Év sportolója-választás, vagy kutyaszépségverseny megint?

Szabó Gábor ·
2019/02/04 16:59

Sok helyütt elmondtam már, és sokszor le is írtam, hogy soha nem szavaztam még az Év sportolója-választáson, és gyanítom, soha nem is fogok. Az okokat sokáig lehetne sorolni, praktikusan például a sportújságíró szövetségnek sem volnék tagja, így aztán de facto nem is szavazhatnék, ám az igazság inkább az volna, hogy nemtagságom egyik fő motivációja éppen az lenne, ahogyan az Év sportolója-választás évtizedek óta zajlik. 

Nem volnék ezzel afféle magányos harcos, közvetlen kollegáim közül nem szavaz Hajdú B. Pisti és Horváth Mariann sem, ami – talán – jelez azért valamit. 

Ha egy igazán ütős mondatot szeretnék írni, most azt írnám, nem szeretnék közreműködője lenni egy olyan szavazásnak, ahol a magyar atlétika első felnőtt világbajnoka, Márton Anita nem fér be az első háromba, de még egy olyan szavazásnak sem, ahol a magyar vitorlássport első olyan világbajnokát, aki aktív olimpiai hajóosztályban tudott vb-címet szerezni, Berecz Zsombort, nem szavazzák be ugyanide.

Jöhetnék most azzal, hogy Kozák Danuta, Hosszú Katinka és Babos Tímea sikerei miként viszonyulnak Márton Anitáéhoz, vagy azzal, hogy Liu Shaolin Sándoré, Bácsi Péteré és Fucsovics Mártoné Berecz Zsomboréhoz, de ez nem volna helyes.

Pedig szép hangzatos érveim is volnának, leírhatnám, hogy Anita egy (vagy leginkább az) alapsportág első magyar világbajnoka lett, és hogy nyilván nem véletlen kellett 35 évet várni erre az aranyra, és azt is leírhatnám, hogy bár a szavazók közül nyilván sokan azonosítják a vitorlázást a naplementével és a rozéfröccsel, és azt hiszik, hogy minden évben akad ott egy csomó vb/Eb-aranyunk, ám Zsombor világbajnoki címe tavaly azért picit más volt.

Konkrétan olyan, mintha mondjuk wimbledoni bajnok lett volna egyesben.

Túl azon, hogy a szabályok sem igazán tiszták, hiszen ha azok lennének, akkor Babos Tímea nem az egyéni sportolók között kapná a szavazatokat, ha már páros teniszezőként érte el sikereit, el kell azt is mondani, hogy nagyon nehéz sportágakat egymáshoz hasonlítani. 

Olyan nehéz, hogy a legritkább esetben sikerül olyan eredményt hirdetni, hogy abból ne legyen csalódás, ne legyen adott esetben sértődés. 

Fontos volna ugyanis tudni, hogy ezek a sportolók nem úgy születtek, hogy nagyon szeretnének másodikok, harmadikok, negyedikek lenni. Ettől még persze néha ők is lesznek, sőt még olyan alkalom is akad, hogy ezzel boldogok, ám azért nem ez az általános. Viszont azt nagyon fontos megjegyezni, hogy ezeken a versenyeken ők döntenek az indulásról, ők adják le a nevezésüket, és ami talán még fontosabb: tudnak tenni valamit a jó szereplésért.

Az Év sportolója-választás magyarországi történetében azonban még soha senki nem tette fel egy sportolónak sem azt a kérdést, hogy hajlandó volnál-e elindulni az idén esedékes kutyaszépségversenyünkön és vállalod-e, hogy mondjuk világbajnoki címed ellenére csak az értékes hatodik leszel. 

Ezzel szemben azok, akik tagjai a Magyar Sportújságírók Szövetségének, úgy gondolják, hogy nekik tagságukból eredő eleve elrendelt joguk évente megrendezni a maguk kutyaszépségversenyét.

Ám mivel rájuk - mint kutyákra - a kutya sem volna kíváncsi, így aztán szerveznek maguknál szebb-ügyesebb-ismertebb kutyákat, akiknek a fényében lehet sütkérezni picit. És az se baj, ha közben bele is rúgunk néhányba.

Ül!

Hozzászólások