Ülőposzt

Hát az egész úgy kezdődött, hogy alighogy leültem, megállt mellettem egy hölgy, gyaníthatóan a csarnok legjelentősebb dekoltázsával, rajta I Love Marat felirattal, és megkérdezte, nem adnám-e át a helyemet, mert ő pont onnan szeretné Maratot fotografálni, ahol én ülök.

Nem mondhattam nemet.

Így aztán helyet cseréltünk. Jómagam elgondolkodtam, hogy csak meg kéne kérni, hadd fotózzam le a Salakblog számára, de mire összeszedtem a bátorságom, nagyjából a szett végére, tovalibbent.

A gyakorlatban inkább gurult.

safinfan