Salakblog - Túldoboghatja-e DelPo szíve Nadal taktikai fölényét?
Túldoboghatja-e DelPo szíve Nadal taktikai fölényét?
Fotó: Europress/AFP

Túldoboghatja-e DelPo szíve Nadal taktikai fölényét?

Kálmán LaciKálmán Laci
2018/09/07 17:26

Négyen maradtak. Rafael Nadal, Juan Martín del Potro, Novak Djokovic és Nishikori Kei. Ma este, magyar idő szerint nem előbb, mint este 10-kor kezdődnek a férfi elődöntők a US Openen. Kiindulva abból, amilyen meccseket eddig láttunk, hosszú éjszakára készüljünk, no és arra, hogy a leesett állunkat majd elég sokszor kell visszaragasztanunk a helyére.


Túl tudja-e dobogni DelPo szíve Nadal taktikai fölényét?


Az elejére jöjjön néhány fontos statisztikai adat. A világelső 11-5 arányban vezeti kettejük egymás elleni mérlegét, mely a Grand Slam-tornákon 5-1-es Nadal-dominanciát mutat. A spanyol az idei US Openen eddig 6 perc híján 16 órát töltött a pályán, az argentin pedig 10. alkalommal készül világelsőt verni ma este. 

A pályán töltött idő fontos szempont lehet, úgyhogy koncentráljunk először erre. Rafa közel 13 órát töltött a pályán, csak az utolsó három meccsén, DelPo azonban mind az öt meccsét számítva is ennél kevesebbet. Nagy kérdés tehát, hogy hogyan sikerült a regeneráció a világelsőnek? Sokan gondolhatják, hogy mivel két nap pihenője volt a Dominic Thiem elleni brutális negyeddöntőjét követően, így mostanra már biztosan száz százalékos állapotban van. Nos, erre azért ne vegyünk mérget. Emlékezzünk csak, milyen nehezen lendült játékba osztrák riválisa ellen is.

Del Potro ugyanakkor eddig remekül menedzselte a meccseit, nem ürítette ki a tankját, hisz mindössze egy szettet bukott. Elég nagy pénzt tehetünk ugyanakkor arra, hogy, ha arra szüksége lesz, Nadal ellen szívét-lelkét, sőt, ha lehet még annál is többet otthagy majd a pályán.

Ettől függetlenül az elődöntő esélyese a világelső. Remekül ki tudja majd használni a balkezességét az előny oldali szerváknál, melyekkel alaposan kinyitja majd a pályát, és várhatóan kíméletlenül lezárja majd a pontokat a következő ütésével. Fontos azonban, hogy jó adogatónapja legyen, ellenkező esetben ugyanis gondba kerülhet, mivel az argentin eddig a tornán rendkívül jó arányban használta ki a break-labdáit. 

Érzelmi szempontból ugyanakkor DelPo egy borzasztóan veszélyes játékos. Óriási szíve van, imád New Yorkban játszani, azon a pályán, ahol karrierje eddigi legnagyobb sikerét aratta. Ráadásul extra-motivált lesz, mert a legutóbbi három meccsüket GS-tornán játszották, és mindannyiszor Nadal nyert. Tegyük azonban hozzá, hogy ennyire jó DelPóval a spanyol egyik alkalommal sem találkozott. 

Az argentin szívét és idegrendszerét már csak azért sem szabad lebecsülni, mert a 2016-os riói olimpia elődöntőjében pörgetett fonák nélkül is le tudta győzni Rafát. 

És ha már a fonáknál tartunk. Stabilnak és agresszívnek kell lennie mindkét oldalról, mert, ha csak a tenyerese sül, az minden bizonnyal kevés lesz, és Nadal kivégzi őt a fonák oldalán. Ha elönti DelPót az adrenalin, ha a szíve át tudja venni az uralmat, ha képes lesz maximális fordulaton pörgetni a fonákját, újra döntőbe juthat kilenc év után. Ellenkező esetben azonban kettejük múltja, és a spanyol szélesebb taktikai lehetőségei kerekednek fölül, és Rafa lesz az, aki ott lehet majd a vasárnapi fináléban. 

Fel tudja-e törni Nishikori a Djokovic-falat?


Kezdjük náluk is néhány érdekesebb mutatóval. Az egymás elleni mérleg komoly Djokovic-fölényt mutat, 14-2, ráadásul a legutóbbi 13 meccsüket a szerb nyerte. Nishikori a 2014-es itteni elődöntőben tudta utoljára legyőzni a korábbi világelsőt. Ugyanakkor azt is tegyük hozzá, hogy a japán egész karrierjét tekintve 36-59-re áll a top 10-esek ellen, a US Openen azonban ez a mutató 6-1.

Djokovic, csakúgy, mint Wimbledonban ismét a legjobbkor kerül csúcsformába. A kemény pályás szezon elején még döcögött, hisz kikapott Stefanos Tsitsipastól Torontóban, aztán Cincinnatiben is háromszettesekkel indított, hogy aztán végül behúzza a tornát. Mostanra azonban úgy tűnik minden összeállt. Megvan az időzítés, a lábmunka, az intenzitás, és még az extrém időjárási körülményeken is sikeresen átküzdötte magát. Kemény feladat lesz tehát megpróbálni őt megállítani itt New Yorkban. 

Megvan vajon Nishikoriban az a magic, hogy képes legyen erre pályafutásának ezen fázisában? Kétségtelenül szép és eredményes teniszt játszik New Yorkban, és mindenképpen táplálkozhat a négy évvel ezelőtti elődöntőjük édes emlékéből, amikor is négy szettben legyőzte a szerbet, és bejutott élete ezidáig egyetlen GS-döntőjébe. 

A 13 zsinórban elszenvedett vereség, melyek közül ráadásul három ebben a szezonban volt, semmiképp sem Nishikorit teszi esélyessé. Ennek pedig leginkább az az oka, hogy

minden, amit a japán jól csinál, azt Djokovic egy kicsit még jobban csinálja.

Nagyszerű alapvonaljátékos, mindkét oldalról stabil, és rendkívül hatékony. De meg tudja-e vajon kellő időben húzni az ütéseit, meg tudja-e húzni őket elég korán ahhoz, hogy kiszorítsa a szerbet a pályáról? New York lassú kemény pályáin elég sok a hosszú, kimerítő labdamenet. Az ilyen meccseken általában az a játékos tud győzni, aki képes ilyenkor a tisztább fejjel gondolkodni, és leghatékonyabban kifürkészni az ellenfél gyengéit. 

Ez a játékos pedig általában Djokovic.

A ritörnjei lehetővé teszik számára, hogy magához ragadja a kezdeményezést. Pontosabban adogat, és taktikusabb az alapvonalról, mint Nishikori. A japánnak meg kell próbálnia ellenfelénél korábban irányt váltania, amivel valahogy meg tudja szerezni a kontrollt a pontokon belül, és jól kellene variálni az ütéseit, melyekkel talán ki tudja billenteni Djokovicot az egyensúlyából. 

Ezt meg lehet csinálni, ahogy a múltban már sikerült is. Kettejük közös történelme azonban meglehetősen kis rést hagy Nishikori számára. Marin Cilic ellen képes volt három órán keresztül szinte tökéletesen teniszezni, ez azonban Nole ellen azért lesz nehéz, mert neki sokkal szélesebb a fegyvertára, mint a horvátnak. 

Djokovic olyan, mint egy kőfal, amit talán csak egy pöröllyel lehetne föltörni. 

(részben via)
Hozzászólások