Salakblog - Túlélheti-e a tenisz, ha csak a nézők egy részét engedhetik be a stadionokba?
Túlélheti-e a tenisz, ha csak a nézők egy részét engedhetik be a stadionokba?
Fotó: Europress/AFP

Túlélheti-e a tenisz, ha csak a nézők egy részét engedhetik be a stadionokba?

Németh DánielNémeth Dániel
2021/02/12 06:27
Mint minden más iparágban, a teniszben is alaposan teszteli a koronavírus az évek óta működő üzleti modelleket. A legtöbb versenyen a bevételek jelentős részét a jegyeladásokból szerzik, ezekre azonban nem támaszkodhatnak, így a cél csakis a veszteség minimalizálása lehet. Közben lázasan zajlik a matek, melyik megoldással szívnak kevésbé hosszabb távon, hogyan élhetik túl ezt az időszakot.

Az Adelaide-ben kialakított buborék - ahova a férfi és a női topjátékosokat szállásolták el - nem aratott osztatlan sikert a melbourne-i szállodákba zsúfolódott játékosok körében. Elvégre az a történet leginkább arról szólt, hogy a tehetségük és anyagi lehetőségeik miatt eleve előnyösebb helyzetből induló elit játékosokkal (akik persze megdolgoztak a státuszukért) kivételezett az Ausztrál Opent szervező Tennis Australia. Az adelaide-i buboréknak volt egy másik, kevésbé fontos következménye is a Day of the Drive néven meghirdetett bemutatótorna formájában.

Dél-Ausztrália állam ugyanis azzal a feltétellel egyezett bele a játékosok elszállásolásába, hogy cserébe kapnak valamit a szövetségtől. Úgy tűnik, néhány világsztárokat felvonultató teniszmeccs jutányos ár volt a helyi politikusok szemében. A helyiek pedig kapva kaptak a lehetőségen, így aztán az 5000 fő befogadására alkalmas Adelaide’s Memorial Drive teniszklubban 4000 néző jelent meg, ezzel lényegében egy teljes év kihagyást követően a normálishoz egészen közel álló hangulatú találkozókat rendeztek meg.

Novak Djokovic egy csúnya vízhólyag miatt eredetileg lemondta a Jannik Sinner elleni meccsét, így annak az első szettjére ütőpartnerét, Filip Krajinovicot küldte ki. A hangulat láttán azonban úgy döntött: lesz, ami lesz, ő bizony kiáll legalább egy szett erejéig az olasz ellen. "Libabőrös voltam a pályára menet, mert 12 hónapja nem tapasztaltunk olyat, hogy nézők voltak a lelátókon. Olyan mintha évek teltek volna el azóta, hogy előttük teniszezhettünk" - fogalmazott a világelső a 6:3-ra megnyert szettet követően.

Jó hangulatban telt az adelaide-i bemutatótorna.Fotó: Europress/AFP

Azóta sokan fogalmaztak meg hasonló véleményt azok közül, akik az elmúlt pár napban megfordultak a Melbourne Parkban. Az Ausztrál Open helyszínére naponta 30 ezer látogatót engednek be (őket három különböző zónára osztják), ami olyan most az előző hónapokat zárt kapuk mögött töltő sportolóknak, mint amikor a sivatagban eltévedt kalandorok oázisra bukkannak. A nézők visszatérését a rajongók is biztató jelként értékelhetik, de akad mögötte egy sokkal lényegesebb kérdés is: vajon a korlátozott nézőszám segíthet a tornáknak a túlélésben?

Ahogyan az sejthető is, a válasz a sportág felépítéséből fakadóan komplikált, bizonyos értelemben aggasztó. "Sajnos csak négy olyan tenisztorna van, amelyik megengedheti magának a nézők nélküli rendezést: ez pont a négy major" - fogalmazott a tennis.com-nak Eddie Gonzalez. Jelenleg ő a Truist Atlanta Open versenyigazgatója, de segít az idénre már eltörölt New York Open megszervezésében is. "Teniszmeccses hasonlattal élve a járvány az első szettben jár. Amíg nem tudunk 50%-ot vagy még többet elérni, nehéz lesz a matek" - fogalmazott.

A két 250-es torna szervezése kapcsán Gonzalez első kézből tapasztalja, milyen problémákkal küzdenek most a három lépcső szerint tagolt rendszer legalján lévő események. Presztízs, pontok és anyagi lehetőségek terén ezek kínálják a legkevesebbet, ugyanakkor a versenynaptár gerincét is a 250-esek képezik - létezésük pedig javarészt a fizető nézőkön múlik. "Az ATP-tornák bevételeinek átlagban 39%-t a jegyek teszik ki, csak 20% jön be a médiától és a közvetítésektől" - magyarázta Massimo Calvellli az ATP Tour vezérigazgatója.

2020-ban a járvány előtti időszámítás szerint 39 tornát rendeztek volna 250-es szinten, 13-at a középkategóriát képviselő ATP 500-ból, és a hagyományoknak megfelelően az 1000-esekből kilencet terveztek. Ezek a számok csak kicsit térnek el a nőknél, ahol ettől az évtől kezdve az átláthatóság érdekében átvették az ATP által évek óta alkalmazott elnevezést. A WTA-naptár alapját képező 250-es események épp akkora bajban vannak, mint a férfiak eseményei, hiszen a működésük ugyanúgy a jegyértékesítésből befolyó bevételektől függ.

2020-ban Jennifer Brady nyerte a lexingtoni tornát.Fotó: Europress/AFP

A többség még így sem önfenntartó, és rászorul a tour által biztosított támogatásokra. És hogy a helyzet még bonyolultabb legyen: a versenyek célja is eltér a helyszíntől és a tulajdonosoktól függően. Van, ahol a profit az elsődleges, máshol inkább közösségi érdekeket próbálnak kiszolgálni. Utóbbi a partnerek (elsődlegesen a szponzorok) hűsége miatt túlélésbiztosabb megoldás. "Számos változó van, az ország, a város, az esemény szintje - szóval nagyon sok minden. Valamennyi versenynek megvannak a maga problémái" - mondta Kelly Wolf.

Wolf a washingtoni székhelyű Octagon vállalat alelnöke. Tavaly ez volt az a cég, amely a fedezetet biztosította a lexingtoni Top Seed Opennek, ahol más sztárok mellett Venus és Serena Williams is pályára lépett. A versenynek otthont adó klubnál még így is túl kockázatosnak ítélték meg az eseményt a nézőszám korlátozása miatt, és attól is tartottak, hogy a verseny csak azért volt népszerű, mert az újraindítás után a nőknél ezzel kezdődött a kemény pályás szezon. "Több vasat tartunk a tűzben" - mondta Wolf a helyszínválasztás kapcsán.

Washingtonban az előző fél évszázad során a mára 500-as eseményként meghirdetett Citi Open vált a nyár egyik meghatározó helyszínévé. Tavaly kénytelenek voltak lefújni a tornát, a nemzetközi utazási korlátozások ugyanis megakadályozták a lebonyolítását. A versenynek Mark Ein üzletember a tulajdonosa és üzemeltetője, és bizony mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hogy életben tartsa az eseményt. "Nekem nem pénzügyi motivációim vannak, inkább igyekszem megőrizni az eseményt, amely meghatározó lett a közösségünk életében az elmúlt 50 évben."

Más promótereket inkább óvatosságra ösztönöznek a pénzügyi következmények, ami leginkább törlésekben nyilvánul meg. Csak ebben az évben öt ATP-torna helyszínén döntöttek halasztás vagy végleges törlés mellett, amely a helyzetre való tekintettel nem jár szankciókkal a szövetség részéről. Amennyiben időben lépnek vissza, hogy alternatív helyszínt keressenek helyettük erre az évre, megtarthatják a helyüket a következő évre. Az ATP ebben elég proaktív: Antalya, Szingapúr és Marbella is kapott ideiglenes, egy szezonra szóló licenszt.

Hurkacz a harmadát kapta, mint a tavalyi győztes.Fotó: Europress/AFP

A pénzügyi mobilitás terén a két tour eltérő stratégiát választott. Az ATP egy viszonylag átlátható rendszert vezetett be, amely lehetővé teszi a helyszínek számára, hogy a nézőszámhoz igazítsák az összdíjazást, zárt kapus rendszerben például 50%-kal is visszavághatják a kiosztott pénzt. Ha limitáltan, de lehetnek nézők (50%-os kapacitásig), akkor legfeljebb 40%-kal csökkenthetőek a díjak, 50%-os nézőszám felett pedig 20%-os csökkentés engedélyezett. Az 1000-es versenyek kisebb mozgástérrel rendelkeznek.

Ennek eredményeképpen a 250-es kategóriájú Delray Beach-i verseny ebben az idényben 418 ezer dolláros összdíjazással futott, miközben 2020-ban még 673 ezer dollárt osztottak szét. A leglátványosabb visszaesést a győztes érezhette meg a pénztárcáján: a címet bezsebelő Hubert Hurkacz a maga 31 ezer dollárjával durván 70%-kal kapott kevesebb pénzt az előző évi győzteshez viszonyítva (97,5 ezer dollár). Idén az első körért 5000 dollár járt, amely viszont csak 10%-os visszaesés 2020-hoz képest.

Az egyébként általánosságában célja a versenyeknek, hogy az eleve kevesebb pénzt kereső teniszezők kevésbé érezzék meg a járvány gazdasági következményeit.

Női fronton picit másképpen álltak a helyzethez a szervezet sajátos felépítése miatt, a WTA ugyanis valamennyi esemény nevében tárgyal a közvetítési és terjesztési jogokról, így egy nagy közös számlára érkeznek a bevételek. Éppen ezért itt a nézőket kihagyták az egyenletből, és mindenkit igyekeznek kisegíteni. "Minden versenyünk jogosult a segítségre" - mondta Steve Simon WTA-elnök. "A közvetítési és terjesztési, valamint egyéb kiegészítő bevételekkel, amiket a központ szervezet biztosít, 100%-ban teljesíthetőek a díjalapú kötelezettségek."

Az összegek természetesen a WTA-nál is elmaradnak az előző évek bevételeitől: a negyedéves felosztás miatt azt például nem hozták nyilvánosságra, hogy a májustól kezdődő versenyeken mennyi pénzt lehet majd keresni. "Fontos összehasonlítani a verseny lebonyolításának költségeit azzal a veszteséggel, amit a meg nem rendezés jelent. A legtöbb eseménynek éves szinten jelentős kiadásai vannak. Szóval a meg nem rendezés az veszteséget jelent, ezért elképzelhető, hogy a lebonyolítással mérsékelhető ennek a mértéke."

Mi lesz a füves felvezetőversenyekkel?Fotó: Europress/AFP

Ezek a számítások szerepet játszhattak abban, hogy a Volvo Car Open szervezői a múlt héten bejelentették: ha zárt kapuk mögött is, de megrendezik a versenyt. A nézők kiiktatásával még faragni is lehet valamelyest a költségeken, például nincs szükség ideiglenes infrastruktúrára (sátrakra, lelátókra), biztonsági emberekre és járványellenes-intézkedésekre. Sok versenyigazgató attól is tart, hogy ha egy újabb évet kihagynak, akkor épp a nagy nehezen megszerzett, visszatérő rajongói kört veszítik el.

A tenisz legmagasabb szintjét képviselő Grand Slam-tornák közvetlen működését nem veszélyezteti a járvány, de azért még a pénzügyileg stabilabbnak számító helyszíneknél is szokatlan dilemmákkal kell megküzdeniük. Wimbledonban például a brit covidstatisztikák ellenére abban bíznak, hogy június és július környékére javulni fog annyit a helyzet, hogy napi 10 ezer nézőt beengedhessenek. Ehhez önerőből is megvannak az erőforrásai és a lehetőségei a tornának, emellett a kormányzati támogatást is megkapták 2021-re.

Más a helyzet a felvezetőtornákkal, Queensszel és Eastbourne-nel. Vajon hogyan készülnek fel Wimbledonra a játékosok, ha ezek a fontos versenyek elmaradnak? Az egészen biztosan nincs ott a lehetőségek között, hogy az All England Club gondosan őrzött gyepére vigyenek alacsonyabb szintű versenyeket.

2020-ban a US Opent zárt kapuk mögött rendezték meg (a halasztás és a törlés sem volt opció a szövetség által felvett hitelek miatt), és annak ellenére, hogy a nézők nélküli modell hosszabb távon nem fenntartható, egyelőre stabil lábakon áll a torna. "A bevételeink legnagyobb hányadát a jegyek és a vendéglátóipar teszi ki, de alapvetően három pilléren nyugszik a verseny (közvetítési jogok és szponzoráció). Mindegyik erős, és ha nem is egyformák, közel vannak egymáshoz" - magyarázta Lew Scherr, a USTA bevételért felelős szakembere.

Scherr azt is hozzátette, a USTA több verziót kidolgozott a US Openre a zárt kapus rendszertől egészen telt házas eseményekig.

via tennis.com

Hozzászólások