Salakblog - Rafael Nadal, az ember, akit már megint nem lehetett megverni, immáron sokadszor
Rafael Nadal, az ember, akit már megint nem lehetett megverni, immáron sokadszor
Fotó: Europress/AFP

Rafael Nadal, az ember, akit már megint nem lehetett megverni, immáron sokadszor

Kálmán LaciKálmán Laci
2019/10/05 10:23
Nem sokkal azután, hogy Rafael Nadal iszonyatosan nagy küzdelemben megnyerte a US Open döntőjét Daniil Medvedev ellen, végtelenül kimerülten, mégis nyugodtan ült a székében. Bámulta az Arthur Ashe Stadionban kihelyezett óriáskivetítőt, melyen a korábbi 18 Grand Slam-győzelmének képei futottak. 

Ahogy a tiszteletére készített összeállítás véget ért, előredőlt, a fejét leszegte és a combjára könyökölt. A keze a térde mellett lógott, az ujjain pedig még mindig ott fityegtek az akkorra már kissé viseltes tapaszai. Ezután egy kissé megemelte a fejét, de csak addig, amíg letörölte a megállíthatatlanul potyogó könnyeit. Majd ismét lehajtotta.

Elöntötték az érzelmek, melyet a pillanat és a videón látott képsorok hoztak elő belőle. Bő fél évvel korábban még azért küzdött, hogy négy hónapos távolléte után megpróbáljon visszatérni. Immáron sokadszor. Akkor még nem volt biztos abban, hogy újra ott lehet a Nagy Hármas tagjai között, abban pedig még kevésbé, hogy konkurálni tud majd Novak Djokoviccsal. Aggodalma igazolódni látszott, amikor a szerb borzasztóan simán megverte őt az Ausztrál Open döntőjében. 

Aztán most ott ült az Arthur Ashe Stadionban, elérzékenyülve, de boldogan, egy olyan teniszév vége felé közeledve, melyet, kétségek és aggodalmak közül indulva pályafutása egyik legsikeresebb szezonjává emelt. 

Rafa legjobb éve minden bizonnyal a 2010-es volt, amikor nyert három GS-t, és 71-10-es győzelem-vereség mutatóval zárta a szezont. Ehhez képest az idei mérlege eddig 47-6, ami arányaiban eléggé hasonló. Lehet, hogy csak két majort nyert, ezeket azonban már 33 évesen, ami azért nagyon nem mindegy, ráadásul ezekkel a győzelmekkel komoly lépést tett a legnagyobbság felé vezető úton. Már, ha persze van olyan, hogy legnagyobbság, és ha az számít egyáltalán bármit is. 

"Mindig megtalálom a módját hogy menjek tovább előre, és járjam a saját utam" - mondta Nadal, miután júniusban megnyerte a Roland Garrost. "Itt vagyok 33 évesen, és élvezem a teniszt, ráadásul jó teniszt játszom. Meglátjuk, meddig leszek képes ezt a szintet tartani."

rn1.jpg Fotó: Europress/AFP

Jelenleg úgy tűnik, hogy még egy darabig biztos. A szezon elején voltak problémái fizikálisan is, és az önbizalma terén is. A Garrosra azonban összerakta magát, meccsről-meccsre jobban játszott, és ismét csak megnyerte a tornát. Aztán, amikor Montrealban megszerezte a 35. ezres címét, a következőket mondta:

"Az egyik legfontosabb dolog a számomra, és amire talán a leginkább büszke vagyok az az, hogy mindig képes voltam megtalálni azokat a válaszokat, amelyekre szükségem volt. És, hogy még mindig versenyképes vagyok a legmagasabb szinten is."

Azzal, hogy szeptember elején megnyerte a US Opent is, Rafa lett az egyetlen férfi teniszező, aki 30 éves kora után öt GS-t tudott nyerni. Győzelmével ráadásul már csak eggyel van lemaradva Roger Federer mögött a major-címek tekintetében, egyszersmind háromra növelte az előnyét Djokoviccsal szemben. 

A világelső többször hangsúlyozta már, hogy kifejezett célja, hogy övé legyen a Grand Slam-rekord. Ami Nadalt illeti, ő, bár az újságírók újra és újra nekiszegezik a kérdést, mindig ugyanazt válaszolja. 

"Nyilván szeretnék én lenni az, aki többet nyer, de nem gondolkodom ezen. Nem ezért edzem, nem ezért játszom. Azért játszom, mert szeretem a teniszt. Nagyjából 15, de lehet, hogy még több GS-t is fel kellett adnom sérülés miatt. De őszintén szólva sosem agyalok azon, hogy vajon utolérem-e Rogert vagy sem. Ilyesmin én nem aggódom."

Nadal számára az év végi világelsőségnek sincs különösebb jelentősége, amire egyébként még annak ellenére is van esélye, hogy csuklósérülés miatt kénytelen volt visszalépni a Sanghaj Masterstől. Mivel a tavaly őszt teljes egészében kihagyta,  nincsenek megvédendő pontjai, az ATP Race-t pedig közel kétezer pontos előnnyel vezeti. 

A szezon végi elsőség pedig akár motiválhatná is, hisz míg ő négyszer volt No. 1 az év végén, addig Federer, Djokovic és Jimmy Connors ötször. Egyedül Pete Samprasnak sikerült ez a bravúr hat alkalommal is.

"Az én koromban, az én céljaimat figyelembe véve, nincs időm és energiám arra, hogy a világelsőséget üldözzem. Másként kell gondolkodjam a karrieremmel kapcsolatban."

rn2.jpg Fotó: Europress/AFP

Ez a 'másként' a szezon elején még nem feltétlenül jelentett jót a számára. Többféle sérülés is akadályozta a felkészülését az Ausztrál Openre. Ő azonban mégis elindult, és elég jól is játszott ahhoz, hogy döntőbe jusson, ahol aztán Djokovic csak nyolc játékot engedélyezett neki. 

"Fantasztikusan játszott" - mondta akkor Rafa. "Nekem pedig valamit ki kell találnom. De ma még nem tudom, mi lesz az."

A helyzet nem igazán javult a következő hónapokban sem, így komoly félelmek és kétségek merültek föl benne. "Egyszerűen nem élveztem a teniszt" - mondta a késő téli, kora tavaszi időszakról. "Túlságosan aggódtam az egészségem miatt, és őszintén szólva túl negatív voltam."

A probléma Barcelona előtt csúcsosodott ki. Rafa, érezvén, hogy a helyzet lassan tarthatatlanná válik, bezárkózott a szobájába, hogy eldöntse, kihagyjon-e egy hosszabb időszakot, hogy összeszedje magát, vagy inkább drasztikusan változtasson a negatív hozzáállásán. 

Az utóbbi mellett döntött. Barcelonában és Madridban elődöntős volt, majd Róma meghozta az igazi fordulatot is, eljutott ugyanis a döntőig, ahol legyőzte Djokovicot. Azóta pedig csak egy meccset vesztett. Egy wimbledoni elődöntőt Federerrel szemben. 

"Nadal korántsem volt önmaga, nem volt érinthetetlen a salakszezon első felében" - mondta Brad Gilbert. "Bár az is igaz, hogy akik megverték (Fognini, Thiem és Tsitsipas) kifejezetten jó teniszt játszottak ellene. Aztán jöttek a három nyert szettre menő meccsek. Az igazi nagyság ezeken a tornákon mutatkozik meg; itt jóval komolyabb mentális és fizikális állóképességre van szükség. És ebben Rafával senki sem veheti föl a versenyt."

rn3.jpg Fotó: Europress/AFP

Az, amit Wimbledonban, Montrealban és a US Openen művelt, jól mutatja, hogy Nadal már nagyon nem az a salakspecialista, aki valaha volt. A fonákját anno leginkább csak arra használta, hogy pozícióba hozza vele a tenyeresét, ma pedig variálja vele a tempót, és a kevésbé erőteljes ellenfeleit odaszögezi az alapvonalhoz. 

Régen az adogatása csupán egy labdamenet indító ütésnek számított, ma azonban komoly fegyver lett belőle. A US Open első négy fordulójában ő nyerte meg a legnagyobb százalékban (83) a pontokat az első szervája mögött. 

Általában kevés szó esik Nadal röptejátékáról. Pedig a Medvedev elleni döntőben 20 alkalommal szervaröptézett, és 17-szer megnyerte a pontot. Összesen 66-szor tűnt föl a hálónál, és 51 alkalommal övé is lett a pont.

Rafa maga is elismeri a fejlődést ezeken a területeken, ám összességében nem feltétlenül gondolja, hogy jobb játékos volna, mint annak idején. Ő a változásokat inkább az alkalmazkodás velejárójának tekinti. 

"Az életkorunk miatt Rogernek és nekem is új dolgokat kell megtanulnunk és bevetnünk. Most mást kapunk ugyanis a háló túloldaláról, mint anno. Jobban adogatok és jobb a fonákom is, mint régen. Talán jobban röptézek és jobban is nyesek. De nem vagyok benne biztos, hogy a mostani legjobb teniszem verné az évekkel ezelőtti legjobbamat."

rn4.jpg Fotó: Europress/AFP

Ha félretesszük a technikai tényezőket, egy dologban Rafa biztos, hogy ugyanaz a Rafa, mint aki tizenöt évvel ezelőtt föltűnt, és még húsz éves kora előtt megszerezte első Grand Slam-címét. Ez pedig a mentalitása. Erre legyen elég egy adat:

Amikor elveszíti az adogatását, az esetek 47 százalékában azonnal vissza tud jönni.

Csak ennyire ádáz ellenfél ő, csak ennyire elképesztően nagy harcos.

Visszatérve a kezdőképhez, Nadal ott ült, fejét lehajtva a New York-i közönség előtt. A jelenlévők elkezdték skandálni a nevét. "Rafa! Rafa! Rafa!" Ő egyszer csak felállt, kezeit lassan a magasba emelte, nem annyira diadalittasan, mint inkább ünnepélyesen.

Ezt az embert megint nem lehetett megverni. Immáron sokadszor.

részben ESPN

Hozzászólások