Salakblog - Osaka: "Komoly depresszióval küzdöttem az elmúlt hónapokban"
Osaka: "Komoly depresszióval küzdöttem az elmúlt hónapokban"
Fotó: Europress/AFP

Osaka: "Komoly depresszióval küzdöttem az elmúlt hónapokban"

Kálmán LaciKálmán Laci
2019/04/27 13:06

Naomi Osaka szezonja eddig a változásokról szólt.

Megszerezte második Grand Slam-címét, világelső lett, szakított mesterével, Sascha Bajinnal, felfogadott egy új edzőt, Jermaine Jenkinst, próbált megfelelni a számára szokatlanul magas elvárásoknak, ráadásul szponzort is váltott, az adiast Nike-ra cserélte. 

Miután Stuttgartban megnyerte első meccsét Hsieh Su-Wei ellen, Osaka arról beszélt, mennyi erőt merített családja támogató, pozitív hozzáállásából. Elmondása szerint ők segítettek neki, hogy megküzdjön a stresszel, a szomorúsággal, a depresszióval.

"Rendkívül hálás vagyok mindenkinek, akik pozitívan fordultak felém az elmúlt hónapokban, ugyanis ez nem volt egy könnyű időszak a számomra. Ez a kölyök itt ugyanis komoly depresszióval küzdött... Rengeteget segített, hogy a környezetemben lévő emberek derűt és támogatást hoztak az életembe."

"Az ember ugyanis gyakran észre sem veszi, hogy energiát ad a dolognak, hogy egyre csak táplálja a depresszióját, amíg valahogy nem sikerül kitekintenie belőle. Nehéz is ezt elmagyarázni."

A kétszeres Grand Slam-bajnok úgy érzi borzasztóan sokat köszönhet a szüleinek, és nővérének, Marinak, akik szerették és támogatták őt abban, hogy sikeresen felvegye a harcot a stresszel.

"A szüleim mutatták, hogy bíznak bennem és egyre több feladatot bíztak rám, amiért én nagyon hálás vagyok nekik. Tenisz-szülőként ez nem lehet könnyű, hisz ott voltak mellettünk állandóan, így aztán mi nehezebben nőttünk fel, mint a többi fiatal. De ők nagyon jól csináltak mindent. A nővérem pedig a világ egyik legcsodálatosabb embere."

Osaka manapság a zen-felfogás segítségével teremt nyugalmat maga körül a pályán. Ennek lehettünk tanúi tegnap, a Donna Vekic elleni stuttgarti negyeddöntőben, ahol döntő szett 1:5-ről egyenlített ki, majd nyerte meg a meccset úgy, hogy nem annyira Vekic esett vissza, hanem ő volt az, aki végtelen higgadtságával fordítani tudott. 

"Élvezem, hogy a jelenben vagyok, és nem gondolkodom előre. De visszafelé sem tekintek, egyszerűen élvezem a társaságát annak, akivel épp vagyok. A mostban élek, nem pedig a múlt fogságában."

"Lefekvés után az ember gyakran kezd olyasmin agyalni, hogy mit tehetett volna másként egy adott helyzetben. Ezeket most már kizárom, az elmém ilyenkor üres lesz és élvezem, hogy a jelenben vagyok."

via

Hozzászólások