Salakblog - No. 1?
No. 1?
Fotó: Europress/getty

No. 1?

Szántó PetraSzántó Petra
2014/08/21 15:44

Kissé szenzációhajhász és a valóságtól elrugaszkodott felvetés ezzel foglalkozni jelen pillanatban, de azért valljuk be őszintén, az ATP szereti hájpolni a dolgokat.

És ez azért népszerű hájp, az is igaz.

Szóval az a helyzet állt elő, hogy ha Roger Federer esetleg megnyeri a US Opent és ezzel párhuzamosan Novak Djokovic nem jut túl az elődöntőn, akkor a 17-szeres Grand Slam bajnok (aki ez esetben már 18-nál járna), átvenné a vezetést a világbajnoki pontversenyben.

Ez még nem olyan nagy szenzáció, hiszen az tisztán látszik, hogy Rafa és Nole hiába nyertek Grand Slam tornát idén, Roger az, aki kis túlzással hullámzás nélkül jól teljesít.

Viszont az, aki az év vége felé élen áll a világbajnoki pontversenyben, általában év végi világelső is szokott lenni a hagyományos világranglistán. Így ott tartunk, ahol évek óta nem tartottunk, amikor Federer világranglistás esélyeit boncolgattuk. Azaz kimondhatjuk hangosan: van rá reális esély, hogy újra világelső legyen.

Ez azért döbbenetes, mert jóravaló teniszt szerető, követő és értő ember, de még egy elvakultan elvetemült Roger-szurkoló sem merte volna kimondani ezt a mondatot januárban.

Persze maradjunk a földön: ez az esély egyáltalán nem nagy. Csak éppen létezik matematikailag.

Nagyon sok mindenen múlik. Elsősorban Roger US Openjén, amely kiváló formáját és felszabadult magabiztosságát figyelve is nehéz lesz, mert mégiscsak hét darab három nyert szettre menő meccset kellene megnyernie.

Kell hozzá, hogy a nyári tendencia ne szakadjon meg: azaz Federer maradjon az egyetlen meggyőző a nagyok közül.

Kell hozzá az, hogy Djokovic a wimbledoni trófea, az esküvő és a leendő apaság miatt érthető motiválatlansága egy korai New York-i búcsúban teljesedjen ki.

Kell az, hogy Rafael Nadal idén már ne nagyon játsszon.

Kell a szerencse, néhány jó sorsolás, és az év végéig kitartó lendület.

És bármilyen furcsa, lehet, hogy az esély létrejöttéhez kellett az is, hogy elveszítse a wimbledoni döntőt.

Egyelőre tényleg nem érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Ám a tény, hogy ez egyáltalán felmerül 2014. augusztusában - abban a hónapban, amikor ez az ember betöltötte a harminchármat - önmagában döbbenetes.

Hozzászólások