Salakblog - Salaktenisz Nadalon túl – avagy a Roland Garros egyéb győztesei
Salaktenisz Nadalon túl – avagy a Roland Garros egyéb győztesei
Fotó: Europress/AFP

Salaktenisz Nadalon túl – avagy a Roland Garros egyéb győztesei

Sergő Z. AndrásSergő Z. András
2020/05/23 15:45
Egy alternatív valóságban most vasárnap indulna a a 2020-as Roland Garros. Új mecsek híján sorra vesszük az elmúlt 20 év férfi győzelmeit, már amikor Rafael Nadal engedte, hogy mások is érvényesülhessenek.

12 Roland Garros-győzelem – ez Rafael Nadal teljesítménye az elmúlt másfél évtizedben, ami rekordnak számít, hiszen soha senki nem nyerte meg ennyiszer ugyanazt a tornát az Open-érában. Joggal mondhatjuk tehát, hogy egyeduralma 2005 óta tart. Alábbi összeállításunkban végignézzük tehát a Nadal előtti időszakot, a spanyol salakkirály legszebb pillanatait, és azokat, akik rést tudtak ütni a pajzson egy-egy elkapott trófeával.


Élet Nadal előtt

19 megnyert Grand Slam-trófea és egy történelmileg példátlan hármas rivalizálás vége felé kis híján el sem tudjuk képzelni, hogy voltak olyan időszakok, amikor nem Rafael Nadal számított az elsőszámú salak specialistának. Alig egy évvel azután, hogy 17 évesen megnyerte első tornáját, 2005 tavasszal már megvolt az első Roland Garros- trófea.

Nadal előtt utoljára Björn Borg volt az utolsó, aki masszívan uralni tudta a salakpályát. A '80-as évek elején pályája csúcsán járó hűvös svéd még 6 párizsi tornagyőzelemig jutott el, az utána érkező aktuális világelsők azonban csak keresték helyüket a borításon. Az évezred végén topon lévő játékosok közül sem Sampras, sem Hewitt nem tudta bevenni Párizst, de André Agassinak is csak egyszer sikerült.

Hiába, a boriítás más hozzáállást kíván, amihez csak néhány salakkedvelő tudott ennél többet hozzátenni. Az erős spanyol salakiskola a Nadal előtti évtizedben is megtette hatását: Sergi Bruguera (2), Carlos Moya (1), Albert Costa (1), Juan Carlos Ferrero (1) mind az Ibériai-félszigetre vitték a kupát, amibe csak az osztrák Thomas Muster és Agassi tudott egyszer-egyszer belenyúlni.

Gustavo Kuerten harmadszor is meghódítja PárizstGustavo Kuerten harmadszor is meghódítja Párizst Fotó: Europress/AFP

Az ezredforduló mégis kiemelkedő alakja Gustavo Kuerten volt. A brazil mindhárom Grand Slam-tornáját Párizsban nyerte, triplázásra pedig utoljára Ivan Lendl volt képes.

A harmadik sikert hozó 2001 volt legjobb éve. Akkor megnyerte a cincinatti és a Monte Carlo-i Masters tornát, ami később szintén kedvence lett Nadalnak. Ebben az évben Kuerten többé-kevésbé folyamatosan vezette a világranglistát is.

A Nadal előtti korszak legfurcsább tornagyőzelme az argentin Gaston Gaudio 2004-es sikere volt, aki a világranglista 44. helyéről nyerte meg a Roland Garrost. Se előtte, se utána nem jutott tovább a legjobb 16-nál, de még Masters tornákon is legfeljebb a négy közé.

Kellett már egy meghatározó alak

2005-ben, élete első párizsi GS-tornájára már negyedik kiemeltként érkezett a Rafael Nadal, de mégis viszonylag könnyen nyerte meg azt. Összesen három szettet veszített mérkőzésein, ebből az elsőt a nyolcaddöntőben a francia Sebastien Grosjean ellen, majd a végjátékban: Federer az elődöntőben, az argentin Mariano Puerta a döntőben tudott egy játszmát ellopni a spanyoltól.

Az évtized vége felé egyre inkább kicsúcsosodik Nadal zsenialitása. Már nem csak egy egyborítású pünkösdi királyságról van szó, hiszen 2008-ban a Roland Garros után győzni tud Wimbledonban, majd fél évre rá az Ausztrál Openen.

Többször is kishíján megvan a négy egymást követő győzelem, avagy a Grand Slam, akár a klasszikus, akár a naptári verzió. 2008 nyarán azonban Andy Murray állja útját az elődöntőben New Yorkban. 2010-ben fel kell adnia a Melbourne-i negyeddöntőt, pedig a következő három tornát megnyeri. 2011 januárjában jut legközelebb a klasszikus Grand Slamhez, de Djokovic négy szettben veri őt a döntőben.

2011 azonban mégis emlékezetes, hiszem talán ez a legjobb Roland Garros-döntő. A Federer-Nadal párharc csúcsán játszotta negyedik döntőjét Federer ellen. A közönség egy fordulatos, 220 perces meccset láthatott, ahol a legizgalmasabb pillanatban jött el az esőszünet, ahol Federer többször is meccslabdáig jutott, és ahol Nadal megszerezte hatodik RG-trófeáját, és ezzel utolérte Björn Borgot. A svéd visszavonult, Nadal pedig egyelőre megduplázta győzelmei számát.

Dominic Thiem lehet Nadal elsőszámú kihívójaDominic Thiem lehet Nadal elsőszámú kihívója Fotó: Europress/AFP

A 12 győzelemhez 12 döntőre volt szüksége, amiben a tavalyi volt az utolsó. Fontos részlet persze, hogy az elmúlt két döntőt Dominic Thiem ellen játszotta, akinek különösen rosszkor jött a járvány. Februárban még fogadkozott, hogy megelőzi a ranglistán Federert, ami egy jó salakszezonnal sikerült is volna. Egyértelműen első számú kihívója lehet Nadalnak, ez már az idei Ausztrál Open-döntőben is kiderült, ahol a negyeddöntőben éppen őt verte, és a döntőben is éppen hogy kikapott Novak Djokovictól.

Azon kevesek, akik odaértek

Könnyen kiszámítható, mégis meglepő, hogy Rafael Nadal megjelenése óta összesen három olyan torna volt, ahol mást hirdettek győztesnek, sőt, ahol nem jutott döntőbe. Ahogy a Nadal előtti időszaknál írtam, még a legnagyobbak is nagyon nehezen tudnak győzni salakon.

Először éppen a többször megvert Federer szakította meg a sorozatot, és 2009-ben Robin Söderlinget verte a döntőben két könnyebb és egy rövidítéses játszma után. Nadalt a legjobb 16 között épp a döntőig jutó svéd állította meg.

2015-ben Stan Wawrinka győzi le a döntőben Djokovicot, és ez jól illik a svájci időszakába, ekkortájt játssza legjobb teniszét. 2014-ben Melbourne-ben, 2016-ban New Yorkban győz. A szerbnek pedig nagy szüksége lett volna erre a 2015-ös párizsi tornára, hiszen ezzel lehet volna meg a naptári Grand Slam. Más kérdés, hogy innen számítva meglett a klasszikus változat. Néhány hét múlva megnyerte a wimbledoni tornát, később a US Opent és az Ausztrál Opent. A 2016-os francia győzelemmel lett teljes a kép.

Hozzászólások