Salakblog - Mégis mi a fene történik Serena Williamsszel a Grand Slam-döntőkben?
Mégis mi a fene történik Serena Williamsszel a Grand Slam-döntőkben?
Fotó: Europress/AFP

Mégis mi a fene történik Serena Williamsszel a Grand Slam-döntőkben?

Kálmán LaciKálmán Laci
2019/09/08 13:03
"Lent és lent és lent és lent."

A csalódott Serena Williams így jellemezte pályafutásának jelenlegi időszakát, miközben a Bianca Andreescutól elszenvedett vereség után a csapatához szólt szombat éjjel az Arthur Ashe Stadionban. Nyilván túlzott, de a reakciója négy zsinórban elbukott Grand Slam-döntőt követően teljesen érthető. 

Egyszer valamikor régen, karrierje csúcsán épp az volt az ő egyik szuperereje, hogy a döntőket elképesztően magas százalékban tudta lehozni.

1999 és 2015 között Serena mérlege 21-4 volt a major-döntőkben. A négy vereségből kettőt Venus ellen szenvedett el, egyszer ugye meglepte őt Maria Sharapova, és ott volt még a 2011-es US Open-fiaskó, egy Samantha Stosur ellen elbukott döntő. Nagyon sokáig talán ez utóbbi volt az egyetlen nehezen értelmezhető veresége GS-döntőkben. 

Ebben az időszakban elő-előfordult, hogy szenvedett a korai fordulókban, ám a döntőkben (szinte) mindig hengerelt. Mostanság a dolog épp fordítva van. Remek játékkal félresöpör mindenkit az útból a döntőig vezető úton, ahol aztán képtelen a legjobb teniszét a pályára tenni. Sőt, sokszor kifejezetten pocsékul játszik.

2016 óta 2-6 a mérlege a GS-döntőkben, amióta pedig visszatért a szülési szabadságról, 0-4. Ez utóbbi időszakban ráadásul még szettet sem tudott fogni. 

Az Andreescu elleni döntőt ugyan egy ásszal indította, ám jó néhány hibát is ütött és 40-15-ről nem tudta hozni az adogatását. Látszott, hogy próbált erősen kezdeni, a lábai azonban nem mozogtak úgy, mint a korábbi meccseken és elég görcsösen igyekezett tempót generálni. Kettős hibával bukta el az első szervagémjét, amelyből aztán ütött még további hetet, de ami még rosszabb a számára, hogy 

az első adogatásait mindössze 44 százalékban tudta beütni.

sw.jpg Fotó: Europress/AFP

Ha korábban, rosszabb napjain akadtak is gondjai a játéka bizonyos elemeivel, a szervájára mindig támaszkodhatott. Azzal, hogy a legerősebb fegyvere fölmondta a szolgálatot, érthető módon az önbizalma is komoly csorbát szenvedett. 

"Az járt a fejemben, hogy 'oké Serena, eddig alig hibáztál szervát és talán kétszer, ha elbuktad az adogatásod az egész tornán, ehhez képest ma alig ütöttél be első szervát'. Nem értettem, hogy játszhatok így egy döntőben."

Saját problémái mellett Serena méltatta ellenfelét is, teljes joggal.

"Hasonlóak vagyunk abból a szempontból, hogy mindketten nagy harcosok vagyunk, és nagyon magas intenzitással játszunk. Nagyon jól játszott ma, komoly nyomás alá helyezte az adogatásaimat. Megbocsáthatatlan, hogy nem tudtam, olyan magas szinten teniszezni, ahogy ő."

Aztán 3:6, 1:5, 30-40-nél hirtelen minden megváltozott. Serena meccslabdánál pályára tett egy tenyeres ritörnt. Ezt követően egyes fokozatból ötösbe kapcsolt. Kilazult, felengedett, kioldottak a görcsei testben, fejben és lélekben egyaránt. Szaladt a kezében az ütő, nem tudott hibázni, és visszajött a halál torkából. 

Közben Andreescu sok rosszat nem tett. Oké, talán egy kicsit beremegett, de ez messze volt attól a beremegéstől, amit más játékosoktól szoktunk látni nagy lehetőségek kapujában. Mivel azonban Serena ebben a négy gémben tényleg úgy játszott, ahogy tud, a kanadainak esélye sem volt az amerikai ellen.

Aztán, amikor Williamsnek újra volt veszítenivalója, újra jöttek a hibák is. De, ami érdekes, hogy amikor magára talált, amikor kiegyenlített, akkor sem adta úgy át magát a meccsnek érzelmileg, mint ahogy azt tőle megszoktuk. Nem hallottunk egy olyan mindent elsöprő, Serena-féle üvöltést, ami úgy igazán átütötte volna a falat.

sw2.jpg Fotó: Europress/AFP

"Úgy érzem, játszhattam volna jobban, tehettem volna többet és lehettem volna jobban Serena a mai napon. Úgy érzem, a valódi Serena igazán meg sem jelent a pályán. Ki kell majd találnom, hogy hozzam őt elő magamból egy GS-döntőben."

És ezzel vissza is tértünk az eredeti kérdésünkhöz. Hová tűnik az igazi Serena a Grand Slam-döntőkből? Sokan azt mondják, hogy túlságosan stresszel azon, vajon beéri-e, és megdönti-e Margaret Court rekordját. Ő maga nem igazán ért ezzel egyet. Ő is tudja, mi is tudjuk, hogy attól még lehet ő a legnagyobb, ha esetleg megáll 23-nál.

"Nem üldözöm mindenáron azt a rekordot. Egyszerűen próbálok GS-eket nyerni, és frusztrál, hogy ez nem sikerül. De a lényeg, hogy itt vagyok, és továbbra is megteszem, amit tudok."

Persze, ne legyen kétségünk, nyilván szeretné 25-tel befejezni, ez nem kérdés, de az első számú célja mégiscsak az, ahogy minden teniszezőnek, hogy major-tornákat nyerjen. 

"Azt érezem, hogy közel vagyok, közel vagyok, ugyanakkor mégis rettentően messze."

Sokan azt mondják, nem tesztelik őt eléggé a korai fordulókban. Nos, lehet, hogy volt ilyen torna is, de például idén Wimbledonban volt két háromszettese is a döntőig vezető úton, itt a US Openen pedig Caty McNally volt az, aki komolyan megizzasztotta. 

A fönti két dolog semmiképp sem ad teljes magyarázatot a történtekre. Kell itt lenni még valami másnak is. Sőt, talán többnek is.

Az egyik Serena életkora. Ne feledjük, a hónap végén már 38 éves lesz. Fontos párhuzam, hogy kortársa, Roger Federer szintén hasonló problémákkal küzd. Amióta Serena visszatért a 2018-as Garroson, a svájci is csak egy döntőt játszott, amit ő is elveszített.

sw3.jpg Fotó: Europress/AFP

A másik lényeges dolog ahhoz, hogy megértsük Serena vereségeinek az okát, ha megnézzük az ellenfeleit. Mindannyian egy óriási, nem várt meneteléstől feltüzelve érkeztek meg a döntőre. 

Ez nem csak Andreescura és Osakára igaz, de még Halepre is, akitől füvön nem feltétlenül volt benne a pakliban, hogy végigveri a világot. Valamennyi ellenfél olyan szinten zónában teniszezett, hogy semmi nem tudta őket kizökkenteni. Serena méltatta is Biancát a döntő után. De nem csak a játékát, hanem a mentalitását is.

"Hihetetlenül jól játszott nyomás alatt. Kijött a pályára és azt játszotta, amit tud, amiben a legjobb. Szórta a nyerőket és rendkívül intenzíven teniszezett."

"Ami pedig engem illet, mennem kell tovább, harcolnom kell tovább."

A második szettben megmutatta, hogy amikor minden klappol, még most is jobb, mint bárki más a világon. Akkor meg miért ne folytatná? Miért ne harcolna tovább? Bár kétségtelenül fogy az ideje, bőven lehet még egy-két nagy győzelem a tarsolyában. 

tennis.com

Hozzászólások