Salakblog - McEnroe még őrjöngött, Federer, Nadal és Djokovic azonban már jól kezeli a haragot és a frusztrációt 
McEnroe még őrjöngött, Federer, Nadal és Djokovic azonban már jól kezeli a haragot és a frusztrációt
Fotó: Europress/AFP

McEnroe még őrjöngött, Federer, Nadal és Djokovic azonban már jól kezeli a haragot és a frusztrációt 

Kálmán LaciKálmán Laci
2020/07/03 13:27
Lehet a tűzből jeget csinálni? Pályafutása elején John McEnroe időnként megpróbálkozott azzal, hogy ezt kiderítse. "Ma úgy fogok játszani, mint Borg" - mondta egy-egy edzésen, utalva örök riválisára, Björn Borgra.

Természetesen már maga a gondolat is teljesen abszurdnak hangzott. McEnroe, a hisztérikus kitöréseiről ismert fenegyerek szöges ellentéte volt Borgnak, a hidegvérű bérgyilkosnak. A svéd egy hanyagul odavetett megsemmisítő pillantása nagyjából olyan volt, mint másnál egy ütőtöréssel fűszerezett cirádás káromkodás. Nem meglepő tehát, hogy Johnny Mac hamar felhagyott a Borgot utánzó próbálkozásokkal.

A kettejük személyisége között meghúzódó feloldhatatlan ellentmondás hozta el nekünk a sportág egyik legemblematikusabb párharcát. A támadó a védekezővel szemben, a szenvedély a higgadtság ellenében. 

Negyven évvel később, napjaink legjobbjainál is valami hasonlót láthatunk. Roger Federer és Rafael Nadal maximális irányítás alatt tartják az érzelmeiket, míg Serena Williams és Novak Djokovic szabadjára engedik azokat. És láthatjuk, mindkét attitűd hihetetlenül eredményes tud lenni.

Teljes joggal merülhetnek föl kérdések bennünk, hogy most akkor hogy is van ez. Mennyi érzelmet érdemes kimutatni? Mennyi, ami már túl sok? Ha kiadjuk a bennünk dúló frusztrációt, az segít megnyugodni vagy csak még inkább felbőszít minket?

Esetleg lehet valahogy ötvözni a kettőt? Meg lehet azt csinálni, ami McEnroe-nak nem sikerült? Létezik a tűznek és a jégnek egy nyerő kombinációja?

Mielőtt a tenisz szempontjából próbálnánk megválaszolni ezt a kérdést, érdemes hátralépnünk egyet és megnézni a mögötte húzódó ősi fogalmat, a katarzist. A görögök azt vallották, hogy úgy tudunk megszabadulni a negatív érzelmektől, ha eljátsszuk őket, ha átvisszük őket a gyakorlatba. Ma ezt úgy mondanánk, hogy ha kiengedjük a gőzt. Egy teniszmeccs, melynek során szinte minden pont után kifejezésre kerül némi frusztráció ideálisnak tűnik arra, hogy ezt a kérdést alaposabban szemügyre vegyük. 

Vajon az érzelmeink szabadjára engedése minden esetben a hasznunkra válik? Vannak olyan pszichológiai tanulmányok, melyek azt mondják, hogy az csupán tévhit, hogy megkönnyebbülést hoz, ha szándékosan ki akarjuk engedni a bennünk lévő csalódottságot. 

Egy 1999-es kísérletben résztvevő alanyokban szándékosan dühöt idéztek elő. Ezután egyeseknek lehetősége nyílt arra, hogy egy bokszzsákot püföljön két percen keresztül, míg a többiek nem csináltak semmit. Ezt követően mindannyian egy csoportot alkottak és egy olyan játékot kellett játszaniuk, melyben versengniük kellett egymással. Szemben a 'gőzkiengedős' elmélettel, azok, akik korábban püfölhették a zsákot, továbbra is agresszív viselkedést mutattak a verseny során.

Rafael NadalRafael NadalFotó: Europress/AFP

Ha ott állunk dühösen, frusztráltan a pályán, teniszütővel a kezünkben, mi a legjobb módja, hogy kezeljük ezeket az érzéseket? Frank Giampaolo, a Championship Tennis című könyv szerzője egy jóval óvatosabb hasonlatot használ, mintsem, hogy 'kiengedni a gőzt'. 

"A harag olyan, mint a tűz" - mondja Giampaolo. "Ha jól használjuk, segít megfőzni az ételünket, felfűteni a lakásunkat. Ha nem, leégetjük vele az egész házat."

Alexandra Guhde, klinikai pszichológus, aki korábban dolgozott profi teniszezőkkel úgy véli, fontos különbséget tenni az érzelmek, és az azok kifejezésére használt cselekvések között.

"A harag és a frusztráció kiváló szövetségeseink a pályán, szenvedélyes érzelmek" - mondja Guhde. "A munkám során azt próbálom elérni, hogy a sportolók be tudják engedni magukba, el tudják fogadni a frusztrációt mint tapasztalatot, mint élményt. Hogy komfortosnak érezzék azt, ami korábban feszítette őket."

Tehát valamiféle belső folyamatról van szó, nem egy kifelé történő robbanásról.

"Amikor odacsapjuk az ütőnket, vagy belebombázunk egy nagyot az ütővel a labdába, olyankor továbbéljük a haragunkat. Ezzel magunk ellen cselekszünk, hisz tovább bátorítjuk azt a bennünk lévő negatív belső hangot, hogy legyen még hangosabb, és szégyenítsen meg bennünket még jobban. Ez finoman szólva sem a megfelelő módja annak, hogy az önbizalmunk a kellő mértékben áramolni tudjon."

Dr. Jim Loehr a floridai székhelyű Emberi Teljesítmény Intézet társalapítója azt mondja, annak, hogy valaki átviszi a haragját a gyakorlatba az a veszélye, hogy mindez a szokásává válik. 

"Az agy folyamatosan alkalmazkodik" - mondja Loehr. "Ha elhajítod az ütődet, azzal kinyitsz egy ajtót és arra kondicionálod az elméd, hogy mindez elfogadható. A baj az, hogy közben sem a motoros és a problémamegoldó készségek nem működnek megfelelően a harag erőteljes befolyása miatt."

Serena WilliamsSerena WilliamsFotó: Europress/AFP

Loehr szerint az érzelmek kifejezése egy teljesen normális válasz az idegességre. Még a legjobb játékosok is küzdenek ezzel, de ők megtanulták kontrollálni a nyugtalanságukat, a szorongásukat. Legalább ennyire fontos az is, hogy tudják pozitív érzelmekkel tuningolni magukat, ahelyett, hogy a haragjukat használnák erre. 

Érdemes megnézni Serenát és Djokovicot közelebbről, és látni fogjuk, hogy az ökölrázás sokkal inkább jelzi, hogy újra elkapják a játék fonalát, mint az, ha ütőt törnek. 

Mindezt persze könnyebb mondani, mint megvalósítani, gondolhatnánk. De attól, hogy mi nem vagyunk tehetséges sportolók, még megtanulhatjuk, hogyan dolgozzanak értünk az érzelmeink, és ne ellenünk.

1. Készülj mentálisan ugyanúgy, ahogy fizikálisan is készülsz

Dr. Loehr szerint az érzelmek kezelése már az előtt elkezdődik, hogy a pályára lépünk.

"Minden apróságot számításba kell venni. Ha nem megy a játék, annak az is oka lehet, hogy nem ittál elég folyadékot, vagy nem aludtál eleget. Ha fizikálisan nem állsz készen egy meccsre, akkor mentálisan sem fogsz. Könnyebben leszel ideges vagy frusztrált."
2. Összpontosíts arra, amit kontrollálni tudsz

Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokra haragszunk, amikre nincs ráhatásunk. A szélre, a napra, a zajra vagy épp az ellenfél szerencsés ütéseire.

"Amikor a sportolók nem tudják kezelni a frusztrációjukat, megpróbálom elérni náluk, hogy lépjenek egyet hátra, és próbálják meghatározni a haragjuk valódi forrását" - mondja Giampaolo. "Ez lehet a megbízhatatlan fonák, a türelmetlenség, a kapkodás. Ha a forrás megvan, egyéni megoldásokat lehet adni."

Novak DjokovicNovak DjokovicFotó: Europress/AFP

A balszerencsére, negatív helyzetekre adott reakcióinkat is úgy kezeljük, ahogy mondjuk az adogatásunkat vagy a tenyeresünket. Próbáljuk meg ezeket a reakciókat is kielemezni, gyakorolni és fejleszteni. 

3. Fogadd el a frusztrációt

A teniszben a pech, a kedvezőtlen fordulatok elkerülhetetlenek, ahogy az érzések is, melyek ezek hatására megjelennek bennünk. A kérdés csak az, pozitívan vagy negatívan használjuk fel őket.

"Amikor azon dolgozom a játékosokkal, hogy megtanulják valahogy elvezetni a haragjukat, szívesen idézem a buddhista szerzetes, Thich Nhat Hanh How to Fight című könyvében leírtakat" - mondja Guhde. "Ebben ő kifejti, hogyan használjuk ügyesen a haragot, ami természetesen nem valami őrjöngően agresszív megnyilvánulás. Ha nem engeded magadba, ha nem fogadod el, nem fogod tudni elérni, hogy áthaladjon a rendszereden, hogy szépen kivezesd magadból."
4. Ne adj magadnak időt arra, hogy negatív legyél

Loehr kidolgozott egy rendszert az 1980-as években 'A 16-másodperces gyógymód' címmel. Úgy vélte, ennyi időre van szüksége egy játékosnak ahhoz, hogy regenerálódjon mentálisan az előző pontból, és készen álljon a következőre.

Miután megnézte, mit csinálnak a profi játékosok a labdamenetek között, ezt a 16-másodperces időszakot négy részre bontotta. Szerinte a teniszezőknek az alábbi metódust kell követni minden pont után.

- pozitív testbeszéd, hátradobod a vállakat és céltudatosan jársz
- a séta által megnyugszol, a húrozást nézegeted, melyen a szemed megpihenhet
- felkészülsz a következő pontra: egy magabiztos pillantást küldesz a háló túloldalára, miközben eldöntöd, hová ütöd a következő adogatást
- a végén jöhet a szerva-, illetve a ritörnöző rituálé

Roger FedererRoger FedererFotó: Europress/AFP

Ha még ezek után is ott lesz benned a késztetés, hogy odavágd az ütődet, vagy üvölts egy nagyot, akkor jusson eszedbe, amit maga McEnroe mondott nemrégiben. 

"A káromkodásokkal tűzdelt monológjaim nélkül negyven százalékkal unalmasabb játékos lettem volna, de valószínűleg húsz százalékkal jobb."

tennis.com

Hozzászólások