Salakblog - Leléptetés, bírócsere és tömeghisztéria: Egy káoszba fulladt éjszaka a US Open archívumából
Leléptetés, bírócsere és tömeghisztéria: Egy káoszba fulladt éjszaka a US Open archívumából
Fotó: ESPN

Leléptetés, bírócsere és tömeghisztéria: Egy káoszba fulladt éjszaka a US Open archívumából

HosszabbitásHosszabbitás
2019/08/27 21:55
Idestova negyven évvel ezelőtt történt, hogy az Amerikai Nyílt Teniszbajnokság legvadabb pillanatait előidéző John McEnroe–Ilie Nastase mérkőzés során majdhogy nem – és ezt cseppet sem túlzás állítani – lázadás tört ki a Louis Armstrong stadionban. Múltidéző 1979 nyaráról.


Az 2018-as US Open női döntője Naomi Osaka és Serena Williams között az ellentmondásos befejezés és a fújoló közönség miatt marad örökre emlékezetes: a magából kiforduló Williams előbb coaching, majd sportszerűtlen viselkedés miatt részesült figyelmeztetés(ek)ben, miközben heves, elkeseredett szócsatákba bonyolódott Carlos Ramos székbíróval. Ugyan semmi köze nem volt az esethez, az elhúzódó drámát a későbbi győztes Osaka szenvedte meg a leginkább, aki nem tudta kezelni a helyzetet, és önfeledt ünneplés helyett önkéntelenül sírva fakadt a díjátadó alatt, kezében a trófeával. Aki mindezt látta, talán úgy gondolta, hogy még sosem történt hasonló a verseny történetében.

Márpedig történt. Kevésbé meglepő, hogy ebben a történetben John McEnroe is (fő)szerepet játszott – igaz, ezúttal nem ő volt a felbujtó.

1979. augusztus 30., egy tikkasztó New York-i nyáreste a jó öreg Louis Armstrong stadionban, Flushing Meadows-ban zűrzavaros éjszakába torkollott egy második fordulós mérkőzés közben, amit a sportág két ügyeletes rosszfiúja, Ilie Nastase és John McEnroe vívott egymással.

Az őrület leléptetéshez vezetett, amit a döntés szupervizori felülírása, majd a székbíró kirúgása követett, mialatt a közönség soraiban elszabadult a pokol. Az azévi torna majdani bajnoka, McEnroe szerint – aki a döntőben jóbarátját, Vitas Gerulaitist győzte le – mindez nem váratlanul következett be: „Egész nap izzott a levegő. Késő esti meccset játszani viszonylag újszerű élmény volt, és épp emiatt jó szórakozás is. Aki munkája végeztével kilátogatott a meccsekre, itt lazíthatott egy kicsit, leguríthatott néhány italt, miután nem meglepő, ha kissé lármás, őrült hangulat alakult ki. Akkor is pontosan így történt.” 

b3c2009263.jpg Múlt és jövó csatája: Nastase kontra McEnroe, Fotó: PokerNews

Nastase, az 1972-es US Open győztese, sokoldalú zsenialitása mellett arról is ismert volt, hogy bizony hajlamos elszórakozni a mérkőzéseit: szándékos időhúzás, örökös fecsegés a nézőkkel, cifra káromkodás és botrányos gatyaletolás mind-mind szerepelt a repertoárjában. „Nastase nagyszerű játékos volt, de még nagyszerűbb karakter” – nyilatkozta róla McEnroe, aki négyszer emelhette magasba a US Open-trófeát és háromszor diadalmaskodott Wimbledonban. „Valaki utálta, más pedig imádta őt, de mindenki jól mulatott rajta.”   

A két érzelmileg túlfűtött sztárteniszező összecsapását óriási várakozás előzte meg: a kék sarokban a „Mister Nasty” becenévvel illetett bukaresti, a piros sarokban a „Superbratként” (Szuperkölyök) emlegetett New York-i, aki a vonalbírókat és a székbírókat lekicsinylő, provokatív kirohanásai miatt vált hírhedté. Nem lehetett kérdés, ki az esélyesebb, hiszen a felszálló ágban lévő, ifjonc McEnroe a szezon első felében 6 Grand Prix-trófeát [az ATP Tour elődje] gyűjtött, beleértve a World Championship Finals-győzelmet is [ami a mai ATP-vb-hez hasonló – a szerk.]. Ezzel a veterán Nastase is tisztában volt.

„Ilie jó pár évvel idősebb volt nálam, már kifelé haladt a karrierjéből” – mondja McEnroe, aki háromszor szenvedett vereséget a romántól, de a legutóbbi két találkozójukat ő nyerte. „Az az igazság, hogy hamar belátta, a tenisze nem fog működni ellenem, ezért kitalálta, hogy más eszközökhöz nyúl, feszegetve a határokat. Nem emlékszem arra, hogy én bármit is csináltam volna. Talán ez volt a legvisszafogottabb meccs, amit valaha játszottam.”

Mary Carillo, McEnroe régi barátja és egyszeri vegyespáros-partnere is élőben tekintette meg ezt a mérkőzést. „Gondoltam, hogy valami nonszensz dolog fog történni aznap este, de sosem számítottam ekkora felfordulásra” – idézi fel emlékeit Carillo, aki ma a Tennis Channel elemzője, továbbá az NBC és az HBO Sport szakkommentátora. „Nastase robbantotta ki a balhét. Akármilyen sokkoló, John volt a jó fiú. De New York különleges energiákkal bír, és a közönség készséggel beszállt a vitába.”

A káosz a 4. játszma kezdeti szakaszában bontakozott ki, amikor McEnroe szervált 2-1-es szettállásnál, tizenöt-semminél. Éjfél körül járt az idő. Miután Nastase bármiféle magyarázat nélkül leütötte a háló mellett álló vonalbíró fejéről a sapkát, visszaballagott az alapvonalhoz, ahol nemes egyszerűséggel lecövekelt. „Fáradt voltam” – meséli a most 73 esztendős Nastase romániai otthonából. „Már elmúltam 33 és egyre kevesebbet játszottam. Ő húsz éves volt, kicsattant az erőtől. Minden ravasz trükköt be kellett vetnem ellene.”

Amikor Nastase nem volt hajlandó folytatni a meccset, a régóta köztiszteletben álló székbíró, Frank Hammond nem tehetett mást, minthogy alkalmazta a sztenderd versenyszabályzatot és az ilyenkor szokásos procedúra keretében kiosztott egy figyelmeztetést. Ezután sorrendben pontlevonás és sportszerűtlen viselkedés miatti game-büntetés következett. Hammond türelmét vesztve bemondta, hogy az állás 3-1 McEnroe javára, ezzel pedig elindított egy lavinát és egy csaknem 20 percig tartó perpatvart. A tizenegy ezres nézősereg őrjöngve skandálta a kettő-egyet (a büntetés kihirdetése előtti eredményt), miközben poharakat és fémdobozokat dobált be a pályára. Lincshangulat alakult ki, néhány feldühödött szurkoló megpróbált berohanni az arénába, de a rendőrség közbelépett.

Nastase csenevész fekete haját átitatta az izzadtság, amint ártatlanul figyelte az általa előidézett zűrzavart. Egyfolytában a vállát vonogatta és amiatt tüntetett, hogy ebben a zajban nem tud koncentrálni az adogatására. McEnroe külső szemlélőként kémlelte a jelenetet a háló túloldaláról, miközben az ütőjét pörgette a kezében. Önmagát meghazudtolva nem avatkozott bele a konfliktusba.

„Megdöbbentett, hogy John nem vesztette el a fejét a káosz közepette” – mondja legfiatalabb öccse, az akkor 13 éves Patrick, aki szüleivel, Kay-jel, illetve az idősebb John McEnroe-val együtt ült testvére bokszában. A középső McEnroe-fivér, a tizenhét esztendős Mark is a helyszínről követte figyelemmel az eseményeket a modell Cheryl Tiegs társaságában. Érdekesség, hogy egyetemi felvételi esszéit erről a meccsről és a mellette ülő hölgyről írta. „A közönség kontrollálhatatlan volt” – teszi hozzá Mark McEnroe. „Ilie szeretett volna belemászni a fejébe, de John nem hagyta, hogy manipulálja őt.”

merlin_159230982_23ae6f16-a7b4-42ef-a1e7-2758edb6cac4-jumbo.jpg A tornaigazgató figyelmezteti Nastasét, Fotó: The New York Times

Frank Hammond minden igyekezete ellenére nem tudta lecsillapítani a kedélyeket. Mike Blanchard versenybíró sem járt nagyobb sikerrel. Még a tornaigazgató, Bill Talbert sem tudta elhallgattatni a felbőszült nagyérdeműt. Tehetetlenségében Blanchard felmászott a bírói pulpitusra és figyelmeztette a nézőket, hogyha ez így megy tovább, felfüggeszti és másnapra halasztja a mérkőzést. A fenyegető bejelentés csak tovább rontotta a parázs helyzetet. Végül Hammond elindította a 30 másodperces visszaszámlálást Nastase szervájánál, így követelve – később már könyörögve –, hogy folytassa a játékot. Amikor a román megtagadta a kérést, Hammond kihirdette, hogy „Játék, szett, meccs McEnroe.”

„A tömeg majd’ megőrült, amikor ezt meghallotta” – fogalmaz Nastase. „Mindenki, aki fizetett az esti jegyért, a mérkőzés folytatását, teniszt akart látni, nem azt, hogy a székbíró leléptet engem.”

Végezetül Talbert eltávolította Hammondot a székéből és kényszerből Blanchardot ültette a helyére. Nastase büntetése a bírócsere után visszavonásra került, és az állás újra 2-1-re módosult. McEnroe később 6/4 4/6 6/4 6/2 arányban nyerte meg a botránnyal tarkított találkozót – majd tovább menetelt a bajnoki címig.

A mérkőzést követő sajtótájékoztató ideje alatt a pályáról száműzött, megszégyenült Hammond  aki nem vezetett többé mérkőzést  a hátsó széksorban ülve zokogott. „Az a legrosszabb az egész történetben, ahogy Frank Hammonddal bánt a publikum” – véli Steve Flink, kitüntetett szakújságíró és történész. „A szabályzat szigorú érvényesítése volt az utolsó dolog, amit tenni akart. Nem ő volt a főkolompos, mégis úgy tűnhetett, hogy inkompetens és bolond, ami persze nem igaz. Az az éjszaka bemocskolta őt.” 

Peter Talbert, a tornaigazgató fia szintúgy a közönség soraiban foglalt helyet. Negyven év elteltével is megrendülve beszél a történtekről: „Emlékszem egy fotóra, ami apámról készült, amint lehajtott fejjel állt ott, mintha csak azt kérdezné, ’Mikor lesz már vége?’” – mondja a most 67 éves Talbert. „Nem akart megszabadulni Franktől. Nem volt népszerű a döntése, de lázongott a nézőtér. Félt attól, hogy mi történhet később.”

mcenroe-nastase-pavel-conferinta-de-presa1.jpg A két korábbi klasszis nincs haragban egymással, Fotó: Tennis de Camp

Ami John McEnroe-t és Ilie Nastasét illeti, a két ex-teniszező nem neheztel egymásra. „Igen, akkor valóban be akartam neki mosni egyet, mert úgy éreztem, hogy viccet csinált az egész mérkőzésből” – ismeri el McEnroe. „Véleményem szerint gúnyt űzött belőlem és a sportból is.” A feszültség akkor oldódott fel végleg, amikor Nastase egy hölgykoszorú kíséretében besétált az öltözőbe és felkereste a forrongó McEnroe-t, hogy elássa a csatabárdot.

„Mielőtt beleköthettem volna, azt mondta nekem, ’Hé, McAroni – mindig így szólított engem –, hová menjünk el vacsorázni?” – idézi fel McEnroe. „Ez volt az a pillanat, ahol a ’mindjárt megfojtom ezt a srácot’-féle düh hirtelen átfordult egy jóhangulatú, kései közös vacsorába a queensi Patrick’s Pubban.” Nastase is őriz kedves emlékeket erről az estéről. „A konfliktus a mérkőzés végéig tartott, nem tovább” – fűzi hozzá vigyorogva. „Azóta nincs harag.”

Szöveg: Nagy Bettina
via The New York Times

Hozzászólások