Salakblog - Örökre megváltoztathatja a koronavírus a bíráskodást
Örökre megváltoztathatja a koronavírus a bíráskodást
Fotó: Europress/AFP

Örökre megváltoztathatja a koronavírus a bíráskodást

Németh DánielNémeth Dániel
2020/08/03 19:56
A hagyományos vonalbírói feladatot kiváltó Hawk-Eye Live technológiát eddig jobbára csak félhivatalos rendezvényeken, bemutató tornákon, vagy kimondottan az innovációt előtérbe helyező versenyeken alkalmazták. A koronavírus-járvány azonban új helyzetet teremtett, amely előre hozhatja a korszakváltást a teniszben, forradalmasítva ezzel a bíráskodás folyamatát.

Lassan 15 éve, hogy bevezették a teniszben a sólyomszem technológiát, amely lehetővé tette a teniszezők számára, hogy az általuk helytelennek vélt vonalbírói döntéseket felülvizsgálják. 2020-ban már kisebb ATP-versenyeken is egyre ritkább, hogy legalább a centerpálya nincs bekamerázva, Grand Slameken pedig - a salakos Roland Garrost leszámítva - egyre több pályán lehetővé teszik a nyomok felülvizsgálatát. Egyelőre a játékosoknak limitált lehetőségeik vannak, szettenként három challenge-dzsel gazdálkodhatnak.

nadal-sólyomszem-min.jpgFotó: Europress/AFP 

A GS-tornák közül elsőként a US Openen döntöttek a Hawk-Eye alkalmazása mellett, ami 2018-ban már valamennyi pályájukon elérhető volt, és most a rendszer kiterjesztésével is történelmet írhatnak a New York-i szervezők. Ehhez igazából minden adott, és már "csak" annyi kell, hogy a járványhelyzet ellenére augusztus 31-én a tervek szerint megkezdődjenek a küzdelmek. Az Amerikai Teniszszövetség (USTA) néhány hete bejelentette, hogy a két legnagyobb pálya kivételével az élő sólyomszem segítségével vizsgálják a nyomokat a vonalbírók helyett.

Ennek meglehetősen prózai oka van: a járványhelyzet közepén fontos, hogy minél kevesebb ember zsúfolódjon a pályák mellett. Erre kínál most megoldást a technológia.

Szélesebb közönség előtt a Cincinnatiből New Yorkba átmentett Western & Southern Openen debütálhat a rendszer, így a helyieknek és a játékosoknak pontosan egy hetük lesz hozzászokni a megoldáshoz. "Boldogan látom, hogy a US Open használni fogja a Hawk-Eye Live technológiát" - mondta Carlos Silva, a rendszert 2017 óta minden évben alkalmazó World TeamTennis nevű torna vezérigazgatója. "Hogy tökéletes-e? Valószínűleg nem az. És hogy közel van-e a tökéletességhez? Tökéletesebb-e az embereknél? 100%-ban."

Azt a szakértők is elismerik, hogy a sólyomszemnek is lehetnek hibás döntései, a rendszer körülbelül 2-3 mm-es hibahatárral dolgozik, ami viszont még mindig lényegesen jobb, mint amire az emberi szem képes. Mégsem siettették túlságosan a technológia általános bevezetését, részben a költségek miatt, részben pedig szakmai megfontolásból. Létező aggodalom ugyanis, hogy ha a technológia átvenné a vonalbírók szerepét, az a bíráskodás színvonalára is hatással lenne, tekintve, hogy a vezetőbírók gyakran kezdik vonalbíróként a pályájukat.

bencic-challenge-min.jpgFotó: Europress/AFP 

Még James Japhet, a Hawk-Eye North America igazgatója is elismerte, hogy komoly érdekellentétek vannak a cég és a vonalbírói szakma képviselői között. "Úgy képzelem, hogy sokaknál lekerültem a karácsonyi üdvözlőlapok listájáról. Nem azért vagyunk ebben az üzletben, hogy embereket távolítsunk el a sportból. Ez leginkább a technológia fejlődésének mellékterméke. Úgy gondolom, hogy a mi részünk és a sport oldaláról nézve is lesznek kérdések, vajon ez-e a helyes lépés" - magyarázta Japhet.

Az elmúlt három évben a World TeamTennis mellett a NextGen-világbajnokságon is tesztelték a rendszert, a váltás mögött azonban a vírus volt a fő motiváció. "A verseny minden működő területén azt kérték, hogy csökkentsük azoknak az embereknek a számát, akiknek a helyszínen kell lenniük" - mondta Stacey Allaster, a US Open versenyigazgatója. Az biztos, hogy a technológia segítségével drasztikusan csökkenthetik a vonalbírók számát: a tervezett 350 helyett kevesebb mint 100 emberre lesz szükség.

New Yorkban 17 pályán zajlanak majd az események, ebből 15-nél az élő Sólyomszem dolgozik majd. A kivételt a két legnagyobb pálya, az Arthur Ashe Stadion és a Louis Armstrong stadion képezi: ezeken a helyszíneken a teljes stáb dolgozik majd, vagyis kilencfős csapatok lesznek, akik óránként váltják egymást. A többi pályán viszont egyedül a vezetőbíró lehet jelen, a döntéseket pedig egytől egyig a Hawk-Eye Live hozza meg, és a székbíróknak csak abban az esetben lesz lehetőségük felülbírálatra, ha labdamenet közben elromlik a rendszer.

munar-min.jpgFotó: Europress/AFP 

Murphy törvényét miszerint, ami elromolhat, az el is fog romlani, mindenki ismeri. Erre tehát készülni kell, már csak azért is, mert az eddigi tapasztalatok szerint messze nem tökéletes a rendszer. Ez az idei World TeamTennis során is kiderült, amikor az Orlando Storm színeiben versenyző Jessica Pegula a Washington Kastlest erősítő Bernarda Pera játszott egymással. A tie-breakben Pera 2-1-re vezetett, amikor az egyik szélesre ütött labdájánál néma maradt a rendszer. Pegulát és a csapattársait pedig a visszajátszás sem győzte meg az ítéletet helyességéről. 

"Úgy voltunk vele, hogy ez nyilvánvalóan nem volt jó döntés, a Hawk-Eye valamit elszúrt. Egyértelműen nem ott pattant le a labda, ahol a rendszer szerint a nyom volt. Térfélcsere után reklamáltunk, majd valaki felhívta a Hawk-Eye-tól a vezetőbírót, és elismerték a hibát. Ha nem harcolunk érte, valószínűleg nem kerül sor erre, mert a székbírók elfogadják azt, amit a sólyomszem mond" - nyilatkozta Pegula. Japhet szerint a Hawk-Eye embereinek külön hozzáférésük lesz a nemzetközi jelhez az ehhez hasonló esetek elkerülése érdekében.

Donald Young gyakori szereplője a WTT-nek, így neki is vannak már személyes tapasztalatai a rendszerről. "Nyilvánvaló, hogy a Covid-helyzet miatt most kapóra jött, de ettől függetlenül is nagyszerű, hogy van. A labda nagyon gyors, időnként hamarabb látod sólyomszemmel, mint a sok emberrel. Persze van, hogy egy kicsit pontatlan. Voltak olyan döntések, amik nem voltak jók, és a srácoknak kellett javítaniuk, de az évek előrehaladtával egyre és egyre jobb lett, ez biztos. Most szerintem minden korábbinál pontosabb" - jegyezte meg.

vonalbíró-min.jpgFotó: Europress/AFP

Az ATP Tour, amely során eddig csak a NextGen-vb-n használták a technológiát, ideiglenesen kiterjesztette az engedélyt valamennyi versenyére. Egyelőre a WTA Touron csak a Western & Southern Openen hagyták jóvá, az lesz az első női tenisztorna, amin használni fogják a rendszert, Japhet szerint azonban a következő két évben megugorhat a népszerűségük, mert a technológia nem csak pontos, de gazdaságos is. Bár a rendszer a 18 kamera miatt (ebből hat a lábhibát figyeli) alapvetően drága, a bírók elszállásolása, ellátása és fizetése is költséges.

Pegula viszont abban bízik, hogy a vonalbírók nem jutnak a necces labdákra figyelő bírók sorsára, akik az 1990-es után, a szenzorok megjelenése miatt kikoptak a sportágból. "Ez is része a tenisznek, és az, hogy a challenge-dzsel megkérdőjelezhetőek a döntéseik, izgalmasak lehetnek a nézők számára. Nem tudom, hogy szeretném-e, ha eltűnnének a vonalbírók. Részesei a tenisznek, a kultúrának. Velük együtt interaktívabb a sportág" - magyarázta Pegula. Silva azonban elkerülhetetlennek tartja a változást.

"Ez a hajó már réges-rég kikötött, ilyen világban élünk. Mindannyian iPodokat és iPhone-okat használunk, és a Google-re támaszkodunk a memóriánk gyanánt. Azt hiszem, már régóta automatikusan kellene elbírálni az ütéseket, és egy csomó technológia van erre, nem csak a kamerák és a szenzorok. Már olyan megoldások is vannak, mint például az aktív festés, ami még annál a rendszernél is sokkal pontosabb, amit jelenleg használunk."

via New York Times

Hozzászólások