Salakblog - Hová tűnt Robin Söderling?
Hová tűnt Robin Söderling?
Fotó: Europress/Getty

Hová tűnt Robin Söderling?


2014/09/02 19:35

Vannak olyan sajnálatos élethelyzetek, melyek nagyban befolyásolják az ember jelenét, jövőjét. Ezek a tényezők egy egész karriert, egy egész életet dönthetnek romokba úgy, hogy a szenvedő alany mit sem tehet ellene, akárhogy küzd(ene) is. A súlyos betegségekre nem lehet felkészülni se testben, se lélekben, mégis, ha úgy alakul, mindent megteszünk, hogy teljes értékű életet élhessünk. Így van ezzel a 2009-es és 2010-es Roland Garros-döntős Robin Söderling is.

Aki egy kicsit is követte a teniszt öt-hat éve, annak egyáltalán nem ismeretlen név Robin Söderlingé. A rendkívül sportszerű és kifejezetten szimpatikus svéd óriás üde színfoltja volt az akkori időszaknak. Viselkedésével, nyilatkozataival rengeteg szimpatizánst, és Skandináviában rengeteg tenisz-őrültet tudhatott maga mögött. Söderling magassága ellenére kifejezetten jól mozgott, és nem ismert elveszett labdát. Tenni akarása, odaadása a legjobbak közé emelte, a Roland Garroson játszott két finálé pedig hab volt azon a bizonyos tortán. Viszont 2011-ben elérkezett a fordulópont Söderling életében, és mononukleózist állapítottak meg nála – amivel a szezon hátralévő része, és a következő szezon is ugrott.

Ha még csak az ugrott volna…

Robin Söderling azóta sem lépett pályára. Három éve egyetlen mérkőzést sem játszott…

„Még nem vonultam vissza” – szögezi le azonnal Söderling. „Mindennél jobban szeretnék visszatérni, és megpróbálni mindent, ami tőlem telik. Egy nap, remélem ez bekövetkezik.”

Három éve Wimbledonban kezdődött minden: elviselhetetlenül fájt a torka és a gyomra, gyengének érezte magát. Akkor három szettben Tomic le is gyűrte, utána viszont javult az állapota, olyannira, hogy Svédországban tornagyőzelemmel rukkolt elő, szettveszteség nélkül. A torna után ismét az ismerős tünetek jelentkeztek, és akkor derült ki, hogy beteg. Nagyon beteg.

Söderling az utóbbi hónapokban kezdi visszaszerezni versenysúlyát, és egy fedett teremben már nagyon finoman, de ütöget. Szépen-lassan, de Söderling ismét teniszezik. De még közel sem egészséges…

Természetesen, ahogy javul az állapota, úgy egyre nagyobb elszántsággal veti bele magát a teniszbe, de inkább még csak a fotelból. Véleménye pedig nagyon pozitív a játékról: „Jó látni, hogy mennyit fejlődött a játék az elmúlt időszakban, illetve, hogy néhány játékos mekkorát lépett elő az idő során.”  És azokról a párizsi szellős délutánokról…

„Nagyon elégedett vagyok, hogy le tudtam győzni Nadalt. Ez többet jelent számomra, mint az ott játszott finálék együtt. A legtöbb játékos jó, ha egy mérkőzésre fel tudja maximumra pörgetni magát karrierje során, nekem ez sikerült kétszer is. Erre nagyon büszke vagyok.”

Söderling apaként és férjként éli mindennapjait egy Stockholm melletti faluban, és új, testhezálló munkájára koncentrál. „A Stockholm Opent szervezem, ami azért is nagyon izgalmas, és nagy kihivás, mert, mint játékos, már álltam az egyik oldalon, manapság pedig megtapasztalhatom, milyen a másik fele az érmének.”  Söderling egy saját tervezésű teniszlabdát is kiadott, mely nagy siker.

Viszont egy valami vezérli igazán: a visszatérés.

„Négy éves korom óta teniszeztem, nagyon nehéz, hogy nem tudok jelenleg teljesíteni. De Tommy Haas példája lebeg előttem: 36 évesen is a legjobbak között játszik, nem is akármilyen szinten, szóval úgy gondolom nekem is lehet még esélyem visszatérni. Csak idő kérdése."

Egy biztos: nagyon hiányzik a svéd játékos. De, ha az égiek is úgy akarják, meghallhatja majd azt az ismerős mondatot, onnan fentről, a székből: Game, Set and Match, Söderling.

Az interjúrészletek a Sports Illustrated interjújának fordításai.

Hozzászólások