Salakblog - Háború és béke: Négyből három Grand Slam-torna maradt már el bombák és vírus miatt, a US Open először néz szembe veszéllyel
Háború és béke: Négyből három Grand Slam-torna maradt már el bombák és vírus miatt, a US Open először néz szembe veszéllyel
Fotó: Europress/AFP

Háború és béke: Négyből három Grand Slam-torna maradt már el bombák és vírus miatt, a US Open először néz szembe veszéllyel

HosszabbitásHosszabbitás
2020/07/11 18:41
A 2020-as járványügyi helyzet soha nem látott átszervezések elé állítja az ATP, a WTA és a Grand Slam-tornák vezetőit. Az évtizedek óta gondosan megtervezett versenynaptárak az idei évben március elejéig voltak tarthatóak. A négy Grand Slam-verseny szervezői mind-mind máshogy viszonyulnak a kialakult helyzethez. Bár az Open Era bevezetése óta (1968) nem volt hasonló eset, a XX. század első felében többször is maradtak el nagy tornák. 

2020 egyetlen Happy Slam-je?

Az Ausztrál Open szervezői aligha gondolhatták az ausztráliai erdőtüzek idején, hogy áldani fogják a sorsot a versenynaptár okozta helyzetük miatt. Azonban a megszokott, januári kiírásnak köszönhetően még a járványhelyzet kialakulása előtt megtarthatták az ország egyik jelentős sporteseményét. Pedig 1977 és 1985 között a versenyt még november végén, december elején rendezték meg, a torna színvonalának emelése, illetve az amerikai és európai játékosok könnyebb átcsábítása okán. Ha megmaradt volna ez a trend, akkor 2020-ban még nem láttuk volna Djokovicékat a Melbourne Parkban - és egyetlen Grand Slamen sem - játszani. Arról nem is beszélve, hogy idén januárban a pusztító ausztrál bozóttüzek miatt még az is felmerült, hogy esetleg nem rendezik meg, vagy elhalasztják a szezon első, és ezidáig egyetlen GS-tornáját. 

000_1OM94F.jpg Fotó: Europress/AFP

Ha a Covid-19 nem is, a világháborúk lyukat tudtak égetni az Ausztrál Open 1905 óta íródó történetében is. 1914-ben Ausztrália a brit korona részeként hadat üzent Németországnak, így 1916 és 1918 között a labdák helyett a nyugati front fegyvereié lett a főszerep. A második világháború miatt hasonló helyzetbe került az akkor még füves pályás Grand Slam verseny. Bár az 1939-es és 1940-es versenyt háborúba való belépés ellenére megrendezték, 1941-től, a Japánnal való harcok kezdetétől felfüggesztették a tornát, legközelebb csak 1946-ban rendezték meg. A következő érdekesség 1977-ben történt, amikor is két Ausztrál Open zajlott. Az egyik januárban, a másik a decemberre való átállás miatt az év utolsó hónapjában került megrendezésre. A verseny 1987-ben állt vissza januárra, aminek hatására 1986-ban nem került megrendezésre a torna.


Párizs megér egy teniszversenyt idén?

A Roland Garros az Ausztrál Openhez hasonlóan csak az első (1915-1919) és a második világháború (1940-1945) idején maradt el az 1891-es első megrendezés óta. A torna névadójának története is az első világégéshez köthető. Ekkor halt ugyanis hősi halált a legendás francia pilóta és feltaláló, Roland Garros, akiről 1928 óta van elnevezve a párizsi teniszközpont. A sportág 20-as, 30-as évekbeli fellendülése után Párizs német megszállása (1940-1944) egy időre háttérbe szorította a teniszt Franciaországban. A sors furcsa fintora, hogy a második világháborús évek alatt csak egy nagy bajnoka hunyt el a Roland Garrosnak, aki viszont német volt. Henner Henkel 1937-ben győzött a tornán, majd hat évvel később, a sztálingrádi csata során vesztette életét. Párizs visszafoglalása után már rendeztek bemutató mérkőzéseket, a torna azonban csak 1946-tól indult újra. 

000_1SD5OU.jpg Fotó: Europress/AFP

2020-ban sem tettek még le a francia nyílt teniszbajnokság szervezői versenyük megrendezéséről, a torna szeptember 27. és október 11. között kerülhet lebonyolításra. Sőt, a jelenlegi helyzet szerint a szerencsésebbek korlátozott létszámban, a lelátókról is szurkolhatnak kedvenceiknek. Ez napi 20 ezer látogatót jelenthet, ami még a szigorú óvintézkedések mellett is hatalmas kockázatot hordoz magában. Nem is beszélve arról, hogy a torna két héttel a US Open után kezdődne, ami nehezítené a játékosok helyzetét. Különösen kellemetlenül érintheti a 12-szeres Roland Garros bajnokot, Rafael Nadalt a két torna közelsége és megtartása. Nadalnak ugyanis címvédőként kellene indulnia mindkét versenyen.  

A füves Grand Slam megszívta: 1945 után marad el ismét

A legrégebbi múltra a wimbledoni torna története nyúlik vissza. „A bajnokság” első modernkori versenyét 1877-ben rendezték meg, az All England Club gyepén. A torna népszerűsége folyamatosan nőtt, egészen az 1910-es évek közepéig. Ekkor az első világháború miatt, 1915 és 1918 között nem került megrendezésre a verseny. A torna elmaradása és a háború okozta pénzhiány miatt kérdésessé vált a klub és a verseny jövője, de a tagok és egyéb közérdekű adományok segítségével Wimbledon túlélte ezt a nehéz időszakot. Nem volt ilyen szerencsés Wimbledon egyik nagy bajnoka, Anthony „Tony” Wilding. Wilding 1910 és 1913 között zsinórban négyszer győzött Wimbledonban, 1914-ben pedig döntős volt. Az új-zélandi sportoló a háború kitörése után csatlakozott a Királyi Tengerészgyalogsághoz, amelynek kötelékében 1915-ben hősi halált halt a nyugati fronton.

wimbledon-centerpálya-bomba.jpg Fotó: Europress/AFP

A következő évtizedekben ismét zavartalanul zajlottak a torna eseményei, a verseny egyre népszerűbb lett a világban, egészen a második világháború kitöréséig. A háború hat éve alatt több mint 1000 német bomba robbant London wimbledoni városrészén, ezek közül 37 a Wimbledon Parkban. A centerpálya sem úszta meg a légitámadásokat. 1940. október 11-én a bombák lyukat ütöttek a centerpálya tetőszerkezetében, 1200 ülőhelyet használhatatlanná téve. A sérült részeket csak 1947-re sikerült megjavítani, bár a torna egy évvel korábban már újraindult.  A kéthetes versenyt 1946 óta minden évben június végén, július elején rendezték meg, a korábbi világháborús krízisekhez képest zavartalanul.

Ezt a hagyományt törte meg a 2020-as járványhelyzet. Ian Hewitt, az All England Club elnökének nyilatkozata mindent elmond a döntés nehézségéről:

„Ez egy olyan döntés, amelyet nem fogadtunk el könnyen, a legnagyobb mértékben tiszteletben tartottuk a közegészségügyet és mindazok jólétét, akik Wimbledon miatt érkeznek. Erősen mérlegelnünk kellett, hiszen a bajnokság megrendezését korábban csak a világháborúk szakították félbe, de az idei bajnokság beszüntetésével helyes döntést hoztunk.”   

Az előrelátóan - és szerencsésen - megkötött biztosításuknak köszönhetően jelentős anyagi kár sem éri a wimbledoni szervezőket. A torna elmaradása azonban, így is érzékenyen érinti a világ teniszéletét. A verseny a cikk írásának pillanatában is zajlana, de meccsek híján a korábbi évek klasszikus összecsapásait lehet megtekinteni különböző internetes oldalakon és közösségi portálokon.         

Az amerikai álom: a mindig megrendezett torna

Bár a helyszínek (Newport, Philadelphia, Chestnut Hill, New York)és az időpontok (hölgyeknek sokáig júniusban volt a verseny) változtak a US Open 1881 óta íródó története során, egyszer sem maradt még el az éves teniszverseny. Ez a remek sorozat idén is folytatódhat, a szervezők egyelőre ragaszkodnak a torna megtartásához. Az augusztus 31-ei indulás azonban továbbra is rengeteg kockázatot hordoz magában, annál is inkább, mert a Billie Jean Kingről elnevezett teniszközpont és az Arthur Ashe Stadion egy része jelenleg is járványkórházként szolgál a koronavírus-járvánnyal súlyosan érintett New Yorkban. A játékosokat is megosztja a nyár végi kezdés, többen jelezték lehetséges távolmaradásukat (Rafael Nadal, Novak Djokovic, Simona Halep, Babos Tímea). Ha azt is hozzátesszük, hogy Roger Federer újabb műtéte miatt idén már nem versenyzik, akkor akár az is előfordulhat, hogy a Nagy Hármas egyik tagja sem lesz jelen Flushing Meadows-ban. Külön érdekesség lesz továbbá az újfajta borítás is: az 1978 óta meglévő DecoTurf borítást felváltja a Laykold felület, amelyet többet között a Miami Open is használ. Ez a gyakorlatban a korábbi gyorsabb pályákhoz képest egy lassabb kemény borítást fog eredményezni.     

000_1QA921.jpg Fotó: Europress/AFP        

Múlt és jelen: bombák és vírusok    

A tenisz Grand Slam-tornák korábban gyakorlatilag csak a világháborúk miatt maradtak el. A XX. század első felében a világ vezető országai emberáldozatok árán is hajlandóak voltak háborúba sodródni, a világhatalmi státusz megszerzése vagy éppen megtartása érdekében. Ez több sportolónak a karrierjébe, rosszabb esetben az életébe is kerülhetett. Mára viszont a járványhelyzetben felértékelődött az egyén fontossága, ami jelen esetben az egészség megőrzésére irányul. Ezzel együtt, ha halálesetekre remélhetőleg nem is kerül sor, az elhúzódó járványhelyzet ugyanúgy pályafutásokat, esetleg versenyeket tehet tönkre, mint évtizedekkel korábban. 

Szöveg: Hajdu Zoltán 


Hozzászólások