Salakblog - Egyelőre csak parasztvakításnak jó a shot clock
Egyelőre csak parasztvakításnak jó a shot clock
Fotó: Europress/AFP

Egyelőre csak parasztvakításnak jó a shot clock

Németh DánielNémeth Dániel
2019/02/10 13:02

Egy ideje terítéken van - elsősorban a nézői visszajelzések és a televíziós társaságok igényei alapján -, hogyan lehetne rövidíteni a gyakran négy-öt órára is elnyúló teniszmérkőzéseken. Az innovatívnak szánt NextGen-világbajnokságon több ötletet élesben teszteltek, ám ezek közül egyelőre csak a shot clock került szélesebb körben is bevezetésre. És az sem aratott egyelőre túlzottan nagy sikert, a játékosok még valamivel lassabban is szerválnak a bevezetése óta.

Elsőre úgy tűnt, a shot clock bevezetésével két problémát is orvosolhatnak a szervezők. Az, hogy megadtak egy konkrét időkeretet, amin belül a játékosoknak el kellett kezdeniük a szerválást, a kiszámíthatóság és a meccsidő csökkenésének ígéretével kecsegtetett. Másik oldalról pedig joggal gondolhatták úgy, hogy ha elhelyeznek egy visszaszámláló órát (mint az NFL-ben, ahol ezt tényleg szigorúan veszik), akkor könnyebb lesz majd betartatni az egyébként már évek óta létező időlimitet.

A tévétársaságok - pláne az olyan csatornák, amelyek más jogokkal is rendelkeznek - számára régóta problémát jelent, hogy teljesen kiszámíthatatlan, mennyi ideig fog tartani egy mérkőzés, így a szigorúbb határok felállítását a közvetítők üdvözölték. Ami a másik részét illeti, bőséggel akadnak olyan teniszezők, akik a határokat feszegették a szervára való készülődés során, mégsem - vagy csak a legritkább esetben - kaptak figyelmeztetést, büntetést a székbíróktól. 

Nőtt a játékidő

Ugyan még nem minden tornán alkalmazzák a visszaszámláló órát, ahhoz már eléggé elterjedt, hogy a használatából le lehessen vonni néhány következtetést. A shot clock hatását a tennisabstract.com több tornán, így a 2018-as Rogers Cupon, a cincinnati 1000-es versenyen, a US Openen és a 2019-es Ausztrál Openen is megfigyelte, és a konklúzió mindegyik tornán ugyanaz volt: ahol bevezették a shot clockot, ott még lassabbak lettek a mérkőzések.

Változás az Ausztrál Openen. 

ÉvMásodperc/játék (férfiak)Másodperc/játék (nők)
201840,240,4
20194140,3


Különösen New Yorkban volt jelentős a különbség, ahol a 2017-es, tehát a shot clock előtti adatokhoz képest 2,5 másodperccel több időt vett igénybe egy labdamenet. Ausztráliában nem mutattak ki ekkora különbséget a 2018-as évhez képest, azonban kicsivel így is lassabb volt a 2019-es verseny, főleg a férfiaknál. Amíg a lassulást egy-egy verseny vizsgálatában egyéb tényezők is okozhatják (időjárás, borítás), a nagyobb minta alapján kijelenthető, hogy a shot clock nem működik.

Kevesebb az időhúzás

Erre a konklúzióra meglehetősen nyers számítások alapján jutott az oldal, lényegében a meccsek időtartamát elosztották a lejátszott labdamenetek számával. Ezek tehát elnagyolt számok, hiszen a hivatalos adatokban benne van a hőségszünet, az esőszünet, az ápolási szünet, vagyis például a 2018-as New York-i hőség magyarázhatná, miért vettek több időt igénybe a labdamenetek. Csakhogy a részletesebb adatok is megerősítik, hogy a shot clock ebben a formában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Amikor a teljes adogatógém alig tart 30 másodpercig.

Grand Slameken sokkal több adatot hoznak nyilvánosságra, mint az ATP- és WTA-tornákon, így pontosabb képet kapunk a játékosok szokásairól. A tavalyi és tavalyelőtti US Open-adatok vizsgálata alapján kimutatható volt, hogy több játékos lépte túl a megengedett 25 másodpercet, sokan a 30-at is átlépték. Ausztráliában már nem volt ennyire jelentős a különbség a 2017-es és 2019-es adatok között (lásd a táblázatot), de a melbourne-i verseny alapján is csak annyit jelenthetünk ki, hogy a shot clock nem lassított a játékon.

Eltelt idő20172019Változás (%)
20 másodperc alatt  77,6% 75,9%-2,2%
25 másodperc alatt  91,6% 91,8%0,2%
25 másodperc felett 8,4%8,2%-1,7%
30 másodperc felett 2,8%2,1%-25,2%

Egyedül a 30 másodpercnél hosszabb időtúllépés tekintetében mutatható ki jelentősebb visszaesés, de a US Open 0,8%-os mutatójával szemben így is soknak tűnik a 2,1%. Amint az látható, csökkent valamelyest a 25 másodpercet túllépők száma, azonban kevesebb olyan eset volt, amikor 20 másodperc sem kellett a szerva végrehajtásához. Lényeges változásokat tehát aligha okozott a shot clock. Volt olyan játékos, akit elrettentett a visszaszámláló óra, a többség azonban nem foglalkozott vele.

Mikor indul?

Magával a koncepcióval alapvető problémák vannak, vagyis nem magával az órával van baj, sokkal inkább azzal, ahogyan használják. Általában akkor kezdik elindítani, miután bemondták az eredményt, márpedig a székbírók ezzel gyakran megvárják a közönség reakcióit. Egy szebb, hosszabb labdamenetet követően ilyenkor automatikusan nő a szervára szánt idő. Talán célszerűbb lenne azonnal elindítani az órát, és ha a közönség még mindig az előző labdamenetet ünnepli, a székbíró ahhoz igazodna.

A közönség sem könnyíti meg a használatát. 

Sok játékos most kifejezetten az óra szerint játszik, és kihasználja az összes rendelkezésére álló időt, így minél később indítja el azt a székbíró, annál tovább tart a felkészülés.

Ennek egyéb következménye is akad, amiről sokkal kevesebb szó esik. Elméletileg a shot clock egyik fontos funkciója az lenne, hogy egyenlőbb feltételeket teremtsen, ami nyilvánvalóan nem érvényesül ebben a közegben. Miközben mondjuk a Rod Laver Arénában szinte minden labdamenet után ováció van, így a sztárok többet pihenhetnek a labdamenetek között, addig a 20-as pálya játékosai egy óriási labdamenet után sem kapnak hosszú tapsot, így hamarabb kell szerválniuk. Egy két hétig tartó tornán ennek is lehet jelentősége.       

Hozzászólások