Salakblog - Djokovic: "Úgy tettem, mintha nem Roger, hanem az én nevemet kiabálnák"
Djokovic: "Úgy tettem, mintha nem Roger, hanem az én nevemet kiabálnák"
Fotó: Europress/AFP

Djokovic: "Úgy tettem, mintha nem Roger, hanem az én nevemet kiabálnák"

Kálmán LaciKálmán Laci
2019/07/15 17:36
Novak Djokovic szerint a nyugalom és a mentális stabilitás volt a kulcsa annak, hogy le tudta győzni Roger Federert az idei wimbledoni döntőben. Azt mondja, a nehéz pillanatokban az önmagába vetett hitére támaszkodott, és az emlékekre, melyek közt ott volt több olyan meccs is, amikor meccslabdákról fordított a svájci ellen. 

"Roger ellen folyamatosan nyomás alatt van az ember. Amúgy is, de füvön különösen. Közel áll a vonalhoz, remekül érzi, mire készül az ember. Harcoltam, de tény, többnyire ő játszott jobban."

"Egy ilyen meccs egy folyamatos harc belül, legalábbis nálam. És általában nem az a fontos, hogy mi történik, hanem az, hogy te hogyan fogadod azt, és hogyan reagálsz a történtekre. Elhatároztam a meccs előtt, hogy lehetőség szerint az összes külső tényezőt kizárom, és arra összpontosítok, ami a pályán történik, és megpróbálok maximálisan jelen lenni az adott pillanatban."

A közönség szinte végig Federer mellett állt. A kritikus pillanatokban különösen. Jött is persze az erre vonatkozó kérdés. Djokovic pedig amellett, hogy igyekezett a lehető legkomolyabban válaszolni, azt is megmutatta, hogy alaposan humoránál van.

"Hú, hát először is nem lehetett nem hallani, hogy a közönség ki mellett áll. A nézők, főleg egy ilyen meccsen maguk is a meccs részeseivé válnak. Ha melletted vannak, az erőt, energiát, motivációd ad a számodra. Ha nem, akkor mindezt valahogy belülről kell megteremtened saját magasnak."

"Amikor érzi az ember, hogy nem neki drukkolnak, akkor először is megpróbálja ezeket a hangokat figyelmen kívül hagyni, ami elég nehéz. Ezért inkább átalakítottam magamban mindazt, amit hallok. Amikor Roger nevét kiabálták, úgy csináltam, mintha Novakot mondtak volna. Tudom, hogy hülyén hangzik, de megpróbáltam meggyőzni magam, hogy az én nevemet skandálják. Mentális tréning kérdése az egész."

"Hasonlít is a kettő. Roger, Novak, szinte ugyanaz."

A Grand Slam-címek száma természetesen megkerülhetetlen téma volt a sajtótájékoztatón.

"Hogy egyre közelebb kerülnék Rogerhez és Rafához? Lehet, hogy így tűnik, de nem így van, mert közben ők is nyernek major-trófeákat. Egymást hajtjuk előre, folyamatos fejlődésre ösztökél minket, hogy a másik kettő is mennyire jó és eredményes. Nekik köszönhetem, hogy én is eljutottam erre a szintre. Az, hogy ők történelmet írtak, engem is inspirál."

"Nem tudom, hogy képes leszek-e elérni annyit, amennyit ők. Az mindenesetre biztos, hogy nem hagyom, hogy az életkor bármilyen módon is korlátozzon engem. Roger extra motivációt jelent a számomra azzal, hogy még ennyi évesen is ilyen szinten ott van a világ élvonalában."

"Az, hogy meddig jutok, nem csak rajtam múlik. A körülményeken is. Nem csak teniszező vagyok, hanem édesapa és férj is. Nem tudom, meddig játszom, meddig lesz esélyem."

Hozzászólások