Salakblog - Djokovic nem elég egyforma
Djokovic nem elég egyforma
Fotó: Europress/Getty

Djokovic nem elég egyforma

Buzás GáborBuzás Gábor
2014/10/30 12:51

Sebestyén Roland kollégám vitaindító írása a vita folytatására provokált. Érdekes kérdés, hogy ha Djokovic nem tartozik az igazán klasszikus teniszezők közé - mint ahogy szerintem sem -, akkor annak mi lehet az oka. Nehéz erről írni, sőt, tisztán gondolkodni is, hiszen a szemünk előtt zajlik a nagy rivalizálás Federerrel és Nadallal, és a legtöbb teniszkedvelőnek nyilván vannak preferenciái. Szerencsére én már rég leszoktam a szurkolásról, úgyhogy tán az átlagnál elfogulatlanabb vagyok. Mindjárt kiderül.

Először arra gondoltam, hogy köze lehet a kelet-európaisághoz. Ha végiggondoljuk, hogy az elmúlt 20-30 évből melyik kelet-európai férfi teniszezőről van (és lehet 20 év múlva is) igazán erős emlékünk, akkor legfeljebb két név merülhet fel: Safin és Lendl. Előbbit egyszerűen nem lehet komolyan venni. Borzasztóan nagy tehetség volt, de elbulizta a pályafutása nagy részét, úgyhogy, ha meg is marad szép emlékezetünkben, az eredményei (hiánya) miatt semmiképp sem tartozhat a legnagyobbak közé. Lendl viszont a maga nyolc Grand Slamével ott van a topon, és ő megdönti az első elméletemet, még akkor is, ha 1992-ben az USA-ba "igazolt".

És akkor épp Lendlből kiindulva beugrott egy megfejtés. Djokovic túlságosan sokféle. Az élsportot követő közönség nagy része konzervatív, és nem tud mit kezdeni egy olyan figurával, aki az egyik pillanatban bohóckodik, a másikban végtelenül sportszerű, aztán halálosan szenved, majd pólót letépve ünnepelteti magát. Utóbbi egyébként szerintem teljesen normális reakció, pusztán annyi vele a baj, hogy merőben szokatlan ebben a közegben.

Szóval ez nem megy. Valamilyennek kell lenni, és lehetőleg egyfélének. Mert mi lenne a Federer szurkolókkal, ha a svájci egyszer csak felrúgná az ellenfele vizespalackját? Hogy éreznék magukat a nadalosok, ha kedvencük nem csinálná végig ugyanazt a kényszeres rutint minden labdamenet előtt? Persze csak kiragadtam egy-egy jellemvonást, és nem azt akarom mondani, hogy ez a két szupersztár leírható annyival, hogy úriember, illetve hogy kényszeres. Ennél sokkal többet tudunk róluk, de az ő ismert tulajdonságaik nem állnak szöges ellentétben más ismert tulajdonságaikkal.

Aztán persze az is Djokovic ellen dolgozik, hogy ezek ketten megelőzték őt. És a világ nem bír el egyszerre három ultrakedvencet. Messi vagy Ronaldo, Barca vagy Real, Sampras vagy Agassi, és így tovább. Az emberek nagy része szeret két pólusban gondolkodni. Demokraták vagy republikánusok, Beatles vagy Stones, művészfilm vagy kasszasiker. A harmadik (és negyedik, stb.) nézőpont vagy szereplő sokszor már nem kap helyet az emberek fejében. És Djokovic ebbe a képbe nem fér bele, mert későn érkezett.

Más kérdés, hogy talán az sem fér bele, hogy egy teniszező vicces paródiákkal lesz ismert, és csak azután hozza a nagy eredményeket. Djokovicról 2007-ben (de lehet, hogy már korábban is volt) láttam először Sharapovát és Nadalt kifigurázó videót, és 2008-ban nyerte meg az első GS-ét. Amivel megint csak nincs semmi probléma, de egy konzervatív közegben nehéz így boldogulni.

Hozzászólások