Salakblog - Borgtól az Ymer testvérekig, avagy a svéd tenisz hanyatlásának története
Borgtól az Ymer testvérekig, avagy a svéd tenisz hanyatlásának története
Fotó: Europress/AFP

Borgtól az Ymer testvérekig, avagy a svéd tenisz hanyatlásának története

Bereczky DávidBereczky Dávid
2021/01/02 10:15
Szponzorált tartalom
A cikk támogatója a porsche logo
Svédország olyan legendás teniszezőket adott a világnak, mint Borg, Edberg, vagy a napjainkban az Eurosport szakértőjeként dolgozó Wilander. Azóta a dicsőséges évtizedek elmúltak, és Svédország kikerült a tenisz-nagyhatalmak sorából. 

Svédország példája egyedülálló a teniszben sikeres országok közt, a svéd férfi teniszezők az Open Érában 25 Grand Slam-tornát nyertek, ez az Egyesült Államok és Spanyolország után a harmadik legtöbb, emellett hét alkalommal a Davis-kupát is elhódították. Eközben a nők között sosem voltak igazán tényezők, versenyzőik egyetlen Grand Slam-döntőt sem játszottak. Ez az ellentét a férfiak és a nők sikeressége közt egyedülálló a tenisznemzetek között, talán Belgiumot lehet felhozni ellentétes példaként, ahol Justine Henin és Kim Clijsters 11 Grand Slam-győzelmet hozott össze, miközben férfi teniszezőjük még sosem volt döntőben, igaz, van egy David Goffin, aki szerepelt már ATP Finals döntőben, és kétszer Davis-kupa fináléig vezette Belgiumot.

A svéd férfi tenisz első csillaga Sven Davidson volt még az Open Era előtt, aki az 50-es évek végén háromszor játszott döntőt a Garroson, amelyből egyet nyert meg. Az ország teniszéletében az áttörést azonban a 70-es években Björn Borg feltűnése hozta meg.

Borg nagyon fiatalon lett a világ legjobb játékosa, hiszen már 1974-ben, mindössze tizenhét évesen Grand Slam-győztes lett . Ez egy olyan korszaka volt a tenisznek, amikor a 60-as évek ausztrál dominanciája kezdett enyhülni, és ahelyett, hogy a 70-es évek egyértelműen amerikai fölényt hozott volna, Borg lett az évtized legsikeresebb játékosa, akinek pályafutása azért is fontos, mert a második világháború után először lett egy európai játékos a tenisz arca. A 80-as évektől kezdve pedig majdnem minden évtizedben az európai játékosok nyerték a legtöbb GS-t, kivéve a 90-es éveket, ami az amerikaiaké volt, Sampras és Agassi főszereplésével. Ezt az időszakot pedig a svéd legenda indította el, amely nagyon fontos volt egy olyan sportágban, amit korábban Ausztráliából és az Egyesült Államokból érkező játékosok uraltak. Mára ott tartunk, hogy jelenleg csak európai játékosok vannak a top 10-ben.

borg-mcenroe-wimbledon-min.jpgBorg és McEnroeFotó: eurosport.co.uk

A fiatalon is sikeres, jóképű Borg nagyon gyorsan népszerű lett. Kultuszához az is sokat hozzátett, hogy John McEnroe mellett résztvevője volt a tenisz történetének egyik legikonikusabb rivalizálásának. Azért is különösen nagy szó, hogy ez a párharc ilyen legendás lett, mert az első és az utolsó meccsük közt mindössze három év telt el. Azonban ebben a három évben a vetélkedésük rendkívül intenzív volt. A rivalizálás csúcspontja pedig a Borg ötszettes győzelmével végződő 1980-as wimbledoni döntő, amiről nemrég még film is készült. 

"Az emberiség két csoportra osztható: John McEnroe-k és Björn Borgok" | Eurosport

Október 5-e óta a magyar mozik is játsszák a Borg/McEnroe című filmet, amely Björn Borg és John McEnroe egymás ellen vívott legendás, 1980-as wimbledoni döntőjét, illetve annak előzményeit próbálta meg felvázolni. Megnéztük, hogy milyen sikerrel tette ezt Janus Metz Pedersen, az első nagyjátékfilmjét jegyző dán rendező.

Kettejük párharca azért is volt tökéletes, mert a játékuk és a viselkedésük is teljesen ellentétes volt. Volt a higgadt, csendes, rezzenéstelen arcú, mindig sportszerű Borg, aki nem véletlenül viselte a „Jégember” becenevet. Vele szemben pedig a nagyhangú McEnroe, akinek a viselkedése sokaknak joggal volt unszimpatikus, emellett gyakran volt sportszerűtlen is. Továbbá az amerikai agresszív, hálót támadó játéka is ellentétes volt a svéd alapvonal teniszével. Ez a jól látható különbség Borg másik nagy, Jimmy Connors elleni rivalizálásában is jelen volt, különösen a viselkedés terén. Ez utóbbi párharc ugyan hosszabb volt, ugyanis az egész pályafutásán át végigkísérte a svédet, ennek ellenére kevésbé vált ikonikussá, mint a Borg-McEnroe rivalizálás.

Habár Borgot a legnagyobbak közt szokás említeni, de a GOAT viták során elkészülő listákon általában Sampras, Federer, Nadal és Djokovic is előrébb szokott kerülni. Azonban a svéd mellett is szólnak érvek. A 11 Grand Slam győzelmét, ami ugyan kevesebb, mint amennyit a felsorolt legendák nyertek, úgy hozta össze, hogy 26 évesen visszavonult. Emellett pedig egyszerre dominált a két szélsőséges borításon, salakon és füvön. A 70-es évek végén nyolc év alatt hatszor nyert a Garroson, miközben zsinórban öt wimbledoni trófeát is elhódított. Ilyen szintű eredményességre a két egymástól leginkább eltérő Grand Sam tornán senki sem volt képes.

Borg visszavonulása után rögtön jött Stefan Edberg és Mats Wilander, előbbi hosszabb időn keresztül volt a legjobbak közt, utóbbi viszont eggyel több GS-t nyert, hetet, és 1988-ban az Australian Openen, a Garroson és a US Openen is nyerni tudott. 1974-ben Connors, 2004-ben pedig Federer nyert hármat, a kettő közt ez volt az egyetlen alkalom, amikor valaki egy évben három Grand Slam-tornát tudott nyerni. 1988 után azonban a még csak 24 éves Wilander ranglistahelyezése zuhanni kezdett, és pályafutása utolsó 5-6 évét általában a top 100-on kívül töltötte. Edberg a Garroson sosem tudott nyerni, minden más majort kétszer nyert meg, ha szigorúan vesszük a generációjában ő volt a legközelebb a karrier Grand Slamhez, hiszen az 1989-es Garros döntőben 2-1-re vezetett Michael Chang ellen.

edberg-mats-wilander-min.jpgEdberg és WilanderFotó: pinterest.com

Edberg és Wilander a 90-es évek közepén visszavonult, őket már nem követték hasonlóan nagy formátumú teniszezők, de a következő években is rengeteg top 10-es játékosa maradt Svédországnak, közülük Thomas Enqvist és Magnus Norman Grand Slam-döntőig jutott, utóbbi volt világranglista második is, Jonas Björkman pedig elég korán a párosra helyezte át hangsúlyt, amiben kilenc GS-t nyert. A svéd tenisz 90-es évekbeli erejét jól mutatja, hogy az ország hét Davis Kupa győzelméből hármat ebben az évtizedben szerzett meg, és az utolsó kettőt 1997-ben és 1998-ban pedig már Edberg és Wilander nélkül nyerték meg. Szintén ehhez a generációhoz tartozott Thomas Johansson, aki 2002-ben óriási meglepetésre legyőzte Marat Safint az Australian Open döntőjében, ezzel pedig a svéd tenisz eddigi utolsó Grand Slamjét nyerte meg.

johansson-australian-open-2002-min.jpgThomas Johansson az AO trófeájávalFotó:tennis-forecast.com

A 2000-es évek második felében szokatlanul sikertelenné vált a svéd tenisz, majd 2009-ben hatalmas meglepetésre a Garros negyedik fordulójában Robin Söderling négy játszmában megverte a világelső Rafael Nadalt, ezzel ő lett az első játékos, aki legyőzte a spanyolt a párizsi salakon, sőt azóta is csak Novak Djokovicnak sikerült ez a bravúr. A Nadal elleni győzelem után Söderling a döntőig menetelt, ahol Federertől kapott ki, majd a következő évben szintén eljutott a Garros döntőig, abban a menetelésben épp Federert győzte le, de a döntőben Nadal visszavágott neki a az előző évi vereségért. Söderling 2009 és 2011 közt stabil top 10-es játékos volt, 1000-es tornát is nyert Párizsban, és úgy tűnt, hogy ez az eredményesség még hosszú évekig megmarad, de 2011-ben mononukleózist állapítottak meg nála, és ez után soha többé nem láthattuk a pályán. 

rafael-nadal-robin-soderling-garros-2009-min.jpgSöderling Nadallal a 2009-es Garros meccsük utánFotó: Europress/AFP

Söderling után előfordult, hogy a top 300-ban nem volt svéd játékos, ez korábban elképzelhetetlennek tűnt. Aztán jöttek az etiópiai származású Ymer testvérek, az idősebbik Elias jelenleg 205. a világranglistán, volt már a 100 közelében is, de a koronavírus miatti leállás előtti hónapokban sokat volt sérült. Jelenleg tehát a fiatalabbik testvér, a 22 éves Mikael áll jobban a világranglistán (94.). Egy top 30-ba kerülés benne lehet bármelyikük pályafutásában, de sokkal többre nem nagyon lehet számítani tőlük.

Tehát a svéd teniszjátékosok terén nem áll túl jól, de kiváló szakembereik vannak, akik természetesen a korábbi nagyszerű teniszezőik közül kerültek ki. Itt elsősorban Magnus Normant kell kiemelni, aki korábban Söderlinggel is dolgozott, majd az elmúlt évek talán legnagyobb edzői teljesítményét hozta össze, amikor új szintre emelte Stan Wawrinka játékát, és három GS-győzelemhez segítette. Thomas Johansson szintén fontos edző a touron, hiszen David Goffinnel dolgozik együtt. Mats Wilander pedig hosszú ideje az Eurosportnál dolgozik, és ezalatt a világ egyik legelismertebb tenisz szakértőjévé nőtte ki magát.

Nehéz pontosan megmondani, hogy mi történt a svéd tenisszel. A többi igazán sikeres tenisznemzet (spanyol, francia, ausztrál, amerikai) a lakosságszámból adódóan azért nagyobb merítésből válogathat, de a csehek hasonló számú népességgel stabilabban ott tudnak lenni a teniszvilág élmezőnyében. Igaz, a Berdych-Stepanek korszak után most náluk is jöhet némi visszaesés. Tehát a kisebb merítés önmagában nem magyarázat.

mikael-ymer-elias-ymer-min.jpgMikael és Elias YmerFotó: Europress/AFP

Természetesen a svéd tenisz közelében dolgozó szakemberek is megnyilvánultak már a témában, ők is keresik a visszaesés okait. Johan Sjörgen a 80-as 90-es években a Davis Kupa csapat kapitánya és Mats Wilander edzője is volt, szerinte svéd tenisz lemaradt a többi ország mögött a fejlesztések tekintetében. „A szövetség nem vette figyelembe a sportág technikai fejlődését, és lemaradt az eleve alulfizetett edzők képzésében is”- mondta Sjörgen

Maga Wilander is a lemaradást emelte ki a szakmai munka terén: 

„Az én időmben a spanyol szövetség jött Svédországba, hogy megnézze, hogyan edzünk, most épp fordított a helyzet”

Thomas Enqvist nem látja ennyire borúsnak a helyzetet: „Minden országban, minden sportágban vannak jobb és rosszabb időszakok. A tenisz nagyon népszerű Svédországban, számos kiváló akadémia van, és a szövetség remek munkát végez”

Valószínűnek tűnik, hogy a következő években sem látunk svéd győzelmet Grand Slam-tornán, de az apróbb sikerek is segíthetnek abban, hogy újra több fiatal kezdjen teniszezni, ez pedig segíthet abban, hogy ismét eljöjjön egy olyan generáció, amely az ország tenisz történelméhez méltó eredményeket ér el.

Hozzászólások