Salakblog - Arigato, Dante Bottini!
Arigato, Dante Bottini!
Fotó: Europress/Getty

Arigato, Dante Bottini!


2014/09/28 14:30

Dante Bottini minden áron profi teniszező akart lenni, kerül, amibe kerül. Annyira komolyan gondolta, hogy otthagyta a családját Argentínában, átutazta a nagy óceánt, és Európában próbálta átugrani a lécet. Tudta, jó esetben is csak Challanger tornákon indulhat először, de úgy remélte, hogy idővel a „nagyok” között is bizonyíthat. Gyengítette az esélyeit, hogy nagyon szűkösen élt, mindennapos pénzügyi gondokkal nézett szembe, így annak is örült, ha két Future versenyen rajthoz állhatott, ahol némi pénzzel, és ranglista ponttal gazdagodhatott. Így, ilyen körülmények között érte el élete legjobb egyéni ranglista helyezését, amikor 827. helyen jegyezték.

Nem, jól gondoljátok, nem emiatt érdekes személy az argentin. Senki nem emlékezne rá, ha, mint játékosról kellene róla beszélni, ezt ő is tudja. Az edzőség viszont már más tészta. Játékosként soha, semmire nem vitte, mégis: Kei Nishikorinak köszönhetően edzőként olyan trénerekkel „meccsel”, mint Boris Becker, Goran Ivanisevic és Stefan Edberg…. Vagy helytállóbb lenne, ha azt mondanánk, Bottininek köszönhetően meccselhet Nishikori Federerrel, Nadallal, Djokoviccal? Meglehet…

A US Open alatt nagy figyelem övezte a korábbi GS győztes Michael Changot, mint Kei Nishikori edzője. Amit viszont mindenki elfelejt (vagy nem tud), hogy ő csak az év tizenöt-húsz hetében áll Nishikori mellett. Aki már a kezdetek óta ott van, az nem más, mint Dante Bottini. Az argentin edző 2011-ben vette át Nishikori felkészítését, aki az ötvenharmadik helyen állt akkortájt. Most nyolcadik…

„Mérhetetlenül nagy potenciált láttam benne.” – kezdi Bottini. „Nyilvánvaló volt, hogy kivételes tehetséggel van dolgom, de úgy éreztem, hogy szüksége van keményebb edzésekre, mivel nem volt elég erős. Kei tette, amit kértem, és jól láthatóan elkezdett fejlődni a játék minden szegmensében.”

Ironikus, de az első közös győzelmüket pont Marin Cilic ellen ünnepelhették 2011-ben, Chennaiban. Nishikorit nem igazán vették komolyan, hiszen apró termete inkább hátránynak hathatott, mint előnynek, amiért Bottini kérte is tanítványát, dolgozzon keményen a lábmunkáján és az állóképességén. Az eredmény pedig szembetűnő.

„Annyira nem is kicsi.” – mondja Bottini. „Nem az a tipikus alacsony ember, hiszen olyan atletikus képességekkel rendelkezik, ami megkülönbözteti az átlagtól. Nem is kell annyi erőt kifejteni egy-egy ütése közben, mivel nagyon gyorsan tud reagálni az irányváltásokra. Átlag feletti egyensúly érzékkel rendelkezik, amit szerintem genetikailag örökölt. Van, amit nem lehet tanulni.”

„Mentálisan sajnos volt idő, amikor nagy megtört volt, hiszen folyamatosan nyaggatták mindenféle sérülések. Nem tudott kellően koncentrálni, és nem tudta kezelni a nehéz helyzeteket. De az idén az olyan hosszú csaták, mint a Ferrer elleni, vagy a Federer elleni, nagyon sokat segítettek rajta. A US Openen láthatták is, mennyit… Most már nagyon is rendben van. Tudja, hogy mi a különbség a fájdalom és a sérülés között, így tisztában van vele, mikor, mennyit adhat ki magából."

Viszont van, amit Bottini helyett Chang tud átadni Nishikorinak: a tapasztalatot és hitelességet, ami a GS győzelemmel jár. Ezek nagyon hasznos tényezők lehetnek a fiatal japánnak. A két edző nagyszerűen kiegészíti egymást: Bottini a fizikai, Chang a mentális felkészítésben segít.

„Eleinte nagyon fura volt ez a munkakapcsolat. De egy idő után észrevettük, hogy ugyanarról beszélünk, így a munkakapcsolat hamar harmonikussá vált. Ebből csak profitálhat Kei!

„Figyelj, ez csak a kezdete valami nagy dolognak. Fejezzük be ezt az évet csodálatosan, csináljuk meg: irány a világbajnokság! - mondtam az akkor még kissé letört Keinek. És tartjuk magunkat a tervhez!"

Hozzászólások