Salakblog - Andy Murray: A sportág rengeteget köszönhet Serenának
Andy Murray: A sportág rengeteget köszönhet Serenának
Fotó: Europress/AFP

Andy Murray: A sportág rengeteget köszönhet Serenának

Kálmán LaciKálmán Laci
2019/07/05 15:37

Andy Murray a legutóbbi BBC-posztját mindenekelőtt Serena Williamsnek szenteli. Ír arról, miért néz fel rá olyan nagyon, és kitér arra is, mi mindenről beszélgettek, mielőtt úgy döntöttek, elindulnak vegyes párosban.


Fel sem merült bennem, hogy esetleg vegyes párosozhatnék Serenával addig, amíg lehetőség nem adódott rá.

Nem ismerem őt olyan nagyon jól. Nem játszottunk még együtt, és nem is nagyon lógtunk még együtt korábban. Úgyhogy alig várom, hogy kiderüljön, hogy működik a dolog.

Úgy gondolom azonban, hogy elég sok mindent hasonlóan csinálunk a pályán, ami jó előjel lehet az együttműködésünk előtt.

Mindketten alapvetően az alapvonalról szeretünk irányítani, és mindketten kiválóan mozgunk, és rendkívül atletikusak vagyunk. Ő pedig ráadásul elképesztően jól is adogat.

Ha jól emlékszem sosem ütöttünk még együtt, de remélhetőleg ma, az esti meccs előtt erre sort tudunk keríteni.

Serena edzője, Patrick Mouratoglou is fontosnak tartotta, hogy legyen egy közös edzésünk a mérkőzést megelőzően, úgyhogy szerintem a pályán majd egy csomó dolgot meg tudunk beszélni.

A napokban beszéltünk egy pár szót Serenával. Nyilván a teniszről is szó esett, így például arról, hogy osztjuk fel a pályát egymás között. A sérüléseink is szóba kerültek, hisz neki nemrégiben térdproblémái voltak, nekem meg ugye a csípőmmel voltak gondjaim.

A föntieken kívül természetesen téma volt köztünk a szülőség is, hisz a gyermekeink hasonló korúak. Mindketten nagyon elégedettek vagyunk az itteni bölcsődével, melyet érthető módon sok játékos szívesen igénybe vesz.

Egyszeri együttműködés esetén elég nehéz a pályán kívüli összecsiszolódás

Bár sokat még nem dumáltunk Serenával, azért az elmúlt években már sikerült némi időt eltöltenünk együtt.

Emlékszem például, hogy a 2013-as US Openen együtt vettünk részt a sorsolási ünnepségen, hisz a megelőző évben mindketten megnyertük a tornát.

Aztán 2016-ban mi győztünk Wimbledonban, így egymás mellett ültünk a bajnokok vacsoráján. Hagyomány, hogy a női győztes táncol egyet a férfi bajnokkal, szerencsére azonban mi nem táncoltunk. A világ ugyanis nincs még arra fölkészülve, hogy engem táncolni lásson.

murray1.jpg Fotó: Europress/AFP

Itt Wimbledonban nagyon nehéz a pályán kívül közös programokat szervezni a családjainkkal, hogy jobban megismerhessük egymást.

Miután tegnap befejeztük a páros meccsünket Pierre-Hugues Herbert-rel, lenyújtottunk, majd jött a jégfürdő. Eddigre már elég késő volt, hisz maga a mérkőzésünk is fél 10 körül ért véget.

Ma pedig már újra játszunk, szóval elég nehezen megoldható mondjuk egy közös vacsora. Amikor tehát egy egyszeri együttműködésről van szó, akkor nagyon zűrös alkalmat találni a pályán kívüli összecsiszolódásra.

Más a helyzet akkor, ha hosszútávra kötelezitek el magatokat egymással, mint ahogy azt Jamie teszi. Ilyenkor hasonló a napirendetek, így tudtok törekedni arra, hogy minél több időt töltsetek együtt.

Nálunk ugye az a helyzet, hogy a mai meccsünk után Serena holnap egyesben lesz érdekelt, én pedig majd párost játszom Pierre-rel. Úgyhogy teljesen más menetrend szerint zajlik az életünk.

A sportág rengeteget köszönhet Serenának

Serena a világ egyik legnagyobb sportolója, úgyhogy egy csomó dolog egészen lenyűgöző vele kapcsolatban. Mind szakmailag, mind emberileg.

Az egyik dolog, amit nagyon csodálok benne, az a hosszú, sikeres pályafutása. Ebben ő és Roger Federer nagyon különböznek a mezőny többi részétől. És nem csak a jelenlegiektől.

Hihetetlen, mennyi ideje vannak már ott a legjobbak között, és még 20 év után is élvezik, amit csinálnak, és harcban vannak a legnagyobb trófeákért.

serena.jpg Fotó: Europress/AFP

Az emberek egy csomó dolgot magától értetődőnek vesznek, pedig rettenetesen nehéz ennyi éven át motiváltnak maradni. Hisz, ne feledjük, még az ő karrierjükben is voltak hullámhegyek és völgyek, kemény vereségek, sérülések, családi ügyek, melyeket meg kellett oldani.

Nem mindig vesszük észre azt, hogy mennyire szeretik a teniszt, hogy mennyi munkát beletesznek ebbe a sportba. Éppen ezért nem is mindig tudjuk helyén kezelni az ő áldozataikat, teljesítményüket.

Serena ráadásul a nők sportjának nagykövete is már hosszú évek óta. Ez pedig rengeteg felelősséggel, teherrel és stresszel jár együtt.

Ő és a testvére, Venus egy csomó olyan dologért jártak közben, egy csomó olyan dolgot értek el, melyekből a nők a mai napig sokat profitálnak. Itt most említhetnénk az egyenlő pénzdíjakat, vagy akár azt, hogy mennyi új rajongót szereztek a sportágnak.

A mezőny, elsősorban annak női része, rengeteget köszönhet neki ezért. 

Csodálatos érzés újra Wimbledonban játszani

Csütörtök este újra pályára léphettem Wimbledonba párosban, Pierre partnereként. Egy meglehetősen ideges kezdés után végül négy szettben sikerült nyernünk.

Csodálatos érzés volt visszatérni, azok után, hogy tavaly ki kellett hagynom a tornát a csípősérülésem miatt.

Az elején talán azért is voltunk idegesek, mert nem ismerjük egymást túl jól, és ugye párosban a kommunikáció az rettentően fontos. De, ahogy haladt előre a meccs, kezdtünk megnyugodni, és egyre jobban olvastuk egymás játékát.

murray2.jpg Fotó: Europress/AFP

Az elején inkább Pierre volt az, aki a kezébe vette a dolgokat. Ő mondta meg hová adogassunk, hová mozogjunk, de a meccs előrehaladtával egyre inkább csapatként működtünk. Természetesen ez utóbbi sokkal jobb, mint amikor egy vezető megmondja, mit hogyan kell csinálni.

Két ember esetén szerintem nem kell vezető. Amire szükség van, az a két ember, és az, hogy ők gördülékenyen és hatékonyan működjenek együtt.

Remélem, ez még tovább javul közöttünk, és sikerül még további meccseket nyernünk.

BBC

Hozzászólások