Salakblog - A wimbledoni bajnoknő szerint a női tenisz legjobbjait szinte nem is érdekli, hogy nyernek vagy veszítenek
A wimbledoni bajnoknő szerint a női tenisz legjobbjait szinte nem is érdekli, hogy nyernek vagy veszítenek
Fotó: Europress/AFP

A wimbledoni bajnoknő szerint a női tenisz legjobbjait szinte nem is érdekli, hogy nyernek vagy veszítenek

Kálmán LaciKálmán Laci
2020/02/13 09:08
A korábbi wimbledoni bajnok Marion Bartoli szerint a női tenisz jelenkori legjobbjai nem érzik át úgy a vereségeik súlyát, mint elődeik. A kudarcokra adott reakciójuk pedig gyakran felületes, nemtörődöm és megjátszott.

A 2013-as wimbledoni bajnok, és 2007-es döntős a The Tennis Podcast legutóbbi adásában hosszasan mesélt arról, hogy a mai topjátékosok hihetetlenül könnyen felülemelkednek egy-egy komoly vereségen. Hozzátette, hogy ő meg sokszor a másik véglet volt, aminek meg is lettek a negatív következményei, egyebek mellett étkezési zavar, anorexia formájában. 

"A mostani éljátékosok nem olyan példákat látnak maguk előtt, mint én láttam" - mondta Bartoli. "Serena, Venus, az orosz generáció Myskina, Dementieva, ők rettenetesen sokat dolgoztak. És, mivel fizikálisan hátrányban voltam hozzájuk képest, nekem még többet kellett dolgoznom, hogy fel tudjam venni velük a versenyt."

"És ott voltak a szüleim is, akik iszonyú sokat melóztak értem, és azt nevelték belém, hogy a kudarc nem opció, hogy a vereség egész egyszerűen nem létezik." 

"Ezért is voltam olyan borzasztóan csalódott, amikor elbuktam az első wimbledoni döntőmet Venusszal szemben. Megvertem Henint, aki akkor világelső volt, megvertem Jankovicot, aki harmadik volt, átverekedtem magam egy nagyon kemény ágon, és aztán a döntőben kikaptam. Bő egy évbe került, mire ezt a vereséget meg tudtam emészteni."

Amikor azt kérték tőle, hasonlítsa össze az ő hozzáállását a maiakéval, azt mondta, ugyan nem akar ítélkezni, de szerinte a közösségi média rendkívül rossz hatással van a játékosokra. A dolog mára odáig fajult, hogy a lányok egy hamis, saját maguk által cenzúrázott képet mutatnak a világnak. Egy nyilvánvalóan nagy vereség után néha nem is érezni rajtuk, hogy maguk alatt vannak.

barty.jpg Fotó: Europress/AFP

Ott volt például a világelső Ashleigh Barty veresége az Ausztrál Open-elődöntőjében. A Roland Garros tavalyi bajnoka magával vitte az unokahúgát a meccs utáni sajtótájékoztatóra. Sokan egyszerűen csak cukinak találták magát az ötletet, és a kislányt is, mások azonban úgy látták, Barty célja az volt, hogy elterelje a figyelmet a vereségéről.

"Gyakran fel is teszem magamnak a kérdést, hogy vajon tényleg kikaptak-e. A reakciójukból ugyanis egyáltalán nem ez jön le. Nyilván nehéz arról beszélni valakinek, hogy egy adott meccs után nem úgy kéne éreznie, mint ahogy az látszik rajta. Számomra fel sem merült, hogy ilyen könnyedén túllépjek egy kudarcon."

"Szerintem a mostani generáció már úgy nőtt fel, hogy a közösségi média átszőtte az életüket. Ezeken keresztül pedig rengeteg felszínes interakciót, műbeszélgetést folytattak az emberekkel." 

"Tényleg nem akarok ítélkezni, de szerintem ahhoz, hogy valaki képes legyen nagy győzelmeket aratni, meg kell élni a vereségeket is. Az pedig úgy nem megy, hogy nagyjából ugyanazok az érzések vannak valakiben, akár győz, akár veszít."
Hozzászólások