Salakblog - A sosem nyert generáció
A sosem nyert generáció
Fotó: Europress/Getty

A sosem nyert generáció

Szabó GáborSzabó Gábor
2014/11/24 14:48

A világ legrövidebb könyvei sorozatba, Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone kiváló írása mellé, mely az arcmimika szerepét taglalja az amerikai színjátszásban, lassan odaférhet egy friss remekmű: Francia férfi teniszezők győzelmei Yannick Noah óta.

Jó, persze, a cím picit rosszindulatú, hiszen egyfelől Davis Kupát azért nyertek háromszor is ('91-ben gyakorlatilag Forget és Laconte, '96-ban Pioline, Forget, Raoux és Boetsch, utóbbi döntő szett 10/8-ra hozva az utolsó meccset a svédek ellen, és 2001-ben, Ausztráliában szintén 3/2-re behúzva a döntőt. Itt Escude, Pioline, Santoro és Groesjean játszott a fináléban).

Emellett van még négy páros Grand Slam bajnoki címük, hiszen idén a Garroson Benneteau és Roger-Vasselin, míg 2007-ben Wimbledonban Llodra és Clément tudott nyerni, valamint Llodra és Santoro 2003-ban és 2004-ben Melbourne-ben.

A vegyes páros sikereket ezúttal nem említeném, nem szeretném, ha röhögésbe fulladna az olvasás.

Egyesben azonban semmi.

Pedig Grand Slam döntőt játszott Leconte és Pioline (utóbbi kétszer), valamint Tsonga és Clément, elődöntőt Groesjean, Monfils, Gasquet és Escoude. Utóbbit leszámítva valamennyien stabil TOP10-es játékosok voltak, és akkor még olyanokat nem is vizsgáltunk, mint például Forget, aki mindössze három Grand Slam negyeddöntőig jutott, ámde a világranglista negyedik helyéig menetelt.

Ha a világranglista oldaláról tekintünk rájuk: Grosjean is addig jutott, mint Forget, a 4.helyig, Tsonga volt 5., Simon 6., Gasquet és Monfils 7., Clément pedig a 10.

Mindezt viszont úgy produkálták, hogy összesen nyertek három, azaz három darab ezres versenyt, kettőt Tsonga és egyet Grosjean. De ezek közül a versenyek közül mindössze egyetlen egy volt, amit ne Párizsban játszottak volna.

Idén győzött Tsonga a Rogers Cup-on, Torontóban. És azt hiszem ez talán a legdöbbenetesebb az egészben.

Hozzászólások