Salakblog - A mondat, amivel elkerülhető lett volna az egész incidenssorozat a Williams-Osaka-döntőben
A mondat, amivel elkerülhető lett volna az egész incidenssorozat a Williams-Osaka-döntőben
Fotó: Europress/AFP

A mondat, amivel elkerülhető lett volna az egész incidenssorozat a Williams-Osaka-döntőben

Kálmán LaciKálmán Laci
2018/09/09 16:47

Rengeteg érzés kavargott bennem, amikor felálltam tegnap éjjel a tévé elől a US Open női döntőjét követően. Nagyon sok különböző nézőpont, több igazság feszült egymásnak odabenn. 

Egy dologban voltam csak biztos: ennek a döntőnek nem lett volna szabad ilyen forgatókönyv szerint lezajlania. Úgy, hogy a végén gyakorlatilag mindenki rosszul érezze magát, köztük az is, aki tuti biztos, hogy minden létező aspektus szerint vétlen és ártatlan. 

Az áldozat szót nem használnám Naomi Osakára, hisz végül - teljesen megérdemelten - ő nyerte a US Opent, de kétségtelenül elszenvedője volt ennek a többszemélyes, színpadra illő tragikomédiának.

Gondoljunk csak bele, gyakorlatilag minden fontosabb érintett hibázott kisebbet-nagyobbat, nem úgy viselkedett, ahogy kellett volna, vagy legalábbis mulasztást követett el. Kerestem magamban, hogy ki, hol és mit vétett, illetve csinálhatott volna másként, hogy elkerüljük azt, amivé végül ez a döntő fajult. 

Nem azért, hogy kijelöljünk egy bűnbakot, és főleg nem azért, mert esetleg úgy érezném, hogy nálam van a bölcsek köve, szó sincs róla. Egyszerűen csak azért, hogy egy lépéssel közelebb kerüljünk a megértéshez. Ahhoz, hogy elkerüljük, hogy ez az egész megismétlődhessen. Hogy a magunk kis eszközeivel segítsük a tisztánlátást az ilyen, és ehhez hasonló helyzetekben.

Kezdjük Patrick Mouratoglouval. Ő azzal, hogy taktikai utasítást próbált adni Serena Williamsnek (amit később el is ismert), pontosan tudta, hogy vét a szabályok ellen. Nyilván azért tette mégis, amit tett, mert látta, hogy tanítványa bajban van, és ezt a szabályt az esetek többségében amúgy sem szokták túl szigorúan venni, azt gondolhatta tehát, hogy belefér. Hiba volt.

Serena Williams frusztrált volt. Nem úgy ment a játék, ahogy szerette volna, nem talált fogást Osakán. Az elmúlt években láthattuk, hogy mind a tenisze, mind az érzelmi kontrollja gyakrabban mond csődöt a hazai Grand Slamén, mint akármelyik másik tornán. A tenisze ugyan most viszonylag rendben volt, ugyanakkor kevés is a szinte hiba nélkül teniszező japán lány ellen. Ez a frusztrált Serena pedig abban a pillanatban úgy érezte, minden ellene van, így aztán először még viszonylag visszafogottan, majd, ahogy súlyosbodott a helyzet egyre vehemensebben állt ki az a vélt igazáért. Elvesztette a fejét, így aztán olyan elemeket emelt be a vitába, melyeket nem lett volna szabad:

előbb felhozta a kislányát, majd hazugnak, tolvajnak és szexistának nevezte a mérkőzésvezetőt.

naomiserena.jpg Fotó: Twitter

No, és mi a helyzet Carlos Ramossal? Egyfelől ő egész egyszerűen azt tette, amit kellett: érvényt szerzett egy létező szabálynak. Lehet, hogy ez a szabály elavult, sokak által nem kedvelt, és sok székbíró által figyelmen kívül hagyott, de ettől még létezik. És amíg létezik, addig nem csupán joga, hanem kötelessége is betartatni azt a mérkőzésvezetőnek. Nem csak neki, a társainak is az volna. Erről írt hosszabban Németh Dániel kollégám. 

Van azonban valami, amit Ramos még megtehetett volna. Nem a szabályok értelmében, hanem emberileg. Erre gondoltam, amikor föntebb mulasztásról írtam. Mondhatott volna egy mondatot Serenának tisztázásképp, amivel kifoghatta volna a szelet a haragjából, az indulataiból. Egy olyan dolgot, amit Williams nyilván tud, csak a meccs hevében nem volt abban az állapotban, hogy ezt higgadtan végiggondolja. Ha így tett volna, akkor talán a meccs hátralévő része normál mederben zajlik le, és tisztességes ünneplésben részesül a győztes. 

"Serena, figyelj, az van, hogy nem te hibáztál, hanem az edződ, amit te lehet, hogy nem is láttál. Ám a szabályok értelmében én csak téged tudlak megbüntetni, és ezt kötelességem megtenni."

Ennyi, nem több. Ennyi talán még beleférhetett volna Ramostól. Ezek után ugyanis Serena nem mehetett volna oda hozzá újra meg újra azzal a szöveggel, hogy 'te engem ne nevezz csalónak'.  És valószínűleg maga Ramos sem kapja meg később tőle a 'csaló', 'a hazug' és 'a szexista' jelzőket. Talán így sok minden másként alakult volna, és Osakát, valamint a győzelmét, az amúgy sok mindenről nem tudó közönség is méltóképpen fogadta és kezelte volna.

Ha tágabb kontextusba helyezzük a dolgot, akkor persze hibás valamennyi mérkőzésvezető is, akik az elmúlt években nem tudták, nem merték, vagy épp nem is akarták betartani a coaching-szabályt. 

És akkor velük - az elvileg felnőtt, sokat tapasztalt, a maguk területén profi sportolókkal, szakemberekkel - szemben ott van a kis Naomi Osaka, a maga higgadtságával, megfontoltságával és romlatlanságával.

A finálé legérettebben viselkedő résztvevője ugyanis egy 20 esztendős lány volt, aki élete első igazán komoly döntőjét játszotta a példaképe ellen.

Remélhetőleg valamennyi közvetlenül vagy közvetetten érintett résztvevő levonja majd a maga konzekvenciáit, ami segíteni fog abban, hogy a jövőben elkerüljük az ilyesféle incidenseket. Addig is, hogy ne keserű szájízzel búcsúzzunk ettől a döntőtől, nézzünk meg néhány olyan momentumot, melyek a leginkább érdemesek arra, hogy ennek a meccsnek a kapcsán az emlékezetünkbe véssük őket.

Az alábbi néhány másodperchez minden szó fölösleges volna...

Osaka a finálé utáni sajtótájékoztatón egyebek mellett a következőket mondta elcsukló hangon:
"Amikor a pályára lépek, akkor nem Serena rajongója vagyok. Hanem egy teniszező, aki meccset játszik egy másik teniszezővel. De, amikor megöleltem őt a hálónál, ismét kislánynak éreztem magam."

A győzelem pillanata, majd az ölelkezés Serenával a hálónál.

A díjátadó, ahol Serena lecsillapítja a közönséget, próbálja helyrehozni a saját, illetve valamennyi magát felnőttnek, érettnek és profinak tekintő résztvevő hibáját és mulasztását. Ez valamelyest sikerül, és bár Naomi itt még nem teljesen önfeledt, azért az nagy pillanat, amikor megköszöni Williamsnek, hogy vele játszhatta ezt a döntőt. 

Túl mindenen azért szerencsére eljutottunk ide is. És egy derűs, jókedvű Naomi Osaka képével tudunk búcsút inteni a 2018-as US Open női egyéni küzdelmeinek.

naomi.jpg Fotó: Twitter


Hozzászólások