Salakblog - A feladást is Djokovictól tanulta Chung?
A feladást is Djokovictól tanulta Chung?
Fotó: Eurosporess/afp

A feladást is Djokovictól tanulta Chung?

Szabó GáborSzabó Gábor
2018/01/26 17:47

Szögezzük le: bármelyik teniszezőnek szíve joga feladni bármelyik találkozót, játsszon akármilyen versenyen, legyünk annak akármilyen fázisában, legyen bárki az ellenfél. Ám a gondolatmenetet folytatni is lehet. Miután a teniszezők munkája nagy nyilvánosság - értsd: nézők milliói - előtt zajlik, és azért keresnek annyit, amennyit, mert ennyien kíváncsiak rájuk, tetteikért, így feladásaikért is vállalni kell a felelősséget. Szembe kell nézniük a következményekkel.

Ezek a következmények sokfélék lehetnek. Előfordulhat, hogy megbüntetnek 45 ezer dollárra, mert játékra alkalmatlan állapotban teniszeztél egy Grand Slam-torna első fordulójában, mint Mischa Zverev pont Hyeon Chung ellenében, de az is lehet, hogy pusztán csak nem tapsolnak meg, mint Chungot ma délelőtt, amikor élete tornája végeztével kisunnyogott a Rod Laver Arénából.

Akadnak sérülések, amikor fel kell adni egy találkozót.

Rafael Nadalé például ilyen volt. Ha a játék folytatásával a teniszező azt kockáztatja, hogy még súlyosabb sérülést szenved, a helyzete pedig már reménytelen, nincs esély a fordításra, akkor egészen egyszerűen nincs más választás. Ilyenkor a nézőnek tudomásul kell vennie, hogy ebben a játékban ez benne van. Nem lehet minden meccs döntő szett 13:11, ennek a sportnak ez is része.

Hyeon Chung esete azonban ma más volt. Chung mai visszalépése inkább hasonlított példaképe, a korai Novak Djokovic visszalépéseihez, mintsem mondjuk Rafa Nadal hősies, szinte az utolsó utáni pillanatig tartó küzdelméhez.

Nole ugye később be is vallotta, hogy pályafutása korai szakaszában több alkalommal is taktikai okokból adott fel mérkőzést, mert nem akarta, hogy az ellenfelei úgy vonuljanak le a pályáról, hogy megverték őt. Nem nyitnék most vitát arról, hogy ez a magatartás mennyire sportszerű, vagy mennyire nem, már csak azért sem, mert nem vádolnám ilyesmivel Chungot. Egy 36 éves Federer ellen finoman szólva is komikus lenne.

Ám azért talán ki lehet jelenteni, hogy talán jobban tette volna Chung, ha picit még tűri a fájdalmat, és ezzel a vízhólyaggal azért befejezi élete első Grand Slam-elődöntőjét. Nehéz ugyanis innen, Európából megmondani azt, hogy mit jelent abban a kultúrkörben, ahonnan ő jött, az a szó, hogy feladás, ám még az is lehet, hogy ő az egyetlen ember egész Ázsiából, akit egy vízhólyag durván három játék alatt térdre kényszerít.

Szögezzük le: nyilvánvaló, hogy ebben az állapotában Chungnak semmiféle esélye nem lett volna a fordításra, ám úgy gondolom, hosszú távon sokkal jobban járt volna, ha tűri picit a fájdalmat és hagyja lepörögni a meccset. Mégis mit kockáztatott volna? Még egy vízhólyagot? Roger aligha alázta volna meg, és most ő lenne a hős, aki mindent megpróbált. Egy igazi koreai.

Hosszútávfutók körében járja egy mondás: a fájdalom elmúlik, a dicsőség örök.

고통은 사라지고, 영광은 영원합니다.

Ha esetleg új kedvencem alkartetkóban gondolkodik.

 

Hozzászólások