Roland Garros - Fej is kell az ászokhoz
Fej is kell az ászokhoz
Fotó: Europress/Getty

Fej is kell az ászokhoz

Buzás GáborBuzás Gábor
2016/05/26 10:59

Ivo Karlovic ötszettes győzelmet aratott az ausztrál Jordan Thompson ellen a Roland Garros második fordulójában. Ezzel a 37 éves horvát óriás lett a legidősebb férfi játékos, aki bejutott egy Grand Slam-torna harmadik fordulójába, azóta, hogy Jimmy Connors 39 évesen megtette ugyanezt az 1991-es US Openen. Illetve egészen pontosan Connors nem csak a harmadik fordulóig jutott akkor, hanem az elődöntőig, ami nyilvánvalóan nagyon nem mindegy.

Már csak ezért sem biztos, hogy értelmes volna összehasonlítani Karlovic és Connors teljesítményét, de annyit érdemes hozzátenni, hogy az amerikai egy olyan tornán érte el ezt a sikert, amelyet korábban ötször megnyert. Meg úgy egyébként is, ő volt világelső, a sportág egyik igazán fontos alakja, és a hazai Grand Slamén menetelt még egy utolsót. Karlovic sosem volt világelső, és sosem nyert GS-t. És nem túlságosan nagy kockázat kijelenteni, hogy soha nem is fog. Egyetlen negyeddöntőt tud felmutatni a 2009-es wimbledoni tornáról.

Sőt, alighanem azt is ki lehet jelenteni, hogy soha, egyetlen pillanatig sem volt esélye arra, hogy a legnagyobbak közé jusson. Egyszerűen nem olyan a testfelépítése. Ha valaki 211 centi magas, és bőven 100 kiló felett nyom, az nem veheti fel a versenyt a "normális" testalkatokkal. Ennek fényében legalábbis meglepő, hogy pozitív a mérlege Djokovic ellen, de ne feledjük, hogy a teniszvilág nem csak a világelsőből áll. Murray ellen például 0-6, Nadal ellen 0-5 a mérlege.

És ez a normális. Hiába üt valaki annyi ászt (immár övé az ATP-rekord, hiszen már tavaly megelőzte Ivanisevicet az örökranglista élén, és még mindig ontja az ászokat, tegnap például 41-et), ha nemigen van más fegyvere. Sőt, azt gondolnám, hogy ő abszolút kimaxolta mindazokat az adottságokat, amiket kapott az élettől. Teniszben ennél többet (hat egyéni tornagyőzelem, 14. hely a ranglistán) nem nagyon érhetett volna el.

Ebből következik, hogy fejben nagyon erősnek kell lennie. Mert az ászok nem maguktól esnek be. És az ászoknak, vagy legalábbis a rendkívül jó adogatásoknak mindig jönniük kell. Az adogatások minőségére egy példa Karlovic első meccséről, melyet három szettben nyert Montanes ellen: 60 első szervából 59-szer övé lett a pont, ami valami egészen hihetetlen statisztika, főleg salakon, főleg nedves salakon, főleg egy spanyol ellen. Tegnap pedig, Thompson ellen, négy és fél órát töltött a pályán. A negyedik játszmában elbukta a szerváját, a mérkőzés többi kilenc breaklabdáját hárította. A döntő szettben hatszor kellett adogatnia azért, hogy ne essen ki. Mind a hatszor simán hozta a szerváját. Azok után is hozta, hogy 7:7-nél 0-40-e volt, és mégsem tudott brekaelni. És akkor is hozta, amikor végre elvette az ellenfele adogatását, és 11:10-nél adogatott a győzelemért. Három ászt ütött ebben a játékban...

Félreértés ne essék, nem vagyok Karlovic-fan. Soha nem szerettem a játékát, hiszen nem egy sokoldalú teniszező. De amit csinál, azt igenis lehet élvezni, ha hozzátesszük, hogy mennyi idős, és hogy milyen kilátásai vannak a sportban. A tegnapi meccsén kifejezetten örömteli volt látni, hogy mennyire akarja a sikert, és hogy ez az akarás mennyi energiát ad neki. Azon kaptam magam, hogy majdnem azt mondom a közvetítésben, hogy Karlovic jól mozog. Ami azért kicsit erős lenne, főleg amikor a másik csatornán Nishikori szedi a lábát...

Ne gondoljuk, hogy a puszta akarás elég lett volna ebben a végjátékban. Ide bizony komoly fittség kellett, amihez rengeteg erőnléti edzés szükségeltetik. És itt megint csak előkerül a fej. Mert ahhoz, hogy az ember ebben a korban is végignyomja az edzéseket, végtelen türelemre, alázatra és akarásra van szükség.

És mindezek után a sajtótájékoztatón azt tudták megkérdezni tőle, hogy ugyan miért nem lett belőle kosaras. Pályafutása elején egy ideig ez még valid kérdés lehetett, de amikor valaki igenis komoly "öregségi" rekordot ér el, ráadásul a számára legkevésbé kedvező borításon, akkor talán ennél jobb kérdéseket is fel lehetne tenni. Bár nyilván erős lenne, de én valami olyat kérdeznék tőle, hogyan képes immár 16 éve ennyire lelkesen profiskodni úgy, hogy esélye sincs a legjobbak közé kerülni.

Hozzászólások