Roland Garros - A meccsről
A meccsről

A meccsről

Szabó GáborSzabó Gábor
2010/06/01 22:16

DV723992Még mielőtt nekifognék, tudván, hogy ingoványos talajon járok, két idézettel kezdeném.

Az első a Fed rajongóknak: Justin Gimelstob írta, hogy mielőtt nekiugranának kedvencüknek, gondolják végig, hogy minden idők legnagyobbjáról van szó. Vegyenek egy nagy levegőt és utána ugorjanak neki. A Rafa rajongóknak pedig Matt Cronintól: Elnézve azt ahogyan Berdych és Söderling ütik a labdát itt a Garroson, ne ünnepeljék még az új világelsőt, várjanak vasárnapig.

Bár őszintén szólva nem igazán tudom, hogy ki és miért ugorhatna neki Rogernek a mai meccs után, de azért nem árt a békesség. Rog kikapott valakitől, aki 1985 után elsőként két egymást követő évben is meg tudta verni a címvédőt a Garroson. Akkor is egy svédnek jött össze, bár picikét más játékstílussal, de Wilander verte 84-ben Noaht, 85-ben pedig Lendlt. 85-ben aztán meg is nyerte, de ez most mellékszál, nem ezért hozakodtam elő vele. Hanem azért, hogy megpróbáljam szemléltetni, mit ér az amit Robin tett. Az elmúlt 10 év teniszében nem gondolnám, hogy létezett nagyobb bravúr ennél a két győzelemnél, beleértve Nole és Delpo Grand Slam győzelmeit is. Rog és Rafa győzelmein/rekordjain kívül persze, de ez gondolom egyértelmű.

Ezt a két embert véletlenül, ugyanott, ugyanazon a pályán megverni nem lehet. Egy éven belül megszakítani a tenisz tán két legfontosabb élő rekordját, az nagyon nem akármi. És ez a része a történetnek azt hiszem fontosabb, mint ami valójában ma a pályán történt. Azt, hogy van valaki, aki ezt meg tudta tenni. Ráadásul úgy, hogy a pályára lépés pillanatában, hivatalos meccsen nem verte meg egyiket se, sohasem.

Nagyon úgy indult, hogy Rogert ma sem fogja.

Fed lejátszotta élete talán legtökéletesebb szettjét salakon, és ha simábban hozza az első szettet, vagy a második elején breakel, akkor aligha van ez a hacacáré. De nem breakelt, hanem a második szett első adogatójátékában, 30 semminél kihagyott egy percre. Melynek következtében nem csak a szerváját bukta, hanem beengedte Robint a meccsbe, aki azért addig is ott volt ám, csak a játékából éppen az a hit hiányzott, ami az előny tudatában beleköltözött. (Tisztára mint a US Open döntőben Delpo ellen, csak ott később történt mindez.) Söderling elkezdett nagyon gorombán fogadni, picit jobban szerválni, ezért ki is egyenlített.

A harmadik szett igazából 5/4-nél kezdődött, addig a fogadónak nem nagyon osztottak lapot, dehát mivel 70 % környékén szerváltak mindketten ekkor, ez nem is volt meglepő. Ott aztán Federer nagyon közel került a vezetéshez. A vonalbíró bekiáltotta az outot semmi harmincnál, csak Molina bírálta felül, ha az tényleg kint van, Söderling alighanem bukja a szettet. Azért egy játszmalabdája így is volt Rogernek, megtaláljátok két poszttal lejjebb, leírni úgysem tudom. Lényeg, hogy egy-egy szett, 5/5 30/15-nél jött az első esőszünet, úgy, hogy Federer adogatott.

És a meccs akkor dőlt el, amikor kijöttek.

Szerintem mindketten sejtették, hogy aki jobban kezd, viheti a szettet, és mivel Robin fogadott, ő kockáztathatott bátrabban. Sikerrel. Érdekes módon egyébként mindez a negyedik szett 3/3-nál, a második rövidebb esőszünet során, megismétlődött. Csak akkor Fed azt az adogatójátékot még túlélte. A következőt már nem. De nem ezen múlott. Hanem azon, hogy az első szett tökéletes teniszét Federer nem tudta folytatni, mert Söderling nem hagyta. A második szervákat remekül fogadta, néha az elsőket is, a szervája pedig ugye olyan amilyen, azt pedig már régóta tudjuk, hogy nem egy remegős típus. Rog egy picit elbizonytalanodott a második játszmában, ez onnan is látszott, hogy nem nagyon rövidített, kevesebbet nyesett, mint Robin ellen szokott, de mindezt szerintem legfőképp azért, mert nem ő irányított.

Hiányzott az a pont, ahol meg/vissza szokta fordítani az ilyen meccseket. És nem azért, mert nem voltak meg ezek a momentumok (szettlabda a harmadikban, breakelőny vagy három hárított breaklabda a negyedikben), hanem azért, mert Söderling nem hagyta, hogy éljen ezekkel a lehetőségekkel.

Így múlott összességében mondjuk háromszor két centin az egész. De hogy ez így van, azt ők már nagyon sokszor elmondták, csak mi csodálkozunk rá mindig.

Hozzászólások