Tenisz - Davy - Rafa után
Davy - Rafa után

Davy - Rafa után

Szabó GáborSzabó Gábor
2010/01/10 05:56

TENNIS-MEN/

Először is nézzük a szikár tényeket, hátha azokkal még nem verem ki a biztosítékot. Davy Nalbandian (2007 Madrid, Párizs)  után a második teniszező lett, aki két egymást követő tornán le tudta győzni Rafát és Rogert is.

Roger után a második játékos lett, aki három tornadöntőben is legyőzte Nadalt, és ő lett az egyetlen játékos, akinek úgy pozitív a mérlege Rafa ellen, hogy legalább öt meccset nyert ellene.

Pedig nem így indult. Kolja 338 meccs után beszedett egy bagelt, karrierje során az ötödiket. Szoktam mondani, hogy a teniszben mindegy, hogy 7/6-ra bukod a játszmát vagy 6/0-ra, sőt néha talán jobb is az utóbbi, mert akkor nyilván bűn rosszul játszol, van honnan előrelépni, de Nadal ellen ez alighanem picikét másképp van.

Iszonyatos érzés lehet ellene zsinórban hét játékot veszíteni, hát még ha úgy játszik, ahogyan az első szettben tette. Mert jó-jó, Davy mondhatta magának, hogy kicsit fel kéne gyorsulni, kicsit hosszabban és kevesebb hibával kéne játszani, hosszabb szervákat ütni meg hasonlók, de ettől még ott állt vele szemben az egyik legjobb Nadal, és tolta le őt a pályáról ezerrel.

Hihetetlen lelkierő kell ahhoz, hogy valaki akárcsak bekapcsolódjon a meccsbe. Mint ahogy ahhoz is, hogy ne törjön össze akkor, amikor nem tudja kiszerválni a szettet, pedig varázslatosan játszott le három labdát. Aztán ne törjön össze akkor sem, amikor Rafa a rövidítésben 4/1-ről kiegyenlít, majd akkor sem, amikor 5/4 után a következő két pont úgy lesz Nadalé, hogy Kolja szervál.

És még akkor sem, amikor a döntő szett elején nem tudja kihasználni a breaklabdáit, majd rögtön bukja az adogatását,.Végül akkor sem, amikor Rafának két labdája van a dupla breakelőnyhöz a harmadikban.

Mindössze ennyi kell ahhoz, hogy valaki fordítani tudjon Rafael Nadal ellen, aki saját bevallása szerint talán ha 2008-ban teniszezett így. Csak mondjuk akkor azt a második mérkőzéslabdát tuti beütötte volna. És ez azért bár egyfelől nyilván nagy különbség, hiszen ezen múlik, hogy nyersz-e vagy veszítesz, de másrészről azért előrelépés is, mert tavaly a második félévben nemhogy a győzelem nem került szóba ilyen meccseken, hanem ilyen meccsei sem nagyon voltak.

Nem volt ezen a szinten.

És ilyen szempontból mindenképp előrelépés Nadalnak Doha, és nem is kicsi. Csak azt hiszem egy dolog veszett oda az elmúlt fél évben, ugyanúgy mint 2008-ban Federernél, az pedig a sérthetetlenség érzése. Nem annyira az ő részéről, hanem inkább a többiek részéről. Már elhiszik sokan, hogy meg lehet verni, meg lehet verni még akkor is, amikor így játszik, mint tegnap. És ez azért fontos lehet ám a későbbiekben, bár tegyük hozzá, hogy azért Roger is megfelelően orvosolta a problémát.

Ami Davyt illeti, kilenc meccs óta veretlen, nem akármilyen játékosok ellen nyert ráadásul (kétszer Rog és Rafa, egyszer Delpo és Söderling ellen), huszadik tornáját nyerte úgy, hogy mindössze öt döntőt veszített. Az én szememben ez az egyik legfontosabb mutató, ami létezik. Kevés dolog árulkodik jobban arról, hogy valaki milyen versenyző. Az elmúlt két hónap után azt hiszem, komolyan senki sem gondolhatja azt, hogy ne lenne képes GS-t nyerni, vagy legalább egy döntőt játszani, mert ugye még azt sem játszott sohasem.

Aki így látja, abból azt hiszem a reflex beszél. Az, hogy divat volt őt szürke kis jellegtelen lúzernek tartani. A lúzert sosem értettem (20/5), a szürke ellen szerintem tett ezt-azt tegnap.

Ki volt az utolsó, aki megverte Nadalt meccslabdáról?

És ki volt az utolsó, aki fordítani tudott ellene egy 0/6 után?

Hozzászólások