
Bevételei több, mint harmadát elvesztette az Ausztrál Open a Covid miatt
Mintegy 40 százalékos
mínusszal zárhatnak az Australian Open szervezői és Victoria állam, miután
„kénytelenek voltak” megrendezni az év elején, a koronavírus-járvány harmadik
hulláma alatt az év első Grand Slam-tornáját. Bizonyos szempont(ok)ból azonban
megérte bevállalni az év ezen szakában a teniszbajnokságot, és azt is
megmutatták, szigorú előírások betartatásával, korlátozott számú néző előtt meg
lehet szervezni egy nagyobb sporteseményt is.
Más választásuk persze nem nagyon volt, mint rendezni, legalábbis Daniel Andrews, Victoria miniszterelnöke szerint, aki még a torna előtt beszélt erről.
Fotó: Europress/AFP
„Ha mi nem rendezzük
meg, megteszi más. Japán, Kína vagy Szingapúr. Aztán az lesz egyáltalán a
kérdés, később visszakaphatjuk-e a tornánkat… Nagyon sok város a világon bármit
megtenne, hogy legyen egy Grand Slamje.”
A végső adatokat a héten hozzák nyilvánosságra, de az már most látható, hogy messze elmaradnak a tavalyi számoktól, ami nem meglepő. Az elmúlt évtizedben az AO több mint 2,71 milliárd ausztrál dollárt hozott. Ha csak az előző évet nézzük, 387 millió A$-t; 2020 januárjában 574.970 lefoglalt vendégéjszaka volt a mérleg, s fejenként átlagosan 209 dolláros napi költségekkel járultak hozzá Melbourne büdzséjéhez az oda érkezők. Idén azonban nem érkezhettek külföldi nézők/turisták, nem voltak hotelfoglalások, csökkentek az éttermek és a kiskereskedelem bevételei. Az ausztráliai New South Wales Egyetem professzora, Tim Harcourt számításai szerint 30-40 százalékos kieséssel kell számolnia Victoriának.
Ennek egyik oka, hogy hagyományosan mintegy 13 százaléka a nézőknek a
szigetországon kívülről érkezik, 26 százalék pedig más államból.
Még a pingvineket sem látogathatják meg
„Az Australian Openre érkező nézőkkel kapcsolatban
mindig arra számítunk, hogy más turisztikai látványosságokhoz is ellátogatnak,
mint például a Great Ocean Road vagy a Phillip-sziget (mely egyebek mellett pingvinkolóniájáról
híres – a szerk.). Ezektől a
»kísérőeseményektől« nagyon sok függ. A kormány tudta, hogy idén nem számíthat
erre a dominó-effektus miatt. Ezek semmilyen szempontból nem mondhatók normális
éveknek, tehát nem várhattuk volna a maximális bevételeket egyébként sem” –
mondta a The New Dailynek adott interjúban Harcourt.
Ők mondjuk pont motorversenyzők: balról Johann Zarco, Nicolás Terol és Marc Márquez |Fotó: Europress/AFP
A
közvetítési jogokból, szponzorációból és egyéb helyekről befolyó összegek
jelentenek némi bevételt (2019-ben az
összkereset több, mint a felét), de a professzor szerint nem biztos, hogy
megérte a kockázatot a rendezés. Úgy gondolja azonban ő is, nem adták volna át
másnak a szervezést, legfeljebb elhalasztják az opent.
Ross Booth, a helyi Monash Egyetem sportközgazdász
professzora nem mondott újat azzal még a végső dátum bejelentése előtt, hogy
annál nyereségesebb lenne a torna, minél később rendeznék meg.
„Nem ütközne semmilyen eseménnyel később,
rengeteg lyuk van a naptárban. Talán több néző is lehetne.”
Tim
Harcourt hasonló véleményen volt:
„Természetesen megértem, hogy mindenki meg
akarja tartani a saját, hagyományos tornáját, de ugye emlékszünk, mi történt
tavaly Novak Djokoviccssal? Megrendezte a versenyét,
aztán mindenki covidos lett. Azt hittem, akkor eléggé meg lettek kongatva a
vészharangok… Lehet itt kívánságlistákat írogatni, de a válasz NEM, és ez elég
világosan el lett mondva.”
Djokovic javaslatcsomagot nyújtott be a szervezőknek, ám az álláspontok nem közeledtek | Eurosport
Szponzorált tartalom A cikk támogatója a Továbbra is feszült a helyzet a teljes karanténban ragadt teniszezők és a szervezők között. A helyi hatóságok döntésének értelmében marad a rendkívül szigorú, 14 napos karantén, közben pedig a könnyített karanténban lévő játékosok egy része is kénytelen volt kihagyni az edzést a transzport problémái miatt.
Megérte?
A kérdés az persze:
összességében megérte? A Royal Melbourne Technical
College (RMIT Egyetem) sportközgazdásza egyelőre nem tudott választ adni a
kérdésre.
„Nem tudom még,
megérte-e a kockázatot” – mondta Dr. Mark Stewart. „Az nem kérdés, hogyha kormányzati
forrásokat költünk arra, hogy megrendezzünk egy eseményt, az gazdasági
előnyökkel jár. A látogatók belépőt váltanak, költenek… De ez az év más. A bevétel
jelentősen megcsappan.”
Az is érdekes, hogy amint visszatérhetett (volna) a nézők egy része (félház), ez akkor sem történt meg: az adatok szerint nem érte el az ötven százalékos kihasználtságot a Rod Laver Aréna a Naomi Osaka – Serena Williams szuperelődöntőn. Hogy miért? Mert hiába jöttek volna más államokból nézők, ha azok lezárták a határokat Victoriával…
Fotó: Europress/AFP
Megint más kérdés, hogy az új helyzet új, más költségeket szült. A játékosok torna előtti hotelkaranténja, a különgépek költségei 40 millió dollárra rúgtak, melyet a szervezők gálánsan magukra vállaltak, ha minden igaz.
Tokió miatt már megérte
Ha nekik nem is, a tenisz szerelmeseinek mindenképp megérte, mert viszonylag
megszokott időben, az abszolút megszokott helyszínekről láthatták újra
kedvenceiket – még ha csak tv-n keresztül is – a két hét minden furcsaságával együtt. Merthogy érdekességekből
nem volt hiány, az biztos: egérlakta szállodaszobáktól kezdve a karantén alatt koala után vágyakozó sportoló vagy hajmosó-személyzetért
kiáltó focista teniszezőfeleségen át a hosszú bezártság miatt kialakuló vélt vagy valós sérülésekig. A másik nyertes a 2020-ról idén nyárra
halasztott tokiói olimpia szervezőbizottsága lehet. Mert ha valamire, a rendezésre,
a szigorú egészségügyi szabályok betartására, a járvány alatt egy ekkora
esemény tisztes lebonyolítására nem lehetett panasz.
Craig Tiley, a Tennis Australia vezérigazgatója a Financial
Timesnak úgy nyilatkozott: megmutatták a világnak, hogy a koronavírus ellenére igenis lehet nézők előtt nagy sporteseményeket tartani.
Fotó: Europress/AFP
„Sokan azt mondták, őrültség megrendezni az opent, de naivak vagyunk, ha a vakcinára mint ezüstlőszerre tekintünk. Tokiónak azt üzenem, legyenek felkészülve a kiugró költségekre, a pozitív esetekre és az izolációra, mert csak utóbbival állíthatjuk meg a vírus terjedését.”
Tiley kiemelte, a kulcs a szigorú hotelkarantén mellett a rendszeres tesztelés, a buborékrendszer és az új technológiákhoz történő alkalmazkodás volt. Szerinte azonban megérte a sok pluszköltség, mert megtarthatták Ausztráliának a tornát.
A tokiói szervezőbizottság tagjai az FT-nek azt mondták, figyelték az AO eseményeit, és valamennyi sportrendezvényen referenciaként fogják használni az ott alkalmazott protokollt. Valóban, így már megérte.