Tenisz - Andy Roddick: Ráérünk még eldönteni, ki a valaha volt legjobb játékos!
Andy Roddick: Ráérünk még eldönteni, ki a valaha volt legjobb játékos!
Fotó: Europress/AFP

Andy Roddick: Ráérünk még eldönteni, ki a valaha volt legjobb játékos!

Nánási AntalNánási Antal
2020/03/30 12:14
A napokban volt a tizenhatodik évfordulója annak a miami mérkőzésnek, amelyen kezdetét vette a tenisztörténelem valaha volt egyik legnagyobb rivalizálása, a Roger Federer ─ Rafael Nadal párharc. Attól a 2004. márciusi naptól kezdve ez a két játékos fokozatosan sajátította ki az ATP-rangsor első két helyét, valamint a Grand Slam-tornák döntőit, és később kiegészülve Novak Djokoviccsal, olyan fokú dominanciát épített fel, amely még a mai napig is minden kétséget kizáróan uralja a férfi tenisz mezőnyét. Állandóan felmerül azonban a kérdés, hogy a Nagy Hármas tagjai közül melyiküknek jár a minden idők legjobbja cím?

A korábbi világelső és US Open-győztes, elsősorban nagy szerváiról emlékezetes Andy Roddick szerint amíg mindhárman aktívak, nincs még itt az ideje, hogy eredményt hirdessünk ebben az összevetésben.

„Nem sok értelme van erről még most beszélni olyan, mintha átadnánk az Oscar-díjat egy színésznek még azelőtt, hogy a filmjét megnéztük volna. Tiszteletlenség volna egyiküket most kiemelni, míg a másik két játékost ezzel háttérbe szorítani. Úgy gondolom, nagyon szerencsések vagyunk, hogy továbbra is mindhármukat láthatjuk játszani az ember egyszerűen kifogy a jelzőkből, ha Rogert, Rafát és Novakot kell jellemezni.”

roddick-us open.jpg Fotó: Europress/AFP

És hogy mekkora ez a dominancia a számokat tekintve? Roger Federer első GS-győzelme óta (2003, Wimbledon) 67 Grand Slam-tornából 56-ot a Nagy Hármas valamelyik tagja nyert meg, Stan Wawrinka 2016-os US Open sikere óta pedig kizárólag ők viszik el az év legnagyobb tornáit. Hárman összesen 267 ATP-tornagyőzelmet arattak, 2005 óta pedig rajtuk kívül mindössze egy ember, nevezetesen Andy Murray volt képes arra, hogy a világranglistát valamennyi ideig vezesse. 

Igaza van tehát Roddicknak abban a tekintetben, hogy egy ilyen időszakban, amikor három ekkora formátumú játékos ilyen módon letarolja a mezőnyt, és ezt az állapotot másfél évtizeden keresztül fenn is tudja tartani, egyszerűen nem lehet menet közben megmondani, hogy melyikük „A Legjobb”. Mindhármuk mellett számtalan érvet sorakoztathatunk fel: Roger Federer a legeredményesebb Grand Slam-játékos, ugyanakkor a Nagy Hármas tagjai közül a legidősebb is; Rafael Nadal 12 Roland Garros-győzelmét valószínűleg nem lesz ember, aki valaha is túl tudja szárnyalni, Novak Djokovic pedig hasonló nimbuszt épített magának Melbourne-ben. Ha egyiküket most, amikor még mindhárman aktívak, kiemeljük, a másik két játékost szükségszerűen háttérbe szorítjuk ─ a fenti eredmények mellett ez valóban tiszteletlenség lenne.

Andy Roddick volt az utolsó játékos, aki világelső tudott lenni még a Federer előtti korszakban. Az amerikai pályafutása során 43 alkalommal mérkőzött meg a Federer–Nadal–Djokovic triumvirátus valamely tagjával, közülük csak Djokovic ellen pozitív a mérlege (5–4). Azonban éppen a világranglistát jelenleg is vezető szerb volt az, aki a londoni olimpiai tenisztorna második fordulójában leckét adott Roddicknak abból, amit a Nagy Hármas képvisel: a szerb ellentmondást nem tűrően, 6-2, 6-1 arányban leütötte a pályáról a visszavonulására készülő US Open-bajnokot.

„Úgy viselkedtem a pályán, mint egy gyerek. Amikor kisétáltam, éreztem az önbizalmat magamban, aztán Novak úgy püfölt engem, mint egy dobot. Akkor éreztem először, hogy az a játék, amivel szembe kellett néznem, nem az volt, amihez én korábban hozzászoktam. Ott és akkor felnyílt a szemem és rájöttem, hogy ezek a srácok játékban nem erről a bolygóról valók.” – emlékezett vissza arra a wimbledoni délutánra Roddick.

roddick-olimpia.jpg Fotó: Europress/AFP

A pályafutása során harminckét tornát nyerő, köztük öt Masters-diadalt arató amerikai szerint az eredményességen kívül van még egy tényező, ami Federert, Nadalt és Djokovicot a mezőny fölé helyezi: az állandóság.

„Ha megnézzük Samprast, ő is képes volt arra, hogy egy éven belül nyerjen egy vagy két Grand Slamet, ugyanakkor az is előfordult, hogy kiesett a harmadik vagy a negyedik körben. Ezek a srácok viszont szinte eszelős módon mindig eljutnak legalább az elődöntőig.”

roddick-miami.jpg Fotó: Europress/AFP

via Ubitennis

Hozzászólások