Alpesi sí - Lusta focistának indult, azóta már világkupa-győztes a norvégok 20 éves szupertehetsége
Lusta focistának indult, azóta már világkupa-győztes a norvégok 20 éves szupertehetsége
Fotó: Europress/AFP

Lusta focistának indult, azóta már világkupa-győztes a norvégok 20 éves szupertehetsége

Kálmán LaciKálmán Laci
2020/11/25 07:32
Lucas Braathen, a norvégok mindössze 20 éves szupertehetsége már tavaly is oda-odapörkölt a mezőnynek szlalomban és óriás-műlesiklásban. Az idén pedig úgy indított, hogy megnyerte a söldeni szezonnyitót. Az alábbiakban mesél a kezdetekről, a célokról és arról, mennyire kellett a foci ahhoz, hogy jelentős alpesi síző lehessen belőle.

Braathen nem egy átlagos norvég síző abban az értelemben, hogy meglehetősen későn került a sportágba egy viszonylag hosszú focis múlt után. Az, hogy ilyen alaposan belekóstolt a fociba, minden bizonnyal brazil édesanyjának is köszönhető. Akadt azonban egy apró probléma.

"Az a helyzet, hogy egy eléggé lusta kölyök voltam öt-hat éves koromban" - mesélte nevetve Braathen. "A foci tanított meg arra, hogy ahhoz, hogy jobb legyek, mint a többi srác, több melót kell beletennem. Attól, hogy lemész edzésre, és ott megcsinálod a minimumot, lehet belőled egy jó focista, de sosem leszel a legjobb."

"Másodikos voltam a suliban, amikor elkezdtem focizni. Folyton azt kérdeztem aputól, hogy miért jobbak a többiek, mint én, én pedig miért vagyok ilyen gyenge. Nem lövök gólt minden helyzetből, a többiek szerint nem passzolok nekik. Az egész olyan unalmas. Aztán apu elmondta, hogy nem csinálok mást, csak minden nap lemegyek edzésre, ahogy a többiek. Mégis miből gondolom azt, hogy majd jobb leszek, mint ők?"

Ezután Braathen édesapja, Björn vette kézbe a dolgokat és megmutatta a fiának, hogy lehet keményebben dolgozni, mint az összes többi srác. Mindezt úgy, hogy magáról a fociról nem sok mindent tudott. Kőkemény meló volt, de kifizetődött. Lucas végül arra is rájött, hogy ez bizony nem az ő sportága.

"Egy éven belül már én voltam az egyik legjobb a csapatban. Megértettem, hogy a hajtás, a kemény meló miatt lettem jobb, mint a többi srác. Erre a brusztolásra volt aztán szükségem, amikor elkezdtem síelni. Először én voltam a legrosszabb az akadémián, és tudtam, hogy rengeteg munka vár rám. A kemény meló miatt lettem az egyik legrosszabból az egyik legjobb minden egyes csapatban, ahová bekerültem. Úgyhogy a foci iszonyú sokat adott nekem, többek között arra is rájöttem, hogy ez a sport nem nekem való."

"Az őrületbe kergettek azok a csapattársaim, akik nem tették bele azt a munkát, amit kellett volna. Megértettem, hogy egy egyéni sportágra van szükségem, ahol nem okolhatok senki mást, csak magamat az esetleges kudarc miatt."

Szerencsére Braathen és az alpesi sí megtalálták egymást. A tavalyi söldeni szezonnyitón óriási meglepetésre lett hatodik óriás-műlesiklásban, az igazi áttörés azonban az volt, hogy Kitzbühelben negyedikként zárt szlalomban. Kitzbühel egy kultikus helyszín elsősorban a lesiklók számára, de a műlesikló pálya is legendás. Braathen is odáig meg vissza volt tőle. A közönségtől, a hangulattól, attól, hogy hallotta, amint az ő nevét kiabálják.

A céljait illetően néhány héttel ezelőtt arról beszélt, hogy szeretne mihamarabb dobogóra állni és versenyt is nyerni. Valószínűleg ő maga sem gondolta, hogy ez rögtön az idei szezonnyitón sikerül majd neki.

"Az a célom, hogy stabilizáljam magam szlalomban és óriásban is a legjobbak között. Bizonyítottam, hogy képes vagyok top 10-es eredményekre, de fontos, hogy kiegyensúlyozott legyek, és minél több versenyt be tudjak fejezni. Nagy kérdés a Super G, edzek rá és nagyon élvezem. Nagyon sokat tanulok a gyors szám specialistáktól, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyre képzettebb síző legyek. Ki tudja, lehet, hogy egy-két Super G versenyre is beugrok az idén."

Braathennek szerencséje van azzal, hogy olyan sztárok a honfitársai, mint Henrik Kristoffersen, Kjetil Jansrud és Aleksander Aamodt Kilde. Nem beszélve Aksel Lund Svindalról, aki néha megjelenik az edzéseken és kimeríthetetlen tudásforrást jelent Lucas számára.

"Az ő tapasztalatuk felbecsülhetetlen. Tavaly például a legtöbb helyszín, ahol versenyeztünk új volt a számomra. Jó volt, hogy minden verseny előtt meg tudtam őket kérdezni a pályákról, a fontosabb kanyarokról, a hangulatról. Ezen kívül persze ott vannak a technikai dolgok is. Amikor küzdök valamivel, ők segítenek nekem. A tavalyi eredményeimet részben annak is köszönhetem, hogy mi norvégok hihetetlenül jól együtt tudunk dolgozni. Folyamatosan támogatnak, amitől én magabiztosnak érezhetem magam."

Ha már egy fiatal norvég tehetségről beszélünk, akkor itt van egy másik fiatal norvég tehetség, aki megkerülhetetlen: Erling Haaland.

"Már most egy elképesztően nagy focista. Már most fenyegeti a legjobb játékosokat. Elképesztő, hogy ennyi idősen már a Dortmundban játszik. Hatalmas motivációt jelent a számomra, hogy mit lehet elérni ilyen fiatalon. Nagyon komoly hatással van rám, és az egész generációnkra. Iszonyú menő, ameddig ő már most eljutott."

Braathen laza természete mögött van egy hihetetlen belső tartás. Nem számít, hogy későn érkezett a sportágba, ő borzasztóan komolyan veszi, amit csinál. Ahogy sok más fiatal, természetesen ő is tisztában van vele, hogy a Marcel Hirscher utáni űr egyelőre még betöltetlen. Nem akarunk elhamarkodott kijelentéseket tenni, de neki lehet esélye arra, hogy ezt betöltse.

Legközelebb november 27-én, pénteken Lech / Zürs-ben bizonyíthat parallel óriás-műlesiklásban. 

Eurosport

Hozzászólások