Moto GP - Jelenleg Marquez a világ legjobb motorosa
Jelenleg Marquez a világ legjobb motorosa
Fotó: Europress/AFP

Jelenleg Marquez a világ legjobb motorosa

Baranyai BalázsBaranyai Balázs
2017/11/15 20:35

Véget ért a 2017-es MotoGP-szezon, az utolsó verseny pedig méltónak bizonyult ehhez a fordulatokban bővelkedő évhez. Idén is jó helyre került a korona.

A várakozásoknak megfelelően ezúttal is Marc Marquez lett a világbajnok, miután Valenciában sikerült végül behoznia a motort - ellentétben a rivális Doviziosóval - és ez elégnek bizonyult számára a végső sikerhez. Utólag már jól látszik, hogy ez az ügy gyakorlatilag nem is végződhetett volna máshogy: Spanyolországban lehetetlen volt megfogni őt és a Hondát, pláne a még mindig nem elég fordulékony Ducatival. De ez a vb nem itt ment el - lássuk, mi is történt pontosan.

Marquez tudta, hogy nem kell kockáztatnia, elvégre hatalmas előnye volt a pontversenyben, ráadásul Dovi tempója finoman szólva sem volt meggyőző az egész hétvégén. Az olasznak mindenképpen győzelemre lett volna szüksége, ám a futam előtt már látszódott: Marquezen kívül legfeljebb Lorenzónak, Pedrosának és Zarcónak lehet meg a kellő tempója az első helyhez. Épp ezért nem is kockáztatott sokat a címvédő, a táv első kétharmadában leginkább csak utazott a rajtot követően élre álló Zarco mögött. A francia azonban a tavalyi fejlesztésű Yamahával viszonylag hamar elfogyasztotta a gumijait, Marquez pedig eleve gyorsabb volt nála.

Van olyan, amikor nagyobb kockázat lassan menni, mint gyorsan - Marquez nem feszegette a határait, könnyedén ment és mivel nem kellett fokozottan koncentrálnia, jöttek is a hibák. Hátulról mondjuk semmiféle nyomás nem nehezedett rá, hiszen csak a csapattárs Pedrosa gurult ott mögötte, aki semmiképp sem támadott volna (ha csak nincs nyomós oka rá), ám Marquez mégis inkább úgy érezte, megpróbál előzni. A motorerővel nem volt gond, a célegyenes végén el is ment Zarco mellett, ám a féktávot elmérte és ez majdnem a versenyébe került. Lesodródott az ívről és jó 200-as tempónál elvesztette az első kerék tapadását, ám csodával határos módon még össze tudta szedni a motort.

"Amikor megelőztem az utolsó kanyarnál, megijedtem, mert azt hittem, a motorja nagyon közel van. Próbáltam későn fékezni, hogy elkerüljem a kritikus helyzetet, de végül így sodortam magam egy kritikus helyzetbe. (...) Aztán elvesztettem az elejét. Miután elvesztettem, csak annyit mondtam, oké, végig a motorommal leszek. Nem tudom, hogy a kavicságyban, vagy a falban végezzük, de én mellette maradok. Láttam, hogy elvesztettem az első kereket, de a hátsó még megvolt, így lehetőségem nyílt könyökkel visszahozni. Ahogy ezt felismertem, elkezdtem teljes erőből nyomni magam könyökkel és térddel."

"Szerintem az egyetlen ok, amiért meg tudtam menteni a helyzetet a bukástól, az a verseny miatti feszültség volt. Túlságosan merev voltam a motoron, ugyanakkor nagyon érzékeny is. Amikor fel tudtam végül húzni, akkor talán lehetséges lett volna, hogy felállítsam a motort és az aszfalton maradjak, de végül jobbnak láttam inkább kigurulni a kavicságyba és bejönni ötödiknek." - idézte Marquez szavait a motomatters.com.

A spanyol motoros lélegzetelállító mutatványa amúgy már nem először esett meg. Marqueznek nagy tehetsége van az ilyen helyzetek megmentésében - már nem egyszer láthattunk olyat, hogy gyakorlatilag elesett, ám végül némi csúszás után össze tudta szedni a motort és tovább tudott menni. A verseny után ezt nevetve "Marquez Style-nak" keresztelte el.

Marquezt idén sem lehetett megállítani, habár Dovi olykor egész közel járt hozz

Ettől függetlenül viszont a történetnek ez a fele a kevésbé érdekes. Akkor lett volna igazán meredek a manőver, ha közben Dovizioso az első helyért harcol - ám ahogy arra már utaltunk, erre nem került sor. A Ducati nem érezte ezt a pályát és őszintén szólva Dovi sem. Lorenzo viszont hagyományosan félelmetes tempóra képes itt, így most is jól ment. Bár sok bosszúságtól megkímélhette volna magát, ha csak simán elevickél a csapattárs mögött.

Malajziához hasonlóan ugyanis most is kapott egy üzenetet a csapattól a kijelzőjére: "Suggested Mapping: Mapping 8". Ez egy kódolt üzenet, amiről a fél világ tudta, mit jelent. Röviden: engedd el Doviziosót. Dovi egy időben valóban gyorsabbnak tűnt nála, ekkor kapta az utasítást a boxból, ám ő nem állt félre az útból. Öt körrel később aztán ismét jött az üzenet, majd utána gyakorlatilag minden körben kapott belőle. Még ki is tábláztak neki egy hátrafelé mutató nyilat - ennél világosabb jelzéseket egész egyszerűen nem adhattak neki a csapattól, jól tudta, mi a helyzet.

Ám ahogy erre ő maga is utalt a verseny előtt, nem akarta mindenáron elengedni Dovit. Úgy volt vele, hogy csak ha a helyzet valóban indokolja a dolgot, akkor segít az olasznak, aki - most már kiderült - szinte teljesen esélytelen volt az első hely megszerzésére.

"Meg kell próbálnom elöl menni és ha Dovi is ott lesz, meg Marcnak is gondjai lesznek, illetve látom az üzenetet a kijelzőn, vagy a táblán, akkor majd megpróbálok segíteni" - mondta a verseny előtt Lorenzo.

A csapatvezető Paolo Ciabatti végül megpróbálta rendezni a dolgot. Szerinte a hangsúly a "suggested" részen volt, ami azt jelenti, "javasolt". Ők felajánlották a dolgot, hogy szerintük ezt kéne tenni, de a döntést úgyis az érintettek hozzák meg a pályán. Ők tudják, mennyi van a motorban és a gumikban, meg hogy az ellenfelek mikre lehetnek képesek - épp ezért nem ők, a tévét nézve akarták konkrétan megmondani, mi legyen.

"Nem vagyunk mérgesek. Akkor lettünk volna azok, ha Marquez elesett volna és Lorenzo lett volna az első, Dovi pedig a második. De ez végül nem így történt." - mondta Ciabatti.

Lorenzo egyébként sokkal inkább segítette Dovit, még ha pár kör erejéig föl is tartotta. Övé volt hosszú távon a jobb tempó, mögé beállva tudott volna spórolni Dovizioso a gumikkal. A végén már ő próbálta meg felhúzni az olaszt, hogy utolérjék Pedrosáékat, ám a Ducatik ezt a tempót már nem bírták. Olyan szinten a maximumon mentek, hogy az abroncsok megadták magukat és végül mind a ketten kiestek pár kanyaron belül.

"Csak mert Jorge próbált segíteni, hogy simábban tudjak menni mögötte mint korábban, az nem jelenti azt, hogy tudtam is simábban menni. Rengeteg gumit és energiát veszítettem. Teljesen elkészültem, már nem tudtam elég simán menni. Csak tartani tudtam magamat az első bolyban, egészen a bukásig."

"5 kör után már 100%-on voltunk, egészen a végéig. Ugyanolyan tempónk volt, mint az elsőknek, de mi végig a határon mentünk - néha azon is túl. Ezért esett ki Jorge és én is. Nem volt meg a tempónk. Nem voltunk messze. Nagyjából két tizedekről beszélünk, de amikor ilyen keményen nyomod, két tized is sokat jelenthet." - mondta Dovizioso utólag.

Ebbe az olasz újságírók elég nehezen nyugodtak bele, a sajtótájékoztatón elég keményen nekimentek Lorenzónak. A spanyol nem igazán frusztrálta magát emiatt, hiszen tudta, hogy nem ezen múlt, ám ezt az olaszok máshogy gondolták. Vádaskodásaikra Jorge végül stílusosan reagált: megkérte a zsurnalisztákat spanyolul, hogy tegyenek fel kérdéseket, mert különben nem tud mire válaszolni.

Lorenzo egy darabig tényleg feltartotta Doviziosót, de nem ezen múlt

A futamgyőzelem sorsa az utolsó körben dőlt el: Zarco egészen addig vissza tudta verni a Hondával jól spóroló Pedrosa támadásait, ám a spanyol kihasználta a motorerőt a célegyenesben és megelőzte francia riválisát. Ez a manőver olyan jól sikerült, hogy Zarco még csak reagálni sem tudott, kicsit levezette őt Pedrosa és így nem maradt lendülete a kigyorsításra. Zarco a kopott Michelineken nem tudta felvenni a versenyt és képtelen volt visszatámadni - ez azt jelentette, hogy Pedrosa idén már másodszor állhatott a dobogó legfelső fokára, míg Zarcónak tovább kell várnia élete első királykategóriás sikerére.

Utóbbinak amúgy sincs oka a panaszra, hiszen a 2016-os fejlesztésű Yamahával így is sikerült több ízben túlteljesítenie az elvárásokat. Többször is a pódiumon végzett, ő lett az év újonca és az év privát versenyzője is - ezt nevezik erős bemutatkozásnak a nagyok között. Valenciai produkciójának súlyát pedig csak növeli, hogy  - mint utólag kiderült - a gyári alakulat is végül a 2016-os fejlesztésekkel állt rajthoz. Annyira nem tudtak mit kezdeni a 2017-es géppel, hogy inkább a tavalyival indultak, elvégre ők már nem veszíthettek semmit sem.

Most már nyíltan kijelentik a Yamahánál is, hogy ez az esztendő bizony a motoron ment el. Pedig a tesztek során még nagyon ment a motor - egy éve Valenciában jelentősen gyorsabbak voltak, mint most - és a szezon elején is jöttek még a sikerek (főleg Vinales révén), aztán nagyon rossz irányt vettek az események az ő szempontjukból. Mint kiderült, az idei M1-es csak egy nagyon szűk tartományban volt használható. Ha a beállítások és a körülmények is stimmeltek, akkor fantasztikus tempóra voltak képesek, ám már a legkisebb változásokra is érzékeny volt a japán masina.

Egyértelműen a legnehezebben beállítható motor lett a Yamaha a mezőnyben, ami miatt rengeteget szenvedtek. Plusz ha esett az eső, vagy egy régebben aszfaltozott pályára kellett kimenni (magyarul nem volt jó a tapadás), akkor szintén jelentősen visszaesett a teljesítmény - így eshetett meg, hogy például Jerezben, vagy épp Valenciában (ahol esélyesek voltak) leszerepeltek. Épp ezért a most kezdődött tesztidőszakban rengeteg munka vár majd rájuk minden téren, hiszen a 2016-os motorhoz szeretnének majd visszatérni és abból kiindulni a fejlesztések során.

Jó lett volna megnézni, mire lehetett volna képes Vinales illetve Rossi egy sokoldalúbb, versenyképesebb gépen. Kár, hogy technikai gondjaik miatt nem sok lehetőségük adódott beleszólni a vb-címért folyó harcba.

Zarco a 2016-os Yamahával majdnem nyerni tudott - lényegében csak a két gyári hondás volt gyorsabb nála

Marc Marquez 24 évesen megszerezte élete 6. világbajnoki címét - ebből 4 a királykategóriából való. Habár sokak nem szimpatizálnak vele, tehetsége elvitathatatlan. Érdemes megnézni, hogy a többi hondás mennyit szenved, hogy milyen hullámzóak az eredményeik és hogy hozzájuk képest mit produkált Marquez. Nyilván ő kapja a legjobb mérnököket, meg a gyárban is kedveskednek neki olykor extra alkatrészekkel, de akkor is. A Honda idén sem volt túl jó, de annyira még pont nem volt rossz, hogy Marquez ne legyen bajnok vele.

Talán így is érdemes nézni a dolgokat: ha a Honda tud alá rakni egy értékelhető technikát, akkor kis túlzással már kezdhetik is csináltatni a bajnoki pólókat. Egyedi stílusával, kegyetlen tempójával és megalkuvást nem tűrő győzni akarásával már most legenda ez a srác. És ha tetszik, ha nem, nála jobb motorversenyzőt jelenleg nem hord hátán a föld.

Az viszont egy kellemes meglepetés volt, hogy Dovi meg tudta izzasztani. A Ducati rohamléptekben fejlődik, Dovizioso pedig mint megtudtuk, több egy stabil pontgyűjtőnél. Kétszer is meg tudta verni Marquezt test-test elleni harcban, amit rajta kívül nem sokan mondhatnak el magukról. Dovi túlszárnyalta saját magát és olyan oldalát ismerhettük meg, amiről talán még ő maga sem tudott. Marquez ezt hozta ki belőle, ami a semleges nézőknek felejthetetlen pillanatokat eredményezett és a sportág nagykönyvének aranyoldalaira kerül majd.

Jövőre összecsaphatnának megint. És ha netán úgy lesz, csatlakozhatna hozzájuk mondjuk a Ducatival szép lassan  meg-megbarátkozó Lorenzo; vagy egy sikeres téli tesztidőszak után Vinales és Rossi is; de ide vehetnénk még talán a 4. bajnoki címét már több, mint 10 éve üldöző Pedrosát is. De jövőre már tényezők lehetnek a KTM-ek is, illetve a velük együtt többletjogokat élvező (több tesztlehetőség fejlesztés céljából stb.) Suzukik és az Apriliák is. Egy szóval: Várjuk!

A MotoGP idén valószínűleg a világ legizgalmasabb, leglátványosabb technikai sportága volt. De jó eséllyel tavaly és tavaly előtt is ezeket a versenyeket volt érdemes leginkább követni. A sorozat nagyon jó irányt vett, egyre többen pályázhatnak valós esélyekkel egy-egy győzelemre, de akár a világbajnoki titulusra is. Kőkemény csaták, gyönyörű motorok és izgalom. Mi kell még?

Joan Mir a Moto3, Marc Marquez a MotoGP és Franco Morbidelli a Moto2 világbajnoka lett 2017-ben. Micsoda évjárat

 

Hozzászólások