Formula 1 - Hibás döntések sorozatával tették tönkre a Forma-1-et
Hibás döntések sorozatával tették tönkre a Forma-1-et
Fotó: Europress/AFP

Hibás döntések sorozatával tették tönkre a Forma-1-et

Németh DánielNémeth Dániel
2019/06/30 08:47
Unalmas, akciók nélküli versenyek, több részre szakadt mezőny, a három nagycsapat, azon belül is a Mercedes brutális dominanciája, helyenként botrányos büntetések. Manapság leginkább ezek jellemzik a Forma-1-et. Cikkünkben - az Autosport elemzése nyomán - bemutatjuk azokat a hibás döntéseket, amelyek hozzájárultak a sportág hanyatlásához. 

Lando Norris, a két Renault és Kimi Räikkönen zseniális csatát vívott a Francia Nagydíj utolsó körében. Azok a szerencsések, akik csak azt a részét látták a versenynek, akár azt is gondolhatnák, a Francia Nagydíj alaposan kiszolgálta a közönséget, pedig ez aligha állhatna távolabb az igazságtól. Az élen teljesen megmerevedtek a frontvonalak, az éllovas senkitől sem zavartatva ért célba, a mezőny szinte már az első körben szétszakadt, a versenyzők pedig gumikímélő üzemmódban tolták végig a vasárnapi futamot.

Charles Leclerc-t a verseny egy pontján megkérdezte a mérnöke, tudna-e esetleg gyorsabban menni. A monacói közölte, tudni éppenséggel tudna, más kérdés, hogy a gumikra való tekintettel nem fog.

A hétfői lapokban a nemzetközi sajtó ízeire szedte a Francia Nagydíjat. "Ez volt a legrosszabb verseny, amit valaha láttam" - állapította meg Oliver Brown, a Telegraph újságírója. "Valamin változtatni kell, ellenkező esetben meghal a sportág." Két hollandiai lap, a SportWereld és a Gelderlander, valamint a francia Autohebdo címlapjain ugyanaz a sokatmondó cím díszelgett: "Zzzzzzzzz". És a magunk részéről ezzel nem tudunk vitatkozni. Délutáni alvás mellé a V6-os motorok duruzsolása ideális háttérzaj lehetett, másra viszont nem nagyon volt jó.

Önmagában a dominancia nem ismeretlen jelenség a Forma-1 számára, időről időre előfordultak kevésbé izgalmas idények. Jelenleg viszont több tényező is ront az F1 élvezhetőségén: a Mercedes nyomasztó (ettől még megérdemelt) fölénye, a három topcsapat és a mezőny többi része közötti szakadék, illetve a kevés akció. Nemrég Lewis Hamilton rámutatott, hogy a kialakult helyzetért legkevésbé a pilótákat lehet okolni, ők ugyanis szeretnék a legtöbbet kihozni magukból a pályán, a szabályok szerint aktuálisan megengedett keretek között.

"Nem mi írtuk ezeket a szabályokat. Semmi közünk ahhoz, hogy osztják el a pénzt a csapatok között. A döntéshozói körökben lévő embereket kellene rábírni a változásra, az talán működne. Úgy látom, próbálkoznak, de sok éven át rossz döntéseket hoztak" - magyarázta a Mercedes versenyzője. Ebben tökéletesen igaza van az ötszörös világbajnoknak. Az F1 betegségének semmi köze a télen meghozott döntésekhez vagy a Liberty Mediához. Ahhoz, hogy a problémák gyökeréig ássunk, a 2012-2013-as időszakig kell visszamennünk az időben.

1. Amikor a topcsapatok kibulizták a több pénzt

Az F1-rajongók biztosan emlékeznek még a FOTA nevű szervezetre, amit 2008-ban azzal a szándékkal hoztak létre, hogy képviselje a csapatok érdekeit. 2012 környékén a FOTA egy új, F1-en kívüli sorozat elindításával fenyegetőzött, leginkább a Ferrari és a Red Bull. Bernie Ecclestone, a sportág akkori vezetője a konstruktőri bajnokságért járó bónuszokkal bírta maradásra a két csapatot, majd nem sokkal később a Mercedes is csatlakozott a kiváltságosok köréhez. A három legsikeresebb csapat azóta mindenki másnál többet kap a bevételekből.

043_dpa-pa_2202_120228595.jpg Fotó: Europress/AFP

2. Túl nagy beleszólásuk van a csapatoknak a döntésekbe

Nemrég Max Verstappen utalt arra egy interjúban, mennyire egészségtelen, hogy a saját pecsenyéjüket sütögető csapatok beleszólhatnak a szabályokba. Ezt a jelenlegi mértékben azóta tehetik meg, hogy létrejött az F1 Stratégiai Csoportja, amivel Ecclestone nagyobb szabadságot biztosított a nagyoknak. Így a három topcsapat kénye-kedve szerint csemegézhet a neki épp tetsző és nem tetsző szabályok között, kizárva minden irányt, ami esetleg a többieknek kedvezne. Érdemes megnézni, hogy a kiszámíthatóbb gumik iránti igény milyen következményekkel járt.

3. Nincs féken tartva a költekezés és a technikai fejlettség

Az Forma-1-ben mindig is az adott kornak megfelelő, legmodernebb technológiákkal dolgoztak, az utóbbi időben azonban sikerült átesni a ló túlsó oldalára. Az adatgyűjtés, a szimulációk és a CFD előretörésével ugrásszerűen nőtt a topcsapatoknál alkalmazott stábtagok száma. Mindent próbálnak kézben tartani, kiszámítani, kivonva az ismeretlen tényezőket az egyenletből. Ez, amellett, hogy jelentősen emelte a költségeket, kiszámíthatóvá tette az F1-et. Szabályozással talán lehetne enyhíteni a problémát, de ez kemény diónak ígérkezik.

4. A hibrid technológia miatt túl nagy a gyártók hatalma

2013-ban érthető okokból döntött a V8-as motorok lecserélése mellett az F1. Olyan technológiára volt szükség, ami vonzóbb a gyártóknak, ők pedig a környezetvédelem egyre sürgetőbb igénye miatt a hibridekben látták a jövőt az utcai autók tervezésekor. Jó volt tehát az ötlet és a szándék, a megvalósítása azonban pocsékul sikeredett. Hangélmény tekintetében az autók sokat veszítettek varázsukból, a versenyek egyre inkább az üzemanyagspórolás felé tolódtak el, megnövekedett a büntetések száma és a technika elképesztően bonyolult lett.

043_dpa-pa_2220_120705855.jpg Fotó: Europress/AFP

Hosszabb távon pedig még nagyobb hatalmat adott a gyártók kezébe (nem véletlenül a Mercedes és a Ferrari dominál), ugyanis a független vállalkozásoknak nincs meg a lehetőségük egy ennyire korszerű technológia lefejlesztéséhez. Ami pedig a gyártókat illeti: egyedül a Honda szállt be, felemás sikerrel. Az F1 kiszolgáltatottá vált a gyáraknak, ugyanis, ha egy vagy kettő befejezné a projektet, a bajnokság komoly veszélybe kerülne. Ez azért elég ütős kártya a gyárak kezében, ha épp nekik kevésbé tetsző/kedvező irányba indulna el az F1.

5. A profit hajszolása felülírja a szurkolói igényeket

Bernie Ecclestone-t az utolsó években kifejezetten zavarta, hogy a döntéseket a bevételek alapján kellett meghoznia, amelyek nem mindig egyeztek a sportág érdekeivel. A profit hajszolása olyan irányba vitte el az F1-et, ami kevesek tetszését nyerte el. Megjelentek a semmi közepén rendezett versenyek, sok helyen fizetős csatornákra kerültek a közvetítési jogok, kizárva ezzel rengeteg nézőt. Az egykoron rock-n-roll imidzzsel büszkélkedő F1 egy üzleti vállalkozássá vált, és ez a részvényesei miatt aggódó Liberty megjelenésével sem változott.

6. A vezetők konszenzusra törekednek diktátumok helyett

Max Mosley-t, az FIA korábbi elnökét gyakorta támadták diktátorszerű vezetési stílusa miatt. Jean Todtot ennek épp az ellenkezőjével vádolják: azzal, hogy túlzottan megalkuvó, konszenzust kereső vezető. Miután a Liberty Media is arra törekszik, hogy a lehető legtöbb fél elégedett legyen, maguk a szereplők irányítják a folyamatokat. Ennek köszönhetően a 2021-es, drasztikusnak ígért szabályváltozás messze nem lesz annyira radikális reform: a gyártók a motorra vonatkozó változásokat már megvétózták, a fizetési sapkát pedig 250 millió dollárig tolhatják.

Hamilton szerint nem szabad a pilótákat okolni az unalmas versenyekért | Hosszabbítás

Nehéz lenne emlékezetes pillanatokat felidézni a hétvégi Francia Nagydíjról, hiszen Lewis Hamilton tükörsima győzelmet aratott, ráadásul ezúttal a dobogós helyekért sem folyt nagy küzdelem. Ismét aktuális a kérdés, hogyan lehetne javítani a versenyek színvonalán. Hamilton szerint a hibát elsősorban nem a pilótákban kell keresni, sokkal inkább a szabályokban.

7. Nincsenek versenyzők a döntési folyamatokban

Hamilton - azt követően, hogy a párizsi találkozón részt vett a csapatok mellett - arról beszélt, hogy az F1 és az FIA mostanság kezdte csak felismerni, hogy a 2021-re tervezett szabályváltozások köszönőviszonyban sincsenek a versenyzők elvárásaival. Ebben viszont nem teljesen ártatlanok: időről időre hívtak pilótákat a tárgyalásokra, csak épp senki nem vett ezeken részt. Alex Wurz, a GPDA elnöke többször próbálta aktivitásra sarkallni a versenyzőket, és most talán elindult valami. Néhány változást, például az autók súlynövekedését - viszont nehéz lesz meggátolni.  

8. Világos határok kijelölése versenyzésben

Az F1 és a csapatok régóta küzdöttek a következetes döntésekért és az egyértelmű határokért. Válaszként az FIA egyre és egyre több szabályt hozott, ami útmutatóként szolgálhatott a versenyfelügyelők számára. Miközben a szándék érthető, mára egyértelmű, hogy visszaütött. Rengeteg kritika éri a mindenre kiterjedő szabálykönyvet, maguk a versenyzők is azt érzik, meg van kötve a kezük, ha a nézői igényeket kiszolgáló, kerék a kerék elleni csatákra kerül sor. Sebastian Vettel és Daniel Ricciardo büntetései ezt elég jól megmutatták.


A felsorolt döntések közül önmagában egyik sem jelentett volna problémát az F1 számára, együttesen azonban olyan hatást gyakorolnak a bajnokságra, hogy jelenleg nagyon komoly kihívásokkal kell szembenézni. Ezek többségét a Liberty csak megörökölte, viszont az új tulajdonosoknak kell majd valamilyen megoldást találni rá. Abban szinte mindenki egyetért, hogy változásra van szükség, viszont ezek irányát pokoli nehéz lesz meghatározni. Ha pedig ismét rosszul döntenek, félő, hogy a Francia Nagydíjon látottak válnak az új normává.

via autosport

Hozzászólások