
Csúcs-Hamilton, bizonytalan Vettel és egy nagy bajnokkal szegényebb F1 - szavazás
2012 óta a legizgalmasabb évén van túl a Forma - 1 mezőnye. 2018-ban már újra nem egyetlen csapat dominálta a világ legnagyobb autóverseny-sorozatát, viszont egy versenyző tündökölt csak igazán a Száguldó Cirkusz ,,porondján". Persze ennél sokkal többről szólt az idei szezon, ezeket szedtük most össze, valamint az összefoglaló végén egy szavazást és a jövő évi versenynaptárat is megtekinthetitek.
1. Kiélezett
időmérők és szenzációs pole-körök
Már
az nagy változás volt az idei szezonban, hogy szombaton is jó néhányszor volt miért izgulni. Persze ez nem azt jelenti, hogy egyszerre 8-10 autó küzdött meg
nagydíjról nagydíjra a pole pozícióért, hanem csak a Mercedesnek végre kihívója
akadt egy körön is a Ferrari személyében. A szorosabb küzdelem pedig olykor
szenzációs kvalis teljesítményeket eredményezett. Az év legnagyobb köre Lewis
Hamilton nevéhez fűződik, aki Szingapúrban talán saját maga legjobb időmérős
körét rakta össze azon a napon. Sokan úgy vélik (köztük jómagam is), hogy ez
volt a döntő pillanat a 2018-as világbajnoki cím sorsában.
Hamiltonnak
egyébként több kvalifikációja is emlékezetesre sikeredett, gondoljunk csak az
Amerikai Nagydíjra vagy a magyar és a belga időmérő edzésre, ahol (utóbbi két
helyszínen) a brit klasszis kihasználta, hogy Mercedesének kifejezetten
kedveznek az esős körülmények. Azonban nemcsak Hamiltonnak volt szombati
megvillanása. Az Olasz Nagydíj az év időmérőjét hozta, ahol az utolsó
másodpercekben háromszor cserélt gazdát az első hely, és végül azé a Kimi
Räikkönené lett, aki épp a Ferrari hazai hétvégéje előtt tudta meg, hogy az
idény végén távoznia kell Maranellóból.
Bár
a Red Bull versenyzőinek legtöbbször nem igazán volt beleszólásuk nemhogy a pole
pozícióba, hanem az első sorba sem, mégis Daniel Ricciardo és Max Verstappen is
produkált olykor szenzációs időeredményeket. Az ausztrál pilóta dominálta az
egész Monacói Nagydíjat, nem volt ez másképp szombaton sem. Verstappen pedig a
mexikói hétvégét uralta, amelyen csapata is meglepően nagy fölényben volt a
többi istállóval szemben. A 21 éves hollandnak minden esélye megvolt, hogy minden
idők legfiatalabb rajtelsője legyen az F1-ben, azonban csapattársa az utolsó
pillanatban csente el az orra elől a pole pozíciót. Mint
később kiderült, Verstappen ezt a rekordot már biztosan nem dönti meg, amit
tehát továbbra is Sebastian Vettel birtokol a tíz évvel ezelőtti monzai
körével.
2. Előzések – A
Ricciardo-bevetődések és Hamilton hármas előzése
Még
az unalmasabb évek is hoznak gyönyörű manővereket a Száguldó Cirkuszban, 2018
pedig e téren sem okozott csalódást. A legnagyobb szórakoztatónk ismét Daniel
Ricciardo volt, aki ismét számtalanszor bemutatta már védjegyének számító
bevetődéseit. A legbátrabb utolsó pillanatos mély féktávot Valtteri Bottas ellen
hajtotta végre a Kínai Nagydíjon, melyet szintén siker koronázott, és ez végül
a futamgyőzelmet is jelentette a számára.
De
érdemes visszamennünk egy futammal korábbra is, a bahreini éjszakában ugyanis
Lewis Hamilton az egyik körben három autót is megelőzött (Fernando Alonso,
Esteban Ocon, Nico Hülkenberg) a célegyenesben. És ha már Hamilton, a Mercedes
versenyzője nemcsak az összetettben vívott sokáig nagy csatát Sebastian Vettellel,
hanem a pályán is 2018-ban találkoztak a legtöbbször. Ausztriában, de főleg
Oroszországban akadtak igazán egymásra, és míg a Red Bull Ringen Vettel, addig
Szocsiban Hamilton előzte meg keményen riválisát.
Íme
egy összeállítás az idei év legszebb megmozdulásairól:
3. Ütközések –
„Összeakadó bikaszarvak” és egy Lekörözött Bajcsináló
Persze
az előzési kísérletek olykor kudarcba fulladtak. Déjá vu keríthetett hatalmába minket, amikor Azerbajdzsánban ismét két Red Bull nem értette meg egymást
(hasonlóan a 2010-es Török és a 2013-as Maláj Nagydíjhoz), amelynek most is
ütközés lett a vége. A különbség az volt, hogy Ricciardo és Verstappen jobban
kezelték a helyzetet, mint anno Vettel és Webber.
A Bikák hollandja viszont egy olyan szituációban is érintett volt, amit még
soha nem láthatott az F1 közönsége. Olyannak már nem egyszer volt szemtanúi,
hogy az élen álló versenyző lekörözés közben ütközik a lekörözendő pilótával,
az viszont a 2018-as Brazil Nagydíjon fordult elő először, hogy valaki vissza
akarja venni a körét, és úgy megy neki a versenyben vezetőnek. Esteban Oconra
pláne nem vall az ilyesmi, mégis a szezon végén (átmenetileg) búcsúzó francia volt az
elkövető, aki a gyorsabb és frissebb gumijain elég gyorsnak érezte magát, hogy
bebújjon a Senna S-ben a spórolósan autózó Verstappen mellé, aki erre nem
számított, és mindez a red bullos már biztosnak tűnő győzelmébe került.
Verstappen egy
verseny alatt előzte meg mindkét Ferrarit és Mercedest, mégis az ütközés után a
sérült autóval már nem tudta újra megelőzni Hamiltont, és míg a brit önfeledten
ünnepelte a Mercedesszel a zsinórban ötödik konstruktőri vb-címet, addig ő
megkereste régi F3-as riválisát (akitől egyébként abban a sorozatban kikapott), és kis
lökdösődéssel adta neki tudtára bosszúságát.
Szintén
ritka, de már nem újdonságnak mondható affér is történt, ugyanis a szezonzáró
Abu-Dzabi Nagydíjon Romain Grosjean és Nico Hülkenberg rajt utáni találkozás
után utóbbi fejjel lefelé állt meg a falnál, ami kissé hajazott Pascal Wehrlein
tavalyi esetére, akinek autóját Monacóban (az Alonso Indy 500-as szereplése
következtében egy verseny erejére visszatérő) Jenson Button tapasztotta úgy a
falra, hogy az az egyik oldalán maradt.
Viszont
szinte minden évben van nagy rajtbaleset, ami újra a Belga Nagydíjat
,,látogatta” meg. 2012-höz hasonlóan ismét az év végén visszavonuló Fernando
Alonso volt az áldozat, akit az előbb említettek közül ezúttal nem Grosjean,
hanem Hülkenberg ütött ki a versenyből. A balesetnek érintettje volt még az
ifjú monacói, a 2019-ben már a Ferrarinál versenyző Charles Leclerc is, akit az
idén bevezetett speciális fejvédő, a glória minden bizonnyal komoly
veszélyektől mentett meg. Igaz, az utolsó futamon a hátránya is kijött a
halónak, ugyanis Hülkenberg csak autója visszafordításával tudott kikászálódni
Renault-jából, ami közben égni is kezdett. Kérdés, az ehhez hasonló szituációkkal
mit lehet kezdeni a jövőben.
4. Eltaktikázások –
Merci majd Ferrari
Az
idén nemcsak a pályán, hanem azon kívül is hatalmas küzdelem folyt a Mercedes
és a Ferrari között. 2018 elején még a németek tűntek toronymagas favoritnak,
év közben azonban kiderült, hogy a Ferrari a hibrid-érában először gyorsabb
motort épített vetélytársánál. Ennek megfelelően a szezon első felében a
merciseken, míg a folytatásban a vörösökön volt a nagyobb nyomás, és ez a taktikai
hibákban is megmutatkozott. Jól emlékezhetünk Hamilton és a csapat közötti
rossz kommunikációra a Bahreini Nagydíjon, vagy hogy hiába volt jó időben jó
helyen a brit pilóta Kínában, amikor bejött a Safety Car, nem hívták be őt Toto
Wolffék friss lágy keverékű gumikért, pedig a Red Bull ezzel a döntéssel gázolt
át az élmezőnyön, és nyerette meg Ricciardóval a futamot.
Később
fordult a kocka, és a Ferrari követett el számos taktikai mellényúlást, amihez
talán közrejátszott Sebastian Vettel hibasorozata is. Főleg az esős japán
időmérő utolsó szakaszában tett kockázatos lépésnek itta meg a levét a
négyszeres világbajnok, akit csapata először slickek helyett átmeneti
esőgumikon küldött ki a pályára, amin még ehhez nem volt kellő mennyiségű víz.
Ezzel értékes időt vesztett el Vettel, akinek aztán egy lövése maradt a
száraz pályás abroncsokon, de belehibázott a körébe, és a csupán 8. rajtpozíció
azt jelentett számára, hogy végleg búcsút mondhat 2018-as vb-álmainak.
5. Drámák –
,,Bottas-Baku-Bukta”, ausztriai kettős kiesés és a Fordulópont
A
taktikai hibák mellett számos pech és vezetői hiba is nagyban alakította
2018-at. Kezdjük Valtteri Bottasszal, aki még jobb formában volt az idény első
hat-hét versenyén mint csapattársa, Hamilton, mégis valami mindig közbeszólt,
hogy őt intse le elsőként a kockás zászló. A legközelebb ehhez Azerbajdzsánban
volt, ahol három körrel a vége előtt kapott defektet vezető helyről, és
kiesett. Persze az Orosz Nagydíjon is győzhetett volna, csak Szocsiban érthető
okokból a Mercedes nem hagyta őt nyerni. Bottas tehát győzelem nélkül zárta ezt
a szezont, míg Hamilton 11-et is begyűjtött, szóval össze kell szednie a finnek
magát, mert ha olyan haloványan teljesít jövőre, mint a ’18-as idény nagy
részében, akkor 2020-ban a Mercedes valószínűleg már nem fog számítani a
szolgálataira.
Bár
a Mercedes végül mennybe ment az idén, azért nekik is volt egy kellemetlen
pontja a szezonnak, méghozzá az Osztrák Nagydíjon, ahol ugyan a rajt után a két
Ezüstnyíl az élen haladt, a verseny végét már egyik sem érte meg. De talán pont
a Mercedes kettős kiesése vezetett ahhoz, hogy a csillagosok szinte tökéletes
versenyzői és csapatmunkával teljesítsék az évad második felét, aminek épp
ellentétes útját járta be a Ferrari. Én személy szerint nem gondoltam volna,
hogy a Német Nagydíj végül tényleg fordulópont lesz, márpedig Sebastian Vettel
hazai pályán eldobott győzelme a vártnál komolyabb sebeket okozott mind a
heppenheiminél, mind pedig a Ferrarinál, amelyeket csak tovább mélyítettek a
vörösök, de még inkább Vettel további hibái.
A négyszeres világbajnok egyre
többet kockáztatott és ütközött ezáltal, melyekből mindig csak ő jött ki
rosszul, és esett a mezőny végére. Monzában Hamilton, Suzukában Verstappen, míg
Austinban Ricciardo ellen húzta a rövidebbet a kerék a kerék elleni
csatározásban.
Amennyire Lewis Hamilton megnyerte az idei világbajnokságot, Sebastian Vettel ugyanannyira bukta el azt. A 2018-as vereség pedig amiatt fájhat különösen Vettelnek, mert először veszített el úgy egy vb-címet, hogy övé volt a legjobb autó.
Persze
nem szabad feledni, hogy a Ferrarinak is volt egy félrefejlesztése
Szingapúrban, mellyel jó pár verseny ment el Vetteléknek, mire Amerikában
visszanyúltak a korábbi bevált fejlesztésekhez. Ettől függetlenül már az
éjszakai verseny előtt akkora mennyiségű pontot adott ki Vettel a kezei közül,
amivel saját magától vette el az esélyt, hogy megküzdjön ötödik világbajnoki
címéért. Márpedig 2018-ból pont ez az egy dolog hiányzott igazán: a versenyfutás a vb-ért!
Sokkal
kevésbé vethet magára Daniel Ricciardo, akinek amennyire jól indult az év két
futamgyőzelemmel, olyan rosszul folytatódott. Mikor az ausztrál Monacóban
megszerezte pályafutása hetedik F1-es győzelmét, aligha fogadott volna bárki is
arra, hogy a hátralévő 15 versenyből egyszer sem végez majd dobogós pozícióban,
márpedig az alatta (nem) dolgozó technika gondoskodott róla, hogy szinte
lehetősége se legyen szokásához híven cipőjéből kortyolni a pezsgőt. A Francia
Nagydíj előtt már lehetett tudni, hogy hosszú együttműködés után jövőre elválnak
a Red Bull és a motorszállító Renault útjai, ezután pedig mintha a franciák
megátkozták volna az RB14-eseket, de leginkább Ricciardo autóját, amely
Ausztriától Mexikóig 11 versenyből hatszor állt meg (ebből ötször a
Renault-erőforrás miatt), és tiszta hétvégéje szinte nem is volt a 30.
életévébe lépő versenyzőnek (motorcsere miatti hátrasorolások és az időmérőkön
történt meghibásodások is hátráltatták). Ráadásul júliusban Ricciardo
meglepő döntése éppen abban rejlett, hogy a gyári Renault csapatához igazolt
2019-re. Az ötéves kaland tehát nem ért szép véget számára a Red Bull-lal, és az
új csapatával eltöltött első éve is minden bizonnyal sokkal inkább fog szólni
az építkezésről, mintsem a sikerekről (dobogóra se nagyon lesz sansza). De
talán 2020-ban vagy ’21-ben már Ricciardo is harcban lehet a vb-címért, nagyon
kijárna neki már egy bajnokesélyes autó.
6. Nagy
felzárkózások – Születésnapos Verstappen és Esőmenő Hamilton
Az
teljes mértékben kirajzolódott az idei évben, hogy a Forma-1 két ligára osztódott.
Az egyikben található a három élcsapat (Mercedes, Ferrari, Red Bull), a
másikban pedig a többi hét alakulat. Ezért hiába indult valamelyik top autóban
ülő versenyző a mezőny végéről vagy esett vissza a rajt után a sor végére,
szinte biztosak lehettünk benne, hogy felküzdi magát legalább az első hat
helyezett közé. Ugyanakkor ezen felzárkózások közül néhány jól beéghetett a fejünkbe. Például mikor a hazai közönsége előtt versenyző Lewis Hamiltont kilöki Kimi
Raikkönen a startot követően, de a brit végül másodikként zár Silverstone-ben,
majd a Mercedes sztárja egy nagyon elrontott időmérő után a 14. helyről megnyeri
az amúgy is fordulatos, drámai és eső tarkította Német Nagydíjat. De nem hagyhatjuk ki
a sorból Max Verstappent sem, aki az orosz futam napján ünnepelte 21.
születésnapját, és azt különösen emlékezetessé tette azzal, hogy az első nyolc
körben jött fel a 19.-ről az 5. helyig.
7. Azok az utolsó
körök!
Szerencsére
sok jó versenynek lehetettünk szemtanúi az idén, és voltak olyanok, melyek a
hajrában pörögtek csak fel igazán. Ott volt például a már említett Kínai
Nagydíj, ahol a két Red Bull a lágyabb, frissebb gumiknak köszönhetően mint kés
a vajon, úgy ment át a szenvedő Mercedeseken és Ferrarikon. Viszont amennyire
Ricciardónak az év elején ment még jól, annyira nem találta magát az első hétvégéken Verstappen, akinek csapattársával ellentétben nehezebben ment az előremenetel.
A Hamilton ellen megkísérelt manőverénél még ő sodródott le a pályáról (ekkor
került Ricciardo mögé), majd mikor Vettelt próbálta meg előzni, már aktuális
ellenfelében tett kárt, amikor az elmért féktáv után megforgatta a ferrarist. A
nagy kavarodásból végül Kimi Räikkönen jött ki jól, aki így meg tudta szerezni
a harmadik helyet Ricciardo és Bottas mögött, de Hamilton is jól jött ki a
történetből, aki nagyon szenvedett már az abroncsain, de így is több hellyel
megelőzte a sérült autójával beevickélő Vettelt.
Lewis
Hamilton hazai pályán bemutatott nagy felzárkózásáról is ejtettünk már néhány
szót, azonban a Brit Nagydíj az utolsó 10 köréről marad igazán emlékezetes.
Leginkább Vettel szenzációs manőveréről Bottasszal szemben, mellyel hat körrel
a vége előtt átvette a vezetést és győzött,
de Verstappen és Räikkönen ,,adok-kapok”-ja és kifejezetten emlékezetesre
sikeredett (mindkét akciót a legjobb előzéseket felvonultató videóban láthattátok).
És ha már a finn veteránt és az ifjú hollandot említem, szintén volt miért
izgulnia a két népszerű versenyző táborának az októberi Amerikai Nagydíjon,
ugyanis kedvenceik nagy csatát vívtak az utolsó néhány körben egymással és Hamiltonnal.
A brit és Verstappen két és fél körrel a
vége előtt kanyarokon át mentek egymás mellett, és végül a világbajnoki címet
elhappoló Hamiltonnak kellett engednie.
8. Nagy győzelmek –
,,B***** meg, végre!”
Természetesen
be is fejezem a gondolatmenetet azzal, hogy Hamilton és Verstappen
viaskodásából a vezető helyen autózó Kimi Räikkönen jött ki győztesen, aki már
az Olasz Nagydíjon is közel volt ahhoz, hogy több mint öt év után újra futamot
nyerjen a királykategóriában, akkor azonban Lewis Hamilton aratott óriási
győzelmet azzal, hogy a hazai pályáján sokkal erősebb Ferrarikat le tudta
győzni (ehhez persze kellett Bottas is, mint jó csapatjátékos).
Austinban
viszont már a gyorsan kopó abroncsok sem tudták útját állni Räikkönen
győzelmének, akinek nagyon kijárt már ez a siker (nem véletlenül mondta ő maga a
csapatrádión a befutót követően, hogy: ,,B*****
meg, végre!”), hiszen messze a legjobb szezonját produkálta a Ferrarival,
mióta 2014-ben visszatért az olaszokhoz. Ezt a 39 éves versenyző kiegyensúlyozottsága
igazolja, hiszen 12-szer is felállhatott a dobogó valamelyik fokára, valamint
az így elért összetett harmadik hely is a stabilitás záloga, aminek köszönhetően ott lehet az év végi
díjátadó-gálán saját maga nagy ,,örömére” (ahogy korábban elmondta). A sors
fintora, hogy az újra a régi tüzében égő Jégembertől pont most vesz búcsút a
Ferrari, de talán egy évvel később már nem alakult volna ilyen szépen a
befejezés Räikkönennek azzal az istállóval, melynek továbbra is ő az utolsó
világbajnoka.
Fotó: Europress/AFP
Ugyanis
megint elhappolta az egyéni címet az a Lewis Hamilton, akinek Monzában elért
sikere mellett a szintén felidézett hockenheimi diadala tartozik idei nagy
győzelmei közé. Max Verstappen is csatlakozhatott volna ehhez a táborhoz, ha
brazíliai győzelmének nem állít gátat Esteban Ocon.
9. Pozitív és
negatív meglepetések – Leclerc kontra McLaren-Williams
Legyünk
először inkább túl azon, ki vagy inkább kik okoztak csalódást 2018-ban. A
McLaren már az elmúlt években sem villogott, ugyanakkor a Hondával történt
szakítás, és a Renault-val induló együttműködés lehetőséget kínált kijönni a
gödörből a csapatnak. Azonban hiába kezdtek kiegyensúlyozottan, viszonylag erős
pontszerző helyekkel Alonsóék, az év utolsó harmadára a mezőny végére
estek vissza, és a pontszerzés sokszor csak hiú ábránd volt számukra. Eközben a
másik két Renault-erőforrást használó istálló közül a Red Bull olykor a
győzelemért, míg a gyári Renault legtöbbször a 7-8. helyekért meccselt. Mindez
bizonyítja, hogy a McLaren az utóbbi időben nemcsak a motorja, hanem a
kasznija miatt is volt sikertelen. Egyelőre pedig nem nagyon lehet látni, hogy
nyerhetné vissza Woking régi fényét az elkövetkezendő években. Nem véletlen,
hogy Alonso is távozott a csapattól, és nagy javulásnak kell történnie, hogy a
spanyolok kétszeres világbajnoka visszatérjen. Talán még rosszabb a helyzet egy
másik nagy múltú angol márkánál, a Williamsnél, mely tök utolsó lett a
konstruktőri tabellán. Lance Stroll és Szergej Szirotkin összesen hét pontot
tudtak összekaparni a szezon során, míg a kilencedik helyen végzett Toro Rosso
versenyzői 33 egységet gyűjtöttek. Ráadásul a vergődés a szponzorokat is elfordította Claire
Williamséktől, többek közt a főszponzor Martini is távozott tőlük. Jövőre valamibe
nagyon bele kell találniuk az év eleji fejlesztések terén, mert különben aligha
mozdulnak el a mezőny legvégéről.
Sokkal
bizakodóbb lehet már a Haas, mely egész évben nagy versenyt vívott a gyári
Renault-val a konstruktőri negyedik helyért, és ha Romain Grosjean nem dob el az
első futamokon annyi pontot az amerikai gárdától, valamint ha nem zárják ki
kétszer is a csapatot szabálytalan autó miatt pontszerző helyről (Monza – 6. hely;
Austin – 9. hely), akkor talán végezhetett volna a fekete-fehér autó is a három élcsapat mögött a
ponttáblázaton. Szintén meglepően jó teljesítményt nyújtott idén a Sauber, mely
tavaly még az utolsó helyen tanyázott, most viszont mind egy körön, mind
versenytempóban jelentősen előrelépett. Ezt pedig elég jól kihasználta az újonc
Charles Leclerc, aki gyorsan beleszokott az F1-be, és összesen 10
pontszerzéssel és még több Q3-as szerepléssel hívta fel magára többek közt a
Ferrari figyelmét, melynek köszönhetően jövőre már vörös overálban láthatjuk a
21 esztendős monacói pilótát. Különösen emlékezetes volt Leclerctől, mikor a
Brazil Nagydíj időmérő edzésének második szakaszában a fokozódó eső és a csapat
utasítása ellenére kint maradt a pályán, és végül tudott javítani idején,
mellyel be is került a legjobb tíz közé.
Fotó: Europress/AFP
Szintén
meg kell említeni az egyetlen versenyzőt, aki idén nem három élcsapat egyik
sofőrjeként állhatott fel a dobogóra. Ő nem más, mint Sergio Perez, aki
amellett, hogy megmentette csapatát, a Force Indiát a teljes széthullástól,
hozott egy kissé szerencsés, de annál büszkébb harmadik helyet az Azeri Nagydíjról.
A mexikóinak egyébként már ez volt Bakuban a második pódiuma, összesen pedig
már nyolccal bír az F1-ben, melyeket szépen elosztogatott magának (majdnem
minden évre jut egy).
10. A Legjobb
Hamilton
Már
a cikk és az év során nem győztük dicsérni a brit klasszist, aki azzal, hogy
ötödszörre is világbajnokká koronázták, újabb lépést tett afelé, hogy minden
idők legeredményesebb Forma-1-es versenyzőjévé váljon. Az autó és minden
bizonnyal Hamilton formája is adott lesz, hogy 2020-ban már utolérje Michael
Schumacher utolérhetetlennek hitt hét vb-címét, persze ennyire még ne
szaladjunk előre. Azt viszont már most kijelenthetjük, hogy Hamilton idén még a
korábbi évekhez képest is új szintet lépett. Sokkal összeszedettebb lett, megtalálta
az összhangot a partizós és az F1-es élete között, miközben gyorsabbá vált egy körön,
mint valaha. Egyértelműen Sebastian Vettel fölé nőtt minden téren 2018-ban, és
ha a német azt szeretné, hogy újra egy lapon emlegessék őt riválisával, valami
hasonló teljesítménnyel kell előrukkolnia jövőre. Márpedig ez nem lesz éppen
könnyű feladat.
Fotó: Europress/AFP
+1. Alonso – A Nagy
Búcsúztatás
Fernando
Alonso talán a Forma-1 történetében soha nem látott búcsúztatásban részesült,
mikor Abu-Dzabiban utolsó(?) futamát is teljesítette a királykategóriában.
Felejthetetlen pillanat volt, mikor a három nagy bajnok, Alonso, Hamilton és
Vettel (csak Räikkönen hiányzott a világbajnokok sorából) egymás mellett
teljesítették levezető körük utolsó részét, melynek a végén együtt piruetteztek
a célegyenesben a közönség nagy örömére.
Fotó: Europress/AFP
Azt
is felemelő volt hallgatni, amilyen tisztelettel Hamilton és Vettel beszéltek
egykori nagy vetélytársukról. Csak az a kár, hogy az ,,egykori” szót az előbb
meg kellett említenem. Sokszor esett szó már arról, Alonso hány világbajnoki
címet is érdemelt volna valójában, valamint hogy egy ilyen kivételes képességű
pilóta miért vergődik éveken keresztül egy ,,süllyedő hajón” ahelyett,
hogy bajnokesélyes autóban csatázna a futamgyőzelmekért. De bármilyen rossz is
ezt kimondani, - és persze nem is kívánta senki ezt a sorsot Fernandónak - ha
valami, akkor az ő pályafutása a legjobb bizonyíték arra, hogy a Forma-1-ben
nem csupán a versenyzői képességek, hanem a pilóta habitusa, valamint a
pénz, az érdekek és a politika egyaránt döntő tényezők lehetnek. Hogy egy versenyző
jókor legyen jó helyen, ami Fernando Alonso esetében szinte sosem volt igaz. Ettől
függetlenül az F1 tábora így is a valaha volt egyik legkiválóbb pilótának
tartja őt, amely véleményt én is csak osztani tudom. Ahogy jómagam is abban reménykedem,
hogy Alonso még évekig fog versenyezni a különböző autósport-bajnokságokban, hogy
a legendás Indy 500 megnyerésével akár már jövőre teljesíti a Nagy
Mesterhármast (Monacói Nagydíj, Le Mans-i 24 órás, Indy 500), és egyszer talán
egy ütőképes autóban a Forma-1-ben is viszontláthatjuk őt... mikor a tűz még
ott ég az ,,oviedói bikában”.
Végül egy szavazással és a jövő évi versenynaptárral zárjuk le ,,enyhén” hosszú összefoglalónkat a 2018-as F1-es szezonról. Bízunk benne,
hogy a jövő évről a mostaninál is többet tudunk majd beszámolni nektek. Addig is
viszlát Melbourne-ben!
Nektek melyik volt legemlékezetesebb verseny 2018-ból?
A 2019-es versenynaptár:
1. | Ausztrál Nagydíj | Melbourne | március 17. |
2. | Bahreini Nagydíj | Szahír | március 31. |
3. | Kínai Nagydíj | Sanghaj | április 14. |
4. | Azerbajdzsáni Nagydíj | Baku | április 28. |
5. | Spanyol Nagydíj | Barcelona | május 12. |
6. | Monacói Nagydíj | Monaco | május 26. |
7. | Kanadai Nagydíj | Montreal | június 9. |
8. | Francia Nagydíj | Le Castellet | június 23. |
9. | Osztrák Nagydíj | Spielberg | június 30. |
10. | Brit Nagydíj | Silverstone | július 14. |
11. | Német Nagydíj | Hockenheim | július 28. |
12. | Magyar Nagydíj | Budapest | augusztus 4. |
13. | Belga Nagydíj | Spa | szeptember 1. |
14. | Olasz Nagydíj | Monza | szeptember 8. |
15. | Szingapúri Nagydíj | Szingapúr | szeptember 22. |
16. | Orosz Nagydíj | Szocsi | szeptember 29. |
17. | Japán Nagydíj | Suzuka | október 13. |
18. | Mexikói Nagydíj | Mexikóváros | október 27. |
19. | USA Nagydíj | Austin | november 3. |
20. | Brazil Nagydíj | Sao Paulo | november 17. |
21. | Abu-Dzabi Nagydíj | Yas Marina | december 1. |