Formula 1 - A nap, amely örökre megváltoztatta a Formula-1-et
A nap, amely örökre megváltoztatta a Formula-1-et
Fotó: Europress/AFP

A nap, amely örökre megváltoztatta a Formula-1-et

Farkasvolgyi GáborFarkasvolgyi Gábor
2019/04/30 17:17
1994. május 1-én a San Marinó-i nagydíjon annak is a hetedik körében Ayrton Senna 300 kilométer feletti sebességgel száguldott be a híres Tamburello kanyarba, ám azt nem tudta bevenni és nyílegyenesen csapódott bele a betonfalba. A sportág talán valaha volt legjobb pilótájának életéért már ott a helyszínen küzdenie kellett az orvosi stábnak és mindez a mentőhelikopterben majd a kórházban is folytatódott. Senna életét nem tudták megmenteni, halálával a Formula-1 egy ikonját vesztette el.

Ayrton Senna halálának időpontjának az ütközés pillanatát, 14 óra 17 percet adtak meg. A brazil legenda tragédiája örökre megváltoztatta a sportágat, a balesete felnyitotta a Formula-1 irányítóinak a szemét és komoly biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Többek között olyanokat, amelyekért Senna még életében kardoskodott. De nem csak ezért változott meg az F1. A brazil legendához hasonló, karizmatikus, az embereket, a versenytársakat ennyire mélyen megosztó személyiség azóta sem volt talán a mezőnyben. Senna senki számára sem volt közömbös, van, aki szerette, van, aki szívből gyűlölte. A 34 évesen elhunyt Senna az életben egy visszahúzódó szerény személy volt, ám a pályán nem ismert kegyelmet, sem barátságot. Győzni akarása olykor sportszerűtlenségbe is átcsapott, ám még ez sem tudta elhomályosítani zsenialitását.

A sportág valaha volt leggyorsabb autóversenyzője hosszú ideig számos rekordot tartott, némelyik mind a mai napig megdöntésre vár, így például a Monacóban aratott hat győzelme, amely közül ötöt egymás után tudott megnyerni.

A méltán híres Autosport magazin a közelmúltban összeszedte Ayrton Senna pályafutásának 10 legemlékezetesebb pillanatát, ebből szemezgettünk.

A Japán GP 1990-ben

A lista legalján a Japán Nagydíj 1990-es kiírása található, amely nem azért emlékezetes, mert Senna akkorát alakított, sokkal inkább azért, mert a brazil nemes egyszerűséggel kilökte a pályáról Alain Prostot. A két klasszis a vb-címért harcolt, pontosan úgy, mint egy évvel azt megelőzően, ám most Senna volt előnyben. A vb-éllovas a hétvége során mindenhol szóvá tette, hogy a pole pozíció a pálya poros ívén van, ez pedig a második helyről indulót juttatja előnyhöz. Senna végül semmit sem bízott a véletlenre, a rajt után kivezette Prostot a pályáról, a vb-cím az övé lett, egy évvel később beismerte, hogy szándékosan lökte ki riválisát.

Vita Schumacherrel

Michael Schumacher és Ayrton Senna párharca igazából soha sem bontakozhatott ki a brazil fájdalmasan korai halála miatt. Pedig két ekkora ego és két ekkora zseni ritkán csatázik egy időszakban. 1992-ben a német első teljes idényét töltötte az F1-ben és gondoskodott arról, hogy felkerüljön Senna listájára. Schumacher a Brazil Nagydíjon hozta ki először a sodrából Sennát, amikor is kritizálta vetélytársa vezetési stílusát, aki azzal védekezett, hogy a McLarennek motor problémái voltak. A két zseni aztán a Francia GP-n is összeakasztotta a bajszát, miután a későbbi hétszeres világbajnok a rajtot követően ráfutott Senna autójára. Ezt követően még abban az idényben a Német Nagydíjon ismét egymásnak feszültek a felek, miután Senna szerint Schumacher feltartotta őt az egyik edzésen.

Ádáz csata Nigel Mansellel

Ayrton Sennát a McLarenes időszak alatt ritkán előzték meg, egyrészt mert az akkori mezőny egyik leggyorsabb és legjobb versenyzője volt, másrészt mert az akkori autók egyik legjobbja a McLaren volt. 1991-ben a Spanyol Gp-n azonban Nigel Mansell megmutatta, hogy Sennát is meg lehet előzni, a Formula-1 leghíresebb bajszának tulajdonosa pedig nem is akárhogyan tette mindezt. Mansell szinte letolta a pályáról Sennát, aki mesterien védekezett, ameddig tudott. Ezt követően pedig, amikor a brit előzésre szánta el magát, a két klasszis kerék a keréken autózott hosszú métereken át. Hihetetlen precizitás és mesteri vezetés embertelen sebesség mellett. Azért arról ne feledkezzünk meg, hogy a kor F1-es autói köszönőviszonyban sem voltak a mostaniakkal, kis túlzással bádog dobozok voltak, száguldó koporsók. 

Az 1988-as Japán Nagydíj

Ismét egy Japánban rendezett verseny, a Honda otthona, nem véletlenül volt fontos a japán gyárnak, ráadásul 1988-ban itt született meg Senna első vb-címe. A brazilnak győznie kellett a vb-trófeáért, ám a rajt után visszaesett a középmezőnybe. Az 51 körös verseny 28. körében azonban már ott volt az éllovas Prost nyakán, akit később meg is előzött a célegyenesben.

Az első hazai győzelem, 1991 Brazília

Sennának a Brazil Nagydíj megnyerése csak igen nehézkesen sikerült. Már kétszeres világbajnok volt, amikor először tudott saját szurkolói előtt győzni, viszont annak megadta a módját. Az 1991-es versenyen Nigel Mansell vezetett, ám a Williams meghibásodott, így Senna ölébe hullott a vezető pozíció. Igen ám, de a McLaren váltója a verseny vége felé bemondta az unalmast, Senna nem tudta kivenni hatodikból. Riccardo Patrese haladt ekkor a brazil mögött, ráadásul az eső is eleredt. Senna a beszámolók szerint üvöltött a rádión, hogy szakítsák félbe a versenyt, ám ez végül nem történt meg. A GP-t végül Senna nyerte, aki a végére teljesen elkészült az erejével, ám a dobogó tetején állva mindezt hamar elfelejtette, látván az őt ünneplő tömeget.

Az F1 történetének legnagyszerűbb kvalifikációs köre

1988-at írunk, a helyszín Monaco. A hercegségbeli futam az F1 története során szinte egyet jelentett Senna nevével, pályafutása legemlékezetesebb pillanatai közül számos itt született. A 88-as futam időmérő edzésén Alain Prost orra elől halászta el a pole pozíciót, minden idők talán legjobb vezetésével. Senna saját maga is csak szuperlatívuszokban tudott beszélni az ominózus időmérőről:

„Érzésből vezettem, legalábbis úgy tűnt legtöbbször. Bekerültem egy alagútba, egy más dimenzióba, ahol szinte nem voltam magamnál. Azon a napon, az volt a maximum, amire képes voltam, az volt teljesítményem csúcsa. Nem volt helye hibának. Ezt az érzést soha többé nem éreztem.”

Az 1993-as Európa Nagydíj, más néven A KÖR

Formula-1 történetének számos legendás versenye van, rengeteg emlékezetesebb momentuma, a laikus számára talán lehetetlen is lenne kiragadni egyetlen árva kört is, mint a sportág valaha volt legemlékezetesebb körét. Ám Senna esetében semmi sem lehetetlen. Mindenidők talán legjobb F1-es versenyzője 1993-ban olyan kört produkált az Európa Nagydíj helyszínén, hogy sokan azt tartják a sportág legtökéletesebb körének. 1993-ban Doningtonban rendezték az Európa Nagyíjat. Senna a 4. helyről várhatta a rajtot, ám rögtön az ötödik pozícióig esett vissza. Ezt követően a tömegen átrágva magát előbb Michael Schumachert, majd Karl Wendlingert, ezt követően pedig Damon Hillt is megelőzte, majd nem sokkal később az éllovas Prostot is. Káprázatos teljesítmény volt, amelyet valamivel kevesebb, mint két óra elteltével futamgyőzelemmel koronázott meg. 

Ayrton Senna páratlan pályafutása hemzseg a hasonló hihetetlen és szinte felülmúlhatatlan teljesítményektől. A teljesség igénye nélkül mi most csak egy párat idéztünk fel. A brazil legenda rövidre sikerült karrierje során elképesztő számokat produkált: időmérőkön 161 futam során 65-ször bizonyult a leggyorsabbnak, további 22 alkalommal indulhatott az első sorból. A versenyeken összesen 13 645 km-en, 982 körön át vezetett. Edzéselsőségeinek rekordját előbb Michael Schumacher döntötte meg, majd az őt példaképnek tekintő Lewis Hamilton tudta megdönteni. Schumachernek 12 évet kellett várnia, míg megszerezte Senna rekordját. Ayrton Senna mindössze 34 évet élt, ám fájdalmasan korai halála ellenére legendává vált, mind a mai napig a sportág ikonjaként emlegetik. Életéről számos könyv és film is készült, mind közül talán ez az egyik legjobb a 2010-ben készült, Senna című.

(via Autosport, MTI, hosszabbitas.hu)

Hozzászólások