Snooker - Snooker: ők az idei vb favoritjai
Snooker: ők az idei vb favoritjai
Fotó: Europress/AFP

Snooker: ők az idei vb favoritjai

Farkasvolgyi GáborFarkasvolgyi Gábor
2017/04/14 21:13

Szombaton kezdetét veszi a 2017-es snooker világbajnokság. A fogadóirodák szerint Ronnie O’Sullivan a verseny talán legnagyobb esélyese. Hogy maga az ötszörös világbajnok mit gondol erről, azt nem osztotta meg velünk, de a potenciális esélyesek névsorát már annál inkább. Ronnie szerint ők hatan a torna legnagyobb esélyesei.

Mark Selby – vb-címvédő, 2014 és 2016 bajnoka, utcahosszal vezeti a világranglistát

Hat major trófeát gyűjtött eddig és ő az a játékos, aki nem elégszik meg ennyivel. Egyszerűen nincs gyenge pontja. Mark Selby talán az egyetlen olyan játékos, aki ha az úgynevezett “C” játékával rukkol elő, akkor is simán benne van, hogy megnyerni az adott mérkőzést. Ennek az idő múlásával mestere lett. Emlékszem a 2014-es vb-döntőben néha, amikor felálltam a székemből szabályosan életet kellett lehelnem a lábaimba. Egyszerűen kizsigerelt, lefárasztott, mintha átment volna rajtam egy úthenger.

 

A legnagyobb erénye a temperamentuma. Ha egy 10 nyertig zajló mérkőzés 8-8-ra áll és Selby az egyik játékos, akkor nyugodtan fogadj Selby győzelmére, mert amikor nagyon kell, akkor mindig behúzza az éles meccseket, a mindent eldöntő frame-eket. Ő a legnagyobb favorit véleményem szerint idén.

Judd Trump – világranglista 2., 2011 vb-döntőse

Idénre benőtt a feje lágya, sokkal alázatosabb lett a játék iránt. Ráadásul pályafutása legjobb játékával rukkolt elő a mostani szezonban. Sokkal több munkát tesz bele a felkészülésbe, ez látszik is a játékán. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy korábban nem dolgozott keményen, de erre az évre sokkal profibb lett a hozzáállása. Az erősségét mindenki ismeri: elképesztő erővel és pontossággal löki a golyókat. Úgy bont, ahogy senki más. Aztán amikor azt gondolnád, hogy szorult helyzetbe hoztad, akkor a semmiből lök be egy golyót. Ösztönös játékos. Néha előfordul nála, hogy a mérkőzések végjátékában elveszti az addigi agresszióját és kicsúszik az irányítás a kezei közül.

Idén joggal érezheti, hogy eljött az ideje. Amikor az önbizalma az egekben van, akkor tényleg elhiszi, hogy bárkit megverhet. Van persze, hogy ez nem mindig sikerül, ilyenkor jön, amit fentebb már említettem, hogy elveszíti az irányítást. Ugyanakkor mára szerintem rájött, hogy nem mindig nyerhet, ez pedig segítheti a nagy tornákon. Egyet kijelenthetek, Judd Trumpnál nagyobb potenciál senkiben sincs jelenleg a mezőnyből, ő a jelenlegi mezőny legtehetségesebb játékosa.

Stuart Bingham – 2015 bajnoka

Nem kis meglepetés volt, amikor 2015-ben megnyerte a világbajnokságot. Az mintha egy áttörést jelentett volna nála, hiszen azóta sok tornát megnyert. Emlékszem negyeddöntőt játszottam ellene és a mérkőzés nagy részében jól tartottam magam, ám az esti etap során szinte nem hibázott és meg is vert. Komolyan nem gondoltam volna, hogy ilyen jól tud játszani.

A legnagyobb erőssége, hogy brékerős játékos és, hogy meg tud nyerni frémeket egy lendületből, elég neki egy lehetőség is és élni tud azzal. Bebizonyította, hogy a nyomás alatt sem törik meg, fantasztikus játékos. Érdekes, hogy pályafutása elején, úgy 16 éven át szinte semmit sem csinált, ám azt követően világklasszis eredményeket ért el és a játéka is világklasszis lett.

Egy gyengéje van véleményem szerint, hogy az úgynevezett szenvedős frémeket nem mindig tudja behúzni. Ebből a szempontból olyan, mint Shaun Murphy. Hihetetlen brékerős játékosok, de amikor nem megy a játék, amikor döcögős, akkor beragadnak.

Binghamről is elmondható – mint Murphy-ről, Trumpról és Robertsonról – hogy nagyon erősek, remekül bontanak. Szinte robbannak a golyók, amikor megindítják őket. Nem félnek a bontástól. Ez amúgy nem mindenkire jellemző, sokan 30-40-nél nem mernek bontani, megelégszenek a kicsiny előnnyel és a biztonságra törekednek. Ők nem ilyenek. Megküldik a bontást és 80-90-es breakig meg sem állnak. Ők a nyerő típusú játékosok.

Ding Junhui – vb-döntős

Ding már rég világbajnok lehetne. Ő számomra az igazi all-round játékos. Hihetetlen brékerős játékos, mindent tud a játékról, zseniális a biztonsági játéka, elképesztő technikás és parádés snooker-agya van. Ha hasonlítanom kéne őt valakihez, vagy valakikhez, akkor Steve Davis vagy John Higgins jut eszembe. Vele kapcsolatban mindig az az érzésem, hogy egy kicsit tehetnék bele Steven Maguire-ből, akkor legalább hétszeres világbajnok lenne.

A legutóbbi vb-n már láthattuk, hogy Ding önbizalma megnőtt. Mindezt jól mutatta, hogy selejtezősként menetelt egészen a vb-döntőig ahol csak Mark Selby-től kapott ki. A világbajnokság rettentően hosszú torna, a viadal alatt nem könnyű az érzelmeidet kordában tartani. Ding olyan kicsit, mint én, ha nem érzi a játékot, ha nem érzi a tornát, akkor szabadulni akar az egésztől. Az, hogy Terry Griffiths az edzője segített neki, a szoros tilitolis frame-eket már jobban veszi sokkal.

John Higgins – négyszeres világbajnok (1998, 2007, 2009, 2011)

Véleményem szerint akkor vagyok John Higginsszel szemben a legtisztességesebb, ha kijelentem, hogy sokkal több világbajnoki címet is nyerhetett volna. Ő a profik között a legprofibb. Egyedülálló safety-játékos, páratlan technikája van, brilliáns break-építő, elképesztő agya van a játékhoz és hatalmas küzdő. Ha nyomás alá helyezik, akkor soha sem törik meg.

Egykorúak vagyunk, most már ő is a 40-esek táborába tartozik, így az egyetlen gyengéje a játékának talán az, hogy már nem annyira kiegyensúlyozott a teljesítménye. Ha John formában van, akkor alig van ellenfele, ha viszont nem a legjobb formáját hozza, akkor – és ebben hasonlítunk – túlságosan is kemény lesz önmagával szemben, elmerül a magával kapcsolatos gondolataiban és manapság ez már nem fér bele egy ilyen kiegyenlített mezőnyben. Ha nem koncentrálsz eléggé, akkor legyőznek.

Neil Robertson – 2010 világbajnoka

Robertson elképesztő játékos, ám ha az ellenfél igazán támadólag lép fel ellene, ha tényleg bele tudsz mászni a fejébe és igazán komoly nyomás alá helyezed, akkor meg lehet fogni. Judd Trump az a játékos, aki valamit tud ellene, amit kevesen.

Ellene valahogy nem szeret játszani az ausztrál, inkább mondjuk egy Higgins típusú ellenfelet preferál, mert ő azért jóval kiszámíthatóbb. Az olyanok, mint Trump könnyebben kizökkentik a komfortzónájukból, az ilyet pedig nem szereti és nem viseli túl jól.

És mi van Ronnie O’Sullivannel?

Önmagát – talán a sportszerűség miatt – nem emlegette az esélyesek között, pedig a fogadóirodáknál természetesen a top favoritok között emlegetik. Ronnie számára fekszik a vb, hiszen hosszú meccseket játszanak már rögtön az elejétől fogva, ráadásul szünetek is vannak, tehát ha az egyik etapban nem is megy igazán, akkor azért van idő arra, hogy rendezze a gondolatait az ember.

Az ötszörös világbajnok idén amúgy kisebb jubileumhoz érkezett, hiszen 25. alkalommal vesz részt a Crucible-ben zajló vb-n. Nagy kérdés, hogy a 25. Fellépés meghozza-e neki a hatodik vb-címet. A tudása és a tapasztalata természetesen erre predesztinálja, ám idén nem nyújt annyira kiegyensúlyozott teljesítményt, éppen ezért többen nem bíznak a végső sikerében.

Persze O’Sullivan pont attól O’Sullivan, hogy a legváratlanabb helyzetekben tudja borítani a papírformát. Erre pedig tökéletesebb helyszínt keresve sem találna, mit a Crucible.

Hozzászólások