Snooker - Révész és Horváth is kiemelt az U18-as EB-n
Révész és Horváth is kiemelt az U18-as EB-n

Révész és Horváth is kiemelt az U18-as EB-n

Buzás GáborBuzás Gábor
2020/03/06 17:19
Varga Péterrel, a Magyar Biliárd Szövetség Snooker Szakágának elnökével beszélgettünk a magyar versenyrendszer átalakításáról, az idei versenyekről és a fiatal tehetségeinkről.

Új rendszert vezettetek be a magyar bajnokságban, miért volt szükség erre?

2019-ben egyértelműen láthatóvá vált, hogy az elmúlt 10 évben kialakított versenyrendszer működőképes ugyan, de a csökkenő nevezői létszám rámutatott, hogy talán elavult már, és valamit tennünk kell. Több, mint tíz különböző játéktudású versenyzőt kértünk meg, hogy közösen üljünk le, és próbáljuk megfogalmazni, mi lehet az oka az érdeklődés csökkenésének és mit tehetnénk ellene. Arra jutottunk, hogy a jelenlegi magyar mezőnyben három jelentősen eltérő tudásszint alakult ki, és ez mindenki számára nyilvánvaló. A három éljátékosunk, Fenyvesi Zsolt, Révész Bulcsú és Horváth Attila kiemelkedik a mezőnyből. A következő 10-15 versenyző kiegyenlítettebb játékerőt képvisel, ahogyan az utánuk következő játékosok is. Úgy láttuk, hogy a kieséses versenyek rendszerében már a sorsolás pillanatától mindenki tudta, hogy mikor ér véget számára a verseny. Azt nem lehetett tudni, hogy ki nyeri a versenyt, de azt igen, hogy melyik három játékosból kerül ki győztes. Az első vereség után volt ugyan lehetőség indulni a vigaszágon másnap, de valahogy 2019-re már ez a kis verseny is varázsát vesztette. Figyelembe kellett azt is vennünk, hogy a szakági versenyeknek otthont adó Terminal Snooker és Darts Klubban a nyolc versenyasztalból kettő kikerült és így a továbbiakban már „csak” hat kiváló minőségű asztal áll rendelkezésre. A versenyzői oldalról megfogalmazódott kritika volt még többek között, hogy a kétnapos versenyek nem igazán jók. Sokaknak, azért nincs kedvük nevezni, mert múltkor is az első körben kiestek, a vigaszágra meg másnap vissza kell jönni, stb. Kevés a meccs, túl erős az ellenfél és ilyenek hangzottak el… 

De a profi versenyeken is így van, hogy a vereség után vége!

Igen ez igaz, de itthon a játékosok zöme első vagy második számú hobbiként - többnyire munka mellett - űzi ezt a sportot és a hétvégéit áldozza rá. Amennyiben kisebb az érdeklődés a versenyeink iránt, akkor bizony lépnünk kell, és olyan rendszert kell kialakítani, ami vonzó a játékosaink számára. A megbeszélések után a következőket szerettük volna elérni: legyenek olyan versenyek, ahol lehetőleg az azonos tudású játékosok mérik össze erejüket. Lehessen több mérkőzést is játszani. Lehetőleg egy nap alatt menjenek le a versenyek. És végül pedig, hogy azért legyenek kieséses versenyek továbbra is. Több ötletünk is volt, de végül az ún. zónaversenyek és kieséses versenyek (nagypontszerzők) mellett döntöttünk, ami, azt hiszem újdonság és teljes egészében hazai fejlesztés.


st.jpg Fotó: Terminal Snooker


Pontosan hogy néz ki ez a zónaverseny?

Megpróbálom viszonylag egyszerűen elmagyarázni, mert első hallásra bonyolultnak tűnhet (egyébként egy kicsit az is). Három nagypontszerző verseny közé két-két, összesen az év során hat zónaverseny ékelődik, amelyek külön-külön két hétvégén kerülnek lebonyolításra. A szezont hagyományos módon az OB, mint a negyedik nagypontszerző zárja. A zónaversenyek első hétvégéjén A és B osztályban 12-12 versenyző játszik. A két osztály külön napon versenyez, és mindenkinek négy mérkőzést kell játszania kis pihenőkkel. Van úgy, hogy szinte megállás nélkül kell lökni a golyókat. A két osztályba különböző kritériumok alapján kerülnek a versenyzők. Erre most nem térek ki. Akit érdekel és el akar mélyedni benne, a megtalálja a részleteket. Az A osztály 12 játékosát négy darab háromfős zónára osztjuk, és előre meghatározott lejátszási sablon alapján közvetlenül a verseny előtt sorsoljuk az azonos zónában lévőket a táblázatba. Ekkor tudja meg a versenyző, hogy milyen sorrendben és kivel kell majd a nap folyamán játszania. Az A osztályban a legjobb háromnak (1. zóna) mindig játszania kell egymással. a 10-12-nek (4. zóna) viszont nem kell a három legjobbal játszani. A mérkőzéseken pontokat lehet szerezni a nyert frame-ek után is, szóval küzdeni kell orrvérzésig. A végeredménynek - a szerzett pontokon kívül - az a jelentősége, hogy aki az utolsó négy hely valamelyikén végez, az a következő zónaversenyen a B osztályba kerül. A B osztály is zónákra van osztva és az A osztályhoz hasonlóan zajlik a verseny. A B osztály első négy helyezettje a következő versenyen az A-ban, az utolsó 4 helyezettje a C osztályban folytatja. Ezzel a zónaverseny első hétvégéjének vége. A második hétvégén a C osztály játszik, ahonnan a négy legjobb feljut a B osztályba. A két zónaverseny után pedig egy kieséses nagypontszerző verseny kerül megrendezésre, maximum 46 fővel. Az itt szerzett pontok jelentősen befolyásolják a ranglistát, és az elődöntőbe jutók számára a következő zónaverseny mindenképpen az A osztályban folytatódik, és a következő nagypontszerzőig onnan nem eshetnek ki.

A játékosok hogyan fogadják az új rendszert?

A jelentkezők száma idén mindig 50 fölött volt, ami nagyon jó eredménynek számít. Korábban inkább 35-40 közötti létszám volt a jellemző. Az új rendszerrel kapcsolatban legtöbben inkább az elégedettségüket jelezték felénk. Sokaknak tetszett, hogy egy napig tart, hogy van esély mérkőzést nyerni, és sokat lehet játszani. A vidéki versenyzők száma is növekedett, mert jobban tervezhető az utazás és nem kell a fővárosban aludni. Olyan régi játékosok is megjelentek, akiknek az érdeklődését kifejezetten ez a szisztéma keltette fel. A sok pozitív hang mellett kritika leginkább azokat a részeket érintette, amikre a választ a szezon felénél tudjuk megadni. Problémaként leginkább a pontozás, feljutás, kiesés, illetve a zónabesorolások kérdése merült fel. Mi is látjuk már azokat a területeket, ahol módosítani kell, de valóban rendkívül fontos, hogy az új, jól vizsgázó rendszert még jobbá tegyük.

Hogyan értékeled a tavalyi évet, mennyire voltak népszerűek a versenyek?

A tavalyi év a nemzetközi sikereket tekintve a magyar snooker történetének legsikeresebb éve. Ugyanakkor be kell vallani azt is, hogy a sportág népszerűsítésében várt eredmények elmaradtak, a versenyzői létszám egyáltalán nem növekedett, pedig a versenyek lebonyolítása is profibbá vált. Visszahoztuk a játszmalapokat, melyek adatait feltöltjük a honlapra. A legjobb nyolc között kvalifikált játékvezetők vezették mindig a mérkőzéseket. A játékvezetőink közül négyen class 2 minősítést szereztek tavaly az európai szövetség vizsgáztatási rendszerén keresztül. Az utánpótlás szervezése érdekében beszereztünk hat db Star kisasztalt, melyek alkalmasak a sportág népszerűsítésére (gyerekek is tudnak rajta játszani). Két alkalommal jelen voltunk a Nagy Sportágválasztó rendezvényen, ahol több száz gyerek kipróbálhatta a játékot. Most az asztalok egy általános iskolában snooker szakkör megtartását teszik lehetővé Kőbányán, a Szervátiusz Jenő Általános Iskolában. Ezek teljes mértékig újdonságnak tekinthetők a szakág életében, és két újonnan választott elnökségi tagunk, Bekk László és Almási Gergő kitartó munkája nélkül nem valósultak volna meg. Ezúton is szeretném megköszönni az odaadó munkájukat, ahogyan a többi elnökségi tagét, a játékvezetőkét és a versenyigazgató, Pintér Tiborét is.

Szintén 2019-re visszatekintve: hogyan szerepeltek reménységeink, Révész Bulcsú és Horváth Attila? Jó úton járnak, szépen fejlődnek?

Két fiatal versenyzőnk tavaly olyan eredményeket ért el, amit korábban magyar korosztályos játékos nem. Túljutottak csoportkörökön és a kieséses szakaszban is nyertek mérkőzéseket. Attila Izraelben, az U21-es Eb-n 9. helyezést ért el. Bulcsú az U16-os világbajnokságon döntőt játszott Oroszországban. Bulcsú 12 évesen meglökte első százas break-jét nemzetközi versenyen, amire azért sokan felkapták a fejüket. Fenyvesi Zsolt egyre jobban szerepel az angol félprofi versenyeken és a Challenge Tour versenyeken egyaránt. A fejlődésük korlátja, hogy nem nagyon van lehetőség itthon olyan gyakorlómérkőzések lejátszásra, vagy versenyeken való részvételre, ami magasabb szintű kihívást jelent számukra. Pont emiatt jár Zsolt Angliába, ha teheti, hogy félprofi versenyeken mérettesse meg magát. 


Balról: Fenyvesi, Révész, Horváth.Balról: Fenyvesi, Révész, Horváth. Fotó: Magyar Biliárd Szövetség Snooker Szakág


Nemsokára kezdődik az Európa-bajnokság Portugáliában. Magyarországot kik képviselik, milyen reményekkel?

A már említett három játékos vesz részt a portugáliai Eb-n. U18-ban és U21-ben Attila és Bulcsú. Felnőttben Zsolt és Bulcsú. Reméljük, hogy mindenkinek sikerül a csoportjából tovább jutni. Azután meg eléggé a szerencse dolga, hogy kivel kerülnek össze a kieséses szakaszban. Eddig azt láttuk, hogy annak ellenére, hogy a csoportkör jól sikerült, nagyon nehéz ellenfél jött a kieséses szakaszban. Én nem tartok lehetetlennek egy negyeddöntőt sem. Elég jók a játékosaink, bárkire veszélyesek lehetnek. Két fiatal játékosunk a rövidesen kezdődő U18 Eb-n csoportelsőnek volt rangsorolva, mögöttük walesi, angol, ír játékosok, ami korábban soha nem fordult elő. Bár ezt most újra fogják sorsolni a sok koronavírus miatti visszalépés után.

Melyek lesznek a szezon fő magyar versenyei?

A már korábban említett zóna- és nagypontszerző versenyek adják a hazai versenyek gerincét. Kiegészül ez többek között a március 14-én - a szakág történetében első ízben - megrendezésre kerülő angol biliárd versennyel. Nem mindenki tudja, de talán éppen ide kívánkozik ez az információ, hogy az általunk snooker asztalnak nevezett sporteszköz valójában és eredetileg is angol biliárd asztal néven ismert. Lesz még talán utánpótlás, női vagy hat piros golyós verseny is. Az ún. shoot out lehetősége is megfordult a fejünkben. Nemzetközi versenyként pedig szeretnénk, ha a III. Fisher Klíma Snooker Kupa mellett ismét Budapestre látogatna a Challenge Tour vagy a World Women's Snooker mezőnye. A szakági versenyeken kívül a Terminal Snooker és Darts Klubban vasárnaponként rendszeresen megrendezik a délutáni 6 piros golyós versenyt, melyre a 18 fős mezőny általában összejön.

Hozzászólások