Fél évvel az olimpia előtt a japánok négyötöde halasztaná vagy törölné a játékokat

A japánok döntő többsége ellenzi az eredetileg 2020-ra tervezett nyári olimpia idei megrendezését, derült ki egy friss közvéleménykutatásból. A járványhelyzet miatt 2021-re tolt esemény kapcsán a megkérdezettek közel 80%-a egy újbóli halasztást, vagy a teljes törlést támogatja, a két opció közül azonban, amennyiben nem kerülhet sor idén a játékokra, csak az utóbbi jöhet szóba.

Fájó szívvel, ugyanakkor józan ésszel meghozott döntésként jelentette be 2020 tavaszán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a japán kormány, hogy a COVID-19 járvány miatt egy évvel elhalasztja a tokiói olimpiát. Thomas Bach NOB elnök és Abe Sindzo akkori japán kormányfő már a bejelentés alkalmával leszögezte, újabb halasztás nem jöhet szóba. Amennyiben 2021-ben sem lesznek megfelelőek a körülmények, a játékokat törlik. Újabb halasztás már csak azért sem kivitelezhető, mert 2022-ben (elvileg) Peking téli olimpiát rendez, 2024-ben pedig Párizs ad otthont a következő nyári játékoknak, egy 2021-es tokiói rendezés pedig már így is szinte kivitelezhetetlen logisztikai és lebonyolítási kihívások elé állítja mind a NOB-ot, mind pedig a helyi szervezőbizottságokat, nem is beszélve a kvalifikációs rendszerek sokadik újragondolásáról. A versenynaptár egész egyszerűen nem bírna el egyazon évben két ilyen volumenű rendezvényt.

Szűk egy hónapja adtunk hírt egy japán közvéleménykutatás eredményeiről, amely már akkor előrevetítette, hogy a japán lakosság nem ragaszkodik foggal-körömmel a játékok megrendezéséhez. Az akkor megkérdezettek harmada a halasztás, ugyanennyi válaszoló pedig a komplett törlés mellett tette le a voksát. Ezt a felmérést ismételték meg most Japán-szerte, az eredmények pedig még a decemberi válaszokhoz képest is szigorúbbak.

Fotó: Europress/AFP 

A Kyodo News hírügynökség által jegyzett kutatás szerint a megkérdezettek döntő többsége, a válaszadók közel 80%-a nem szeretné, ha az országban idén olimpiát rendeznének. Való igaz, a helyi események nem kifejezetten játszanak az olimpia kezére, négy államban, köztük Tokióban is, 2021 január 8-tól rendkívüli állapotot hirdettek. Az ok természetesen az aggasztóan növekedő COVID fertőzöttségi adatokban keresendő, Tokió városában például zsinórban hatodik napja kúszott ezer fölé a napi beazonosított megbetegedések száma. A lakosság mindemellett a kormányzat védőintézkedéseivel sincs különösebben kibékülve, a válaszadók 80%-a ugyanis elkésett intézkedésnek tartja a Yoshihide Suga miniszterelnök által a napokban kihirdetett vesztegzárat.

A helyi szervezőbizottság és a NOB természetesen a végsőkig kitart az olimpia megrendezhetősége mellett, a halasztás ugyanis már így is tetemes lyukat ütött a kasszán. Az már most, januárban, bő fél évvel a tervezett júliusi nyitóünnepség előtt látszik, hogy ha lesz is olimpia, szigorú védőintézkedések mellett kerülhet csak rá sor. A szinte már alapfelszereltségnek számító arcmaszkok mellett ugyanis rendszeres tesztelések, elkülönített elszállásolások, a védőtávolság betartása, valamint korlátozott ideig engedélyezett olimpiai falubeli jelenlét várhat a japán fővárosba érkező sportolókra. Mindezek mellett szó van arról is, hogy az olimpia helyszínein is vakcinapontokkal segítsék a buborék biztonságos fenntartását.

Fotó: Europress/AFP

A NOB-tag Richard Pound vakcina ügyben egyenesen úgy fogalmazott, hogy az egyetlen “ésszerű, reális módszer” az lenne, ha a kvótával rendelkező sportolókat előre vennék országaik az oltólistán, így elegendő idő állna rendelkezésre a teljes védettség kialakulásához, hosszútávon ugyanis csak beoltott résztvevőkkel képzelhető el a tokiói olimpia. A kanadai sportdiplomata szavai jócskán ellentmondanak főnöke, Thomas Bach nyilatkozatának, aki minapi megszólalásában leszögezte: az olimpiai mozgalom globális csúcsszervezete elkötelezett abban, hogy az immáron rendelkezésre álló védőoltást első körben a veszélyeztetett korúak, valamint az egészségügyi dolgozók kaphassák meg.

A tokiói olimpiát övező bizonytalanság tehát egyre növekszik, az idő pedig nem a szervezők kezére játszik. Ráadásul, Japán további saját klinikai tesztekkel bizonyítaná a piacon lévő vakcinák hatososságát azok tömeges használata előtt, az első oltóanyagok így februárban, rosszabb esetben azonban csak májusban kerülhetnek a szigetországba. Amennyiben az utóbbi dátum válna valósággá, az teljes bizonyossággal pontot tenne az olimpia végére.

A tokiói olimpia jelenleg kalkulált szervezési költsége megközelíti a 16 milliárd dollárt, ebből közel 3 milliárdot tesznek ki a halasztásból fakadó költségek. Az Oxfordi Egyetem 2020 novemberi kutatása azonban jóval magasabb büdzsével számol, a tanulmányt jegyző tudósok számlálója ugyanis 25 milliárdnál állt meg. Bármelyik forgatókönyv is realizálódik, az már most kijelenthető, hogy ez lesz minden idők legdrágább olimpiája, amely különösen a költségracionalizálást a középpontba állító Agenda 2020 program szempontjából mér komoly csapást a NOB renoméjára. Az oxfordiak számítása ráadásul nem kalkulált a halasztással, csupán a “tiszta” szervezési költségeket vette figyelembe. Egy biztos, ha az olimpiát végül megrendezik, annak nagyon komoly anyagi áldozatai lesznek, a vélhetően továbbra is ott lebegő megbetegedési fenyegetésekről már nem is beszélve. Szűk egy évvel a halasztást követően tehát újabb komoly döntések sorozata előtt állhat a NOB és a japán szervezőbizottság testülete. 

via insidethegames & cbc.ca