Tokió 2020 - Átadták a két Puskásnyiba kerülő Nemzeti Stadiont Tokióban
Átadták a két Puskásnyiba kerülő Nemzeti Stadiont Tokióban
Fotó: Europress/AFP

Átadták a két Puskásnyiba kerülő Nemzeti Stadiont Tokióban

Rév DánielRév Dániel
2019/12/05 14:29
A hétvégén az építtetők átadták az üzemeltető Japán Sporttanácsnak (JSC) a jövő nyári tokiói olimpia legfontosabb létesítményét, a Nemzeti Stadiont. Ha azt gondoljuk, hogy csak Magyarországon okoznak komoly vitákat a társadalomban a stadionépítések, tévedünk: a nagyjából 430 milliárd Forintba kerülő aréna építése Japánban is súlyos vitákat szült.

A 68 ezer fős új Nemzeti Stadiont, amelyet szombaton adtak át, a tokiói olimpia legfontosabb létesítményének szánják. Itt rendezik majd mind az olimpia, mind pedig a paralimpia során a megnyitó- és záróünnepségeket, illetve az atlétikai versenyeket is. Ugyan a hivatalos megnyitóra csak december 21-én kerül sor, a stadionban megrendezendő első sportesemény pedig a labdarúgó Császár-kupa döntője lesz január elsején, érdemes végignézni, milyen hányattatások után épülhetett meg a jövő évi olimpia ékköve.

Amikor Tokió pályázott a 2020-as olimpia megrendezésére, még nem volt egyértelmű, hogy az előző, az 1964-es olimpiára épült Nemzeti Stadiont csak átalakítják, vagy lerombolják és új épületet húznak fel. Végül 2012 februárjában, tehát majdnem másfél évvel az olimpiát Tokiónak ítélő NOB-közgyűlés előtt döntöttek úgy, hogy teljesen új stadiont építenek. Az év novemberében jelent meg az első terv, amelyet az iraki-brit sztárépítés, Zaha Hadid jegyzett. 

Ezt a tervet aztán 2015-ben a várható költségek miatt megnyirbálták, elvetették például a behúzható tetőt, csökkentették az egész beruházás alapterületét, és a székek számát is. Viszont a revidiált terv is nagyjából 300 milliárd yennel (kb. 820 milliárd Ft) számolt várható költségként. 2015 júniusában sikerült is megállapodni egy japán építőipari vállalattal, hogy egy egyszerűsített verzióját építik meg a fenti videón látható stadionnak, ami megállt volna 250 milliárd yenből.

Egy hónappal később aztán Shinzo Abe (Abe Sinzo) miniszterelnök bejelentette, hogy teljesen elvetik az eredeti tervet. 2015 augusztusában bejelentették, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie az új tervpályázaton induló stadionoknak: 68 ezer fős fix lelátó, ami 80 ezerre bővíthető, ha az atlétikapályára mobil lelátókat helyeznek, kivették a tervből a VIP páholyok egy részét, a sétálóutcát, a sportmúzeumot és a légkondícionálást is. Végül két pályázat érkezett, két japán vállalat, japán építészek terveivel dolgozva. Zaha Hadid nem talált megfelelő kivitelezőt a tervéhez, így ő kiszállt a versenyből.

Végül a Taisei vállalat építette meg a stadiont Kuma Kengo tervei alapján. A 14 hónapos csúszás azonban azt jelentette, hogy az építmény nem készült el az idei rögbi világbajnokságra, pedig már ott is szerették volna használni a szervezők. A stadion különlegessége a homlokzata, amely növényekkel lett beborítva, hogy jobban harmonizáljon a környékbeli területtel.

A természettel való harmónia jegyében növényeket helyeztek a homlokzatraA természettel való harmónia jegyében növényeket helyeztek a homlokzatraFotó: Europress/AFP

A tetőszerkezetet is fa tartóelemekre alapozták, amihez a fákat az ország 47 különböző tartományából építették be a stadionba. Bár a végeredmény jelentősen olcsóbb lett, mint amibe a Zaha Hadid által tervezett eredeti stadion került volna, így is igen komoly összegről beszélünk: 157 milliárd yenbe, azaz nagyjából 430 milliárd Forintba került a stadion felépítése. Összehasonlításképpen: a nagyjából hasonló méretű Puskás Aréna költségei kb. 190 milliárd Forintra rúgtak.

Hozzászólások