Olimpiák - Mi bajuk a norvégoknak?
Mi bajuk a norvégoknak?
A Holmenkollen tökéletes helyszín lehetne (Fotó:Europress/Getty)

Mi bajuk a norvégoknak?


2014/08/09 16:54

Itt Európa közepén nehéz elképzelni, hogy miért nem tetszik a norvégoknak az olimpia rendezés gondolata. Egy jóléti, a túlnépesedés határaitól fényévekre lévő állam megtehetné, hogy extra kiadásokat engedjen meg magának egy ilyen eseményért. Azt persze ott is tudják, hogy egy olimpiát a XXI. században már csak nagyon hosszú távon gondolkozva lehet nyereségessé tenni, így a rövid táv tuti (pénzügyi) veszteséget jelent. Nem csoda, ha a norvégok között sem túl népszerű a gondolat, hogy a főváros, Oslo 2022-ben téli olimpiát rendezzen.

Pedig ők számítanak a téli sportok bölcsőjének, a havas-jeges sportok népszerűsége az egeket verdesi Norvégiában és mégis. A legfrissebb felmérés szerint tíz norvég állampolgárból csak három (egészen pontosan a lakosság 32%-a) támogatja csupán az ötletet. Pedig a rendezési jogot szinte tálcán kínálják nekik, a NOB nemrégiben végrehajtott szűkítése után már csak a kazah Almati és a kínai főváros, Peking lehet(ne) ellenfél. Hagyományait, lehetőségeit ismerve egyik sem igazi rivális, ráadásul 2018-ban is Ázsia rendez téli olimpiát, így emberi számítás szerint Oslónak járna - 1952 után másodszor - a téli játékok megrendezésének esélye.

A rendezés gondolatát nem csak az ország többi részén ("az olimpia tuti elvinné tőlünk a forrásokat a központi büdzséből") ellenzik, de a fővárosban sincsenek többségben az IGEN-pártiak (44,4% kontra 50%). A legutóbbi felméréshez képest ráadásul 2,1 %-al csökkent a támogatók aránya, a bizonytalanoké viszont tíz százalék fölé nőtt. Főleg Észak-Norvégia berzenkedik a rendezéstől, ott 80% az ötkarikát elutasítók aránya. Jelen állás szerint nehéz elképzelni, hogy ilyen támogatottság mellett a sikeres pályázathoz szükséges - nagy összegű, 35 milliárd norvég koronás, azaz 6 milliárd amerikai dollár értékű - állami garanciavállalásról sikerül majd konszenzusra jutni.

Lillehammer és Norvégia 1994-ben egyszer már bizonyított

Annál is inkább, mert az elmúlt negyven évben rendezett olimpiák esetében (a '94-es lillehammerit is ide számítva) a végleges költségek rendre legalább a dupláját tették ki annak, amit a rendező városok eredetileg terveztek. Ha másért nem, ezért sincs megtörhetetlen politikai egyezség Norvégiában a mostani kandidáció kapcsán. Mert odafent északon van mit félteni: a gazdasági stabilitást. Amelyet többek között az "addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér"-elv alkalmazásával alapoztak meg. Egy modern kori olimpia (legyen az végül sportszakmailag bármilyen sikeres is) pedig könnyen lerúghatja a pokrócot a féltve őrzött norvég jóléti államról...

Hozzászólások