Olimpiák - Hárman maradtak 2022-ért
Hárman maradtak 2022-ért
Szocsi már csak szép emlék a téli sportolóknak (Fotó:Europress/Getty)

Hárman maradtak 2022-ért


2014/07/07 14:38

Nem történt különösebb meglepetés, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hétfőn délelőtt az előzetes várakozásoknak megfelelően Almaty, Peking és Oslo nevét hozta nyilvánosságra. Ez a három város maradt már csak versenyben a 2022-es téli olimpia megrendezéséért. Tudtuk ezt eddig is, ugyanakkor a három aspiráns mostantól már nem csak a jelentkező (applicant city), hanem az ennél (főként marketing szempontból) értékesebb pályázó (candidate city) státuszban folytathatja a küzdelmet a Pjongcsang utáni téli ötkarikás eseményért.

Eredetileg hat város indult harcba a nyolc év múlva sorra kerülő eseményért, ám a NOB döntéshozóinak helyzetét egyszerűsítve az utóbbi hónapokban sorra morzsolódtak le közülük, így a mai bejelentés már csak egyfajta megerősítése volt annak, amit így is tudtunk. A svéd főváros, Stockholm még januárban - az állami garanciavállalás hiánya miatt - dobta be a törölközőt, a szlovákokkal közös rendezésben gondolkozó Krakkóban népszavazás döntött a "NEM" mellett, míg a napokban az ukrajnai Lviv (Lemberg) a bizonytalan lefolyású orosz-ukrán konfliktus miatt tette át a fókuszt a remélt 2026-os rendezésre.

És akik maradtak: A kazahsztáni Almati (az egykori Alma-Ata) a 2011-es Téli Ázsia Játékok házigazdája, amely a rendezést felhasználva szeretne Közép-Ázsia téli sportközpontjává válni. A kínai főváros, Peking, amely az első rendező lehet(ne), amely téli és nyári olimpiának is otthont ad - náluk a 2008-as nyári játékokra épült létesítmények ötkarikás utóhasznosítása van a fókuszban. Valamint a téli sportok hagyományainak legnagyobb őrzője, Norvégia, szintén a fővárossal, Oslóval. A szakemberek által megkívánt három város (a darabszámot tekintve) tehát megvan, de a NOB számára így is kínos lehet, hogy a jelöltek fele útközben elvérzett. Ráadásul a sokak által favorizált Oslo esetében sincs minden rendben, komoly ellentétek feszülnek ugyanis abban a vonatkozásban, hogy érdemes-e egy költséges olimpia megrendezésével extrém terheket róni egy jóléti állam amúgy békésen, nyugalomban éldegélő polgáraira.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elvégzett felmérés alapján jelenleg az oslói lakosság 50%-a a tervezett 2022-es játékok ellen voksolna. A kazahoknál ez a mutató csupán 13%, Pekingben pedig a lakosság 3%-a ellenzi csupán a rendezési szándékot.

Így nincs más hátra, az oslóikanak a jövő nyári (július 31. - Kuala Lumpur) NOB-szavazásig meg kell győzniük a lakosságot és pénzügyi garanciákért a norvég kormányt is, hogy egy rendkívül sikeres északi sí-világbajnokság (2011) és a téli olimpiáknál örökre mérföldkőnek tekintett lillehammeri olimpia (1994) után a játékoknak muszáj visszatérniük a havas-jeges sportok egyik bölcsőjének tartott Norvégiába. Különben 2018  (Dél-Korea) után négy évvel újfent utazhatunk majd keletre...

Hozzászólások