Olimpiák - 48 milliárd dollárral olcsóbb volt a szocsi olimpia?
48 milliárd dollárral olcsóbb volt a szocsi olimpia?
Fotó: Europress/AFP

48 milliárd dollárral olcsóbb volt a szocsi olimpia?

Németh DánielNémeth Dániel
2017/03/31 14:58

Az ötkarikás játékok jelenlegi pályázati rendszerét meg kell változtatni - Michael Payne, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) korábbi marketingigazgatója szerint - írja az MTI.

Payne a Wembley Stadionban zajló Sportspro Live elnevezésű rendezvényen fejtette ki véleményét az ötkarikás rendezéssel kapcsolatos nehézségekről. A vita az "Ez a vége az általunk ismert megasporteseményeknek?" címet viselte, melyre Payne válasza egyértelműen nemleges volt.

"Nincs itt a vége, viszont a pályázati rendszernek vége van a mostani formájában. Szerintem a NOB hatalmas viharral került szembe, a pályáztatás egész folyamata mérgezővé vált, melyen jelentősen változtatni kell. A helyzet kialakulásának okára pedig nagyon egyszerű a válasz. Ez a média, azon belül is a közösségi média, s az, ahogyan ez utóbbi hatással van a kormányzatok döntéseire, ahogy képes vitát generálni a helyi közösségekben arról, hogy egy-egy sportesemény rendezése szükséges-e, vagy sem."

Ebben önmagában semmi meglepő nincs, logikus, hogy azokban az országokban, ahol a média jobban végzi a munkáját a közvélemény tájékoztatásában, ott hamarabb indul el a vita az olimpiarendezésről. A Momentum példáján keresztül azt is láthattuk, hogy egy Facebookon szerveződő közösség is képes elindítani a vitát. Payne szerint ezért kell a politikusoknak elmagyarázni, miért lesz jó az olimpiarendezés. A többségük azonban pocsék munkát végez, és ez az oka annak, hogy az ötkarikás játékok megrendezése egyre kevésbé népszerű - főleg a nyugati országokban, ahol még népszavaznak is a kérdésben.

Valóban megfigyelhető tendencia, hogy már a pályázati szakaszra is egyre kevesebben jelentkeznek. A 2004-es olimpiát például 12 ország is hajlandó lett volna megrendezni, 2020-ra viszont már csak öt jelentkező volt. Sokan közülük már a szavazást megelőzően kiszállnak a játékból, a 2022-es és a 2024-es olimpiára is csak kettő jelentkező maradt az utolsó fázisra. A visszalépőknek a helyi lakosság ellenállása miatt kellett feladni rendezési szándékaikat.

Payne ezen a ponton világmegváltó ötlettel állt elő. Szerinte ugyanis főleg azért csökkent a rendezési kedv (ő elsősorban a téli olimpiákról beszélt), mert az oroszok túl sok pénzt költöttek el 2014-re. Még nagyobb gondot okozott, hogy ezt büszkén hirdették is, ami elrettenti a többi országot az olimpiától. És itt jön a meghökkentő állítás: szerinte Szocsira valójában csak 2,2 milliárd dollárt költöttek el, a másik 48 milliárdnak pedig nincs köze az olimpiához. Nem vicc, itt a nyilatkozat.

"Szocsiban nagyszerű olimpia volt, de Vlagyimir Putyin elnök úgy gondolta, hogy jót tesz azzal, ha azt mondja, 50 milliárd dollárból csinálunk olimpiát és fantasztikus lesz. Viszont most minden kisebb város és település Svájcban, Ausztriában, vagy a skandináv országokban úgy gondolkodik, hogy 50 milliárdot mi nem tudunk olimpiára költeni. A NOB óriásit hibázott akkor, mert azonnal ki kellett volna állni és jelezni, hogy emberek, a rendezés csak kétmilliárdba kerül, a 48 milliárd a régió átfogó fejlesztésére megy el, nincs köze az olimpiához" - fejtette ki véleményét Payne.

[caption id="attachment_6207979" align="aligncenter" width="730"] Fotó: Europress/AFP[/caption]

A korábbi marketingstratéga szerint abban az esetben, ha mindenki számára tisztázódik, hogy ennyire kedvező körülmények között is lehet olimpiát rendezni, akkor majd az olimpiáról szóló diskurzusok is átalakulnak. Ezt egyébként nehezen lehetne vitatni, a 2,2 milliárd egészen barátságos költségnek nevezhető olimpiarendezésnél, csakhogy nem stimmelnek a számok.

Ennek tisztázására Martin Müller, a zürichi egyetem munkatársának After Sochi 2014: costs and impacts of Russia’s Olympic Games címen megjelent tanulmányát vettük alapul. Müller azt állítja, hogy valóban hibás költségek szerepelnek a médiában, mivel a végső költség nem 51, hanem 55 milliárd dollár volt. A médiában ugyanis egy 2013-as becslés szerinti összeg terjedt el, csakhogy később kiderült, ennél is több pénzről volt szó.

Szocsiban az olimpiarendezésnek két célja volt. Először is szerették volna a régiót jelentősen fejleszteni, és a világ egyik legkeresettebb üdülőövezetévé tenni. Vlagyimir Putyin szavainál aligha foglalja össze jobban bármi is a fő célkitűzéseket. "Szocsi az új Oroszország új világszínvonalú üdülője lesz. Sőt az egész világé!" Ennek érdekében pénzt, erőforrást nem sajnálva tényleg igyekeztek jelentős fejlesztéseket végrehajtani. A második cél az volt, hogy Oroszországnak egy egészen új arcát mutassák meg, a nyitott, modern és vonzó Oroszországot. Bár ennek a cikknek nem ez a fő témája, de azon is lehetne vitatkozni, hogy mennyire sikerült a "nyitott Oroszországot" demonstrálni a 2013-as, "melegpropaganda" ellen hozott törvényével.

Térjünk is rá a költségekre. Müller három kategóriára osztotta az olimpiával kapcsolatos kiadásokat.

  1. Műveleti: ide tartoznak azok az összegek, amik kifejezetten az esemény lebonyolításához szükségesek. Vagyis az olimpiarendezést segítő stáb fizetése, a sportolók utaztatása, a delegációk elszállásolása, a nyitó-és záróünnepség finanszírozása stb. Sokan a biztonsági költségeket szétválasztják, ez történt Szocsiban is. Valójában az is ide tartozik.
  2. Sporttal kapcsolatos fejlesztések: azokat az építkezéseket kell ebbe a kategóriába sorolni, amiket a NOB előírásoknak megfelelően hoznak létre. Például kellenek a sportlétesítmények, az olimpiai falu, a médiaközpont csak, hogy néhány példát hozzunk. Jobb helyeken az ezekhez köthető infrastrukturális fejlesztésekkel is számolnak, vagyis az elektromos hálózat, a telekommunikáció, az útépítés, a vízhálózat, szennyvíz-elvezetés stb. is a költségvetés részét képezi.
  3. A nem sporttal kapcsolatos fejlesztések: ide kerül minden olyan infrastrukturális fejlesztés, ami nem előírásszerű feltétele az olimpiarendezésnek, mégis szükséges. Például hotelek, utak, vasúti fejlesztések, vasútállomások építése, repülőtér bővítés stb.

Szocsi költségvetéséből kiderül, hogy a 2,2 milliárd az csak a szervezőbizottság által elköltött összeget tartalmazza, vagyis csak a műveleti költségekkel. Ez körülbelül olyan, mintha a vizes vébé költségvetésében csak a Rolling Stones szerepelne, ellenben az uszodafejlesztés nem, hiszen az amúgy is megépült volna, annak nincs semmi köze az eseményhez. Michael Payne érvelése már csak azért is sántít, mert a 2,2 milliárd még csak nem is a teljes költsége a lebonyolításnak, hiszen Szocsiban további 2 milliárdot elköltöttek a biztonsági intézkedésekre is.

A NOB-nál egyébként tettek korábban kísérletet arra, hogy legalább szóban csökkentsék a költségeket. Akkor szerették volna, ha csak a sporttal kapcsolatos kiadásokat emlegetik, vagyis Szocsi esetében 7,1 milliárd dollárt. Martin Müller szerint van ráció ebben a megközelítésben, de ez is durván alulbecsült összeg, mivel ebben a szervezőbizottság költségvetése nem szerepel, és bizonyos infrastrukturális fejlesztések is hiányoznak. Becslése szerint a szigorúan csak sporttal kapcsolatos beruházás 16,1 milliárdba került Oroszországban.

Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy hiába volt Szocsinak az olimpiától függetlenül is fejlesztési stratégiája, nem lehet teljesen leválasztani a másik 38,8 milliárdot sem az olimpiai költségvetésről. A projektek egy része ugyanis az olimpia miatt lett nagyobb a tervezettnél. Ilyen például a város tengerparti részét a hegyi településekkel összekötő vasút és úthálózat fejlesztés, amit az olimpia idején várt tömegek miatt úgy terveztek, hogy akár óránként 20 ezer utassal is elbírjanak. Ez "a nem sporttal kapcsolatos infrastrukturális fejlesztés" 10 milliárd dollárba került.

Van egy másik oka is annak, amiért az olimpiától látszólag független fejlesztésekre is hatással van a rendezés. Az építkezésekre szűkös az időkeret - kb. hat év - emiatt általánosan nőnek az árak az építőiparban. Ezt részben arra lehet visszavezetni, hogy a NOB által kötött szerződés értelmében minden túlfutás a rendező országot terheli. Ezt kihasználva gyakran a cégek növelik az áraikat, mivel tudják, hogy a piaci ár feletti árat is ki fogják fizetni. Részben ez az oka annak, hogy még soha nem volt olyan olimpia, ahol sikerült a költségvetést tartani.

Köztük Szocsiban sem.

Oroszországban ráadásul az olimpiával kapcsolatos kiadások - csak a tényszerűség kedvéért: ez 55 milliárd dollár volt - 96,4%-át közpénzből finanszírozták. És ha innen nézzük a dolgot, máris érthetőbb, miért ódzkodnak egyre több országban az ötkarikás játékok megrendezésétől.

Hozzászólások