Olimpiák - 3 élet, 5 aranyérem – 100 éves Keleti Ágnes
3 élet, 5 aranyérem – 100 éves Keleti Ágnes
Fotó: Europress/AFP

3 élet, 5 aranyérem – 100 éves Keleti Ágnes

Sergő Z. AndrásSergő Z. András
2021/01/09 12:30
„Mit csináltam, hogy ilyen dísznek akarnak nevezni?" – kérdezi félig komolyan, félig viccesen Keleti Ágnes az újpesti polgármester videójában, miután a kerület díszpolgárának választották 2020 nyarán. Az 50-es évek sztártornásza, a nemzet sportolója január 9-én 100 éves.

Keleti Ágnes után egészen Egerszegi Krisztináig nem volt magyar sportolónő, aki öt aranyérmet szerzett volna olimpiai játékokon. Ha pedig figyelembe vesszük az ezüst- és bronzérmes számát, mind a mai napig a legsikeresebb magyar női olimpikon, mindemellett pedig a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka. Az alábbi cikkben tekintjük át a tornásznő életének néhány állomását.

„Ez csak mozgás ide-oda. Tulajdonképpen ez a torna csak amolyan vacakodás volt” – kommentálja saját maga első mozdulatait Keleti, pedig nem volt már kislány. Kiskorában mindennel foglalkozott, csak tornával nem. Ahogy ő maga mondja egy interjúban: „Én csellista akartam lenni. Engem a zene érdekelt igazán, de a háborúban el kellett adjam a csellómat, így az álmom nem teljesülhetett.” Máshol a sport és a mozgás szeretetéről beszél, aminek eredményeképpen már 19 évesen országos bajnok. Ekkor, 1940-ben a női válogatott tagja lehetett volna, de a zsidótörvények ebben megakadályozták. Keleti ugyanis Klein Ágnes néven, pesti zsidó gyártulajdonos lányaként látta meg a napvilágot 1921 januárjában, így fiatalkori pályájára rossz hatással volt a fasizálódó Magyarország és a német befolyás. Apja is Auschwitzban vesztette életét, a család három női tagja azonban megmenekült. A háború végéig tart tehát életének első szakasza.

Keleti Ágnes: 100 évesen is megy a spárgaKeleti Ágnes: 100 évesen is megy a spárgaFotó: Europress/AFP

Önéletrajzi könyvében ugyanis három részre osztja azt. Ez is a címe: Egy olimpiai bajnoknő három élete. A háború után előbb tanult, majd tanítani kezdett a Testnevelési Főiskolán, elméleti munkája mellett pedig továbbra is gyakorló tornász volt. 1949-ben négy számban is megnyerte a főiskolások és egyetemisták budapesti világbajnokságát. Az 1948-as, háború utáni londoni olimpián nem versenyezhetett, hiszen már kint, két nappal a verseny előtt bokasérülést szenvedett. Már 27 éves, de még egyetlen olimpiai versenyszámon sem indult. A mai tornászok ennyi évesen már visszavonulnak.

Második élet: világraszóló sikerek és magyar-szovjet rivalizálás

A női torna egyébként is viszonylag friss versenyszám az olimpiákon. Egyéni összetettben 1952-ben avatnak először bajnokot, az első három alkalommal a Szovjetunió versenyzője győz. Az '50-es és a '60-as évek azonban még más világ. Larissza Latinyina első összetett olimpiai címe 1956-ban, 22 évesen még szenzációnak számít, 26 évesen Rómában könnyen meg tudja ismételni. Az utána jövő csehszlovák Věra Čáslavská pontosan ugyanennyi idős tokiói és mexikóvárosi aranyérmei idején. A nagy áttörés Nadia Comănecivel érkezik el, aki montreáli győzelme idején, 1976-ban még csak 15 éves. Az ezt követő játékokon nagyítóval kell keresni a húsz év fölötti összetett bajnokokat, és ez a tendencia ma is bőven folytatódik. A címvédő Simone Biles 23 éves volt, amikor sírva fogadta a hírt: elhalasztják a tokiói olimpiát.

Bátran kell ugrani - Simone Biles, minden idők legjobb tornásza | Eurosport

A héten véget ért stuttgarti tornász világbajnokság legnagyobb szenzációja ismét Simone Biles volt. A 22 éves amerikai sportoló 6 év alatt ötszörös világbajnok lett egyéni összetettben, így lassan érik a kijelentés: ő minden idők legjobb tornásza. A koronát jövőre, Tokióban teheti fel végleg a fejére.

Keleti Ágnes tehát nem volt már fiatal, amikor 31 évesen, 1952-ben Helsinkiben megszerezte első aranyérmét, de nem is tartozott az ügy sci-fi kategóriába, mint ahogy tartozna ma. Nem is volt sok híja, hogy végül egyetlen olimpiai szereplés és érem nélkül maradjon. Ahogy egy interjúban ő mondta: „Miután már 1950-től a TF-en dolgoztam, többször is megfordult a fejemben: ugyan, minek is gyötröm magamat a tornával? Helyette inkább ledoktorálhatnék. Azután megváltozott a hangulatom. Egy alkalommal Otaniemiben, a „szocialista olimpiai faluban" elmentem az erdőbe egy hosszú sétára, s ott megvilágosodott bennem, ha nem sportolok, az életben nem jöhettem volna ide.” Egyébként is többször nyilatkozta: a sport számára a leginkább világlátás volt. A finnországi erdő után a többi már történelem: még ugyanott, Helsinkiben, a magyar szempontból mindegyiknél eredményesebb játékokon Keleti Ágnes is érmes lett. Talajon arany-, csapatban ezüst-, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmes. Rögtön négy.

Az újabb motivációt, az 1956-os játékokat saját nővére jelentette. A háború idején Melbourne-be emigrált testvér adott értelmet az újabb négy évnek, és segített a támogatásban. A néhány héttel a forradalom után zajló olimpiai játékokon Keleti még a helsinki teljesítményt is túlszárnyalta, pedig ekkor már 35 éves volt. Sokak szerint Melbourne még sikeresebb lehetett volna a Helsinkiben szerzett 16 aranyéremnél is, ha nem történtek volna meg a „sajnálatos októberi események”. Keleti egymaga 4 arany- és 2 ezüstérmet nyert, illetve ebből kettőt csapatban. A kéziszercsapat aranya azóta is legendás: Bartók Román táncokja egyszerre volt ünnepélyes és tragikus, a tornászlányok nemzeti színű szalagja pedig nagyjából akkora visszhangot kapott a helyszínen, mint a vízilabda torna vérző fejű magyar-szovjet döntője.

Harmadik élet: világot látni torna nélkül

Ahogy sok magyar sportoló életében, úgy Keleti Ágnesnél is komoly törés volt az 1956-os, minden szempontból különleges torna. 35 évesen, a Magyar Népköztársaság kiváló és érdemes sportolójaként, a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatának kitüntetettjeként úgy döntött, nem kér többet a kommunizmusból, több más társához hasonlóan Ausztráliában maradt. Az ötödik földrészen azonban nem találta meg hazáját, 1957-ben végül Izraelben telepedett le, és a mai napig magyar-izraeli kettős állampolgár. Tavasztól őszig itthon lakik, a hidegebb hónapokat pedig Izraelben tölti.

Új hazájában hamar megteremtette a tornasport alapjait, 1958-80 között az izraeli válogatott, majd később ottani klubok mellett dolgozik, de ez már mindenképpen egy más világ. A rendszerváltás után egyre többször jön Magyarországra, és a hazai sportközvélemény is egyre jobban megismeri. Idős korára számos kitüntetés találta meg. Idehaza 2004-ben választották a nemzet sportolója 12 alapító tagja közé, 2001-ben pedig a nemzetközi tornászvilág hívta meg a hírességek csarnokába. 2020-ban Újpest díszpolgára lett, hiszen hazai pályafutásának utolsó éveiben itt sportolt, a melbourne-i játékok sikereit is a lilában érte el. 2021 januárjában a kerület tornacsarnokot nevezett el róla.

Hozzászólások