MotoGP - MotoGP: Quartararo először nyert, Marquez a karját törte
MotoGP: Quartararo először nyert, Marquez a karját törte
Fotó: Europress/AFP

MotoGP: Quartararo először nyert, Marquez a karját törte

Baranyai BalázsBaranyai Balázs
2020/07/20 14:15
Az első, csonka katari hétvégét követően, nagyjából 130 nap késéssel kezdte meg ténylegesen a szezont a MotoGP, és egyből adott is beszédtémát az egész világ számára.

Tavasszal szokott Jerezbe látogatni a gyorsaságimotoros-világbajnokság, most mégis a nyár kellős közepén érkezett ide a mezőny, hogy zsinórban két hétvégén is itt versenyezzen. Andalúziában kegyetlen hőség van ilyenkor: már a délelőtti órákban melegebb van, mint egy tavaszi versenyen. Az aszfalt hőmérséklete általában bőven 50 fok fölött volt, ami komoly kihívás elé állította a mezőnyt. Az edzések során már 5-6 kört megtenni is komoly kihívás volt a versenyzők számára, valamint a gumik is változóan reagáltak ezekre a körülményekre. A 25 körös verseny pedig ennek megfelelően számos meglepetést tartogatott.

Fabio Quartararo pole-ja, valamint hogy Maverick Vinales is az élmezőnyben van a Yamahával, aligha volt váratlan. Persze a japán gyártó sokéves szenvedését látva lehetett tartani egy esetleges összeomlástól a futam során, de erre végül nem került sor. Meglepően erősek voltak a Ducatik, amelyek Jack Miller vezetésével az élboly végén csatáztak, bár az utolsó körökre elfogyasztották a gumikat. Ezen a ponton meg kell emlékeznünk Doviziosóról és Petrucciról is: mind a ketten sérülésekkel bajlódtak, így többnyire csak próbálták tartani a két pramacos márkatárs meglepően jó tempóját. A KTM-ek is szenzációsak voltak (Pol Espargaro mellett Brad Binder is álomszerűen kezdte a szezont, ám egy hiba után sok helyet visszaesett); nem beszélve a Repsol Honda ászáról, Marc Marquezről.

A rajt után Quartararo visszacsúszott, és Vinales vezette a mezőnyt Marquez társaságban. Már kezdett nagyon egyértelmű lenni, hogy a hondás spanyol erősebb tempót is bírna, egyre gyorsabbnak tűnt, majd jött egy teljesen váratlan hiba. Marquez elcsúszott a kettes kanyar kigyorsításánál, de egy tőle megszokott földöntúli mozdulattal vissza tudta nyomni a motort két kerékre, így a kavicságyból még vissza tudott gurulni - a mezőny végére. Ekkor úgy tűnt, hogy mivel az elején voltunk és nem alakultak ki nagy távolságok a motorosok között, akár a top 10 is összejöhet neki, ha nem hibázik többet. Erre ő olyat tett, amire nem igazán lehet mit mondani.

Felzárkózásba kezdett. Szép sorban előzgette a nála lassabb motorosokat, közben pedig messze ő volt a leggyorsabb a pályán. A táv feléhez érve azonban nem lehetett megfigyelni semmilyen visszaesést a teljesítményében. Elöl mindenki küzdött a gumikkal, amelyek ebben a kánikulában a verseny utolsó harmadára már elég ramaty állapotban voltak, Marquez viszont töretlen lendülettel csökkentette a hátrányát. Sikerült utolérnie az élmezőnyt, és különösebb problémák nélkül előzgette végig legnagyobb riválisait. Olyan erődemonstráció volt ez, ami után biztosak lehettünk abban, hogy egyfelől történelmet látunk, másfelől pedig idén is unalmas és egyhangú lesz a bajnoki címért folyó harc.

Marquez felért a dobogós helyekre, és már a második helyért ment éppen - az első helyen az azóta élre álló Quartararo már biztonságban volt, kellően nagy előnyt épített ki. Vinales volt az utolsó akadály, amit ezen a futamon kipipálhatott a címvédő, ám a legvégén ismét jött a dráma. Ismét egy kigyorsításban került bajba a spanyol, aki ezúttal egy óriási, látványos repülést mutatott be - esélye sem volt megmenteni. Nagyon rosszul érkezett az aszfaltra, majd a sóderágyas bukfencei is fájdalmasnak tűntek. A karját nem is tudta mozgatni, még az eset után sem vette le a kesztyűjét. Csak fájdalmas arccal ordított ki a sisakjából, aminek oka egyfelől a sérülés okozta kín, másfelől pedig az elvesztett pontok okozta bosszúság volt. Azóta kiderült, hogy Marqueznek a felkarcsontja törött el, ami miatt azonnal műtét várt rá. A sérülés súlyosságáról és a kihagyás hosszáról egyelőre még nincsenek konkrét információk, de még ha el is indul a következő hétvégén, vélhetően már a rajthoz állás is óriási bravúr lenne a részéről.

Ez a kapitális hiba pedig a bajnoki esélyeit nagy mértékben csökkenti, hiszen nem kizárt, hogy több hetes kihagyás vár rá és még több idő, mire 100%-os állapotban lehet. Ekkora esélyt pedig a riválisok nem kaptak egy bajnoki címre már sok-sok éve. A Honda pedig extrán nehéz helyzetbe került, hiszen Marquez mellett Crutchlow is kiesett sérülés miatt (a futamon sem tudott indulni), Nakagami és Alex Marquez pedig az utolsó pontszerző helyekért csatázhatott csak. Nem sikerült jól az idei motor sem, hiszen legfeljebb csak Marc tudott versenyképes lenni vele - mindenki más csak szenvedett. És ha Marquez kiesik, nagyon kínos helyzetbe kerül a világ legnagyobb motorgyártója.

Quartararo zseniális motorozással behúzta élete első futamgyőzelmét. A francia motoros már tavaly megmutatta, hogy nem véletlenül került fel a legnagyobbak közé és kár volt temetni a karrierjét a középszerű Moto3-as évek után. Vinales is hozta a kötelezőt és bejött másodiknak, a dobogó legalsó fokára pedig a gumikat jól beosztó Dovi állhatott fel. A Suzukik szenvedtek a hétvégén, Mir azonban bukott versenyen, Rins pedig el se tudott indulni egy korábbi bukás után, olyan súlyos volt a sérülése. A két Yamahás és a Ducatik tehát elképesztően jól jöttek ki ebből a hétvégéből.

A Moto2-ben Luca Marini tökéletesen kiegyensúlyozott volt és megingathatatlanul dominálta le az egész futamot. Pedig Katarban diadalmaskodó Nagashima ott volt a sarkában, de a KTM-es színekben induló japán nem tudott kellően közel kerülni a VR46-os motorral száguldó olaszhoz. A Nagashima csapattársaként szintén zseniálisan teljesítő Jorge Martin szintén odafért még a pódiumra, mögöttük pedig a Marc VDS-es Sam Lowes, az újoncként nagyon ígéretesnek tűnő Aaron Canet, valamint a vele egy csapatban versenyző Syahrin értek célba.

A Moto3 a szokásos eseménydús káoszt produkálta, amit ezredszerre látva sem lehet megunni. A koreográfia a szokásos volt: 15-20 fős boly elöl, ahol kanyarról-kanyarra változik a sorrend és képtelenség taktikázni. A fináléra pedig maradt egy kis dráma is, ahogy az az jerezi utolsó kanyarban rendre lenni szokott. John McPhee egy vakmerő manőverrel próbált bevetődni a féktávon, ami nem sült el jól. A skót ezzel olyan szituációba keverte magát, hogy a más íven közlekedő riválisai nekimentek a kanyarkijáraton, így a mezőny legidősebb tagjaként versenyző McPhee kiesett. A zavart Albert Arenas használta ki a legjobban, aki már Katarban is nyerni tudott, két győzelmével pedig kéretik őt idén komolyan venni a bajnoki versenyfutásban.

Hozzászólások