Kerékpár - Pantaniról I. rész
Pantaniról I. rész
Fotó: Europress/AFP

Pantaniról I. rész

Bodnár GergőBodnár Gergő
2014/11/17 13:37
Hihetetlen, döbbenetes, ilyen nincs. Nagyjából ezek a jelzők juthatnak eszünkbe, a történet pontos megismerését követően.Tíz évvel Marco Pantani halála után, még mindig nem tudni pontosan mi történt 2004. február 14-én, abban a Riminiben található szállodai szobában.

Egy valami nagyon valószínű: szó nem volt kokain túladagolásról. Inkább - és ezt bármilyen fájdalmas is leírni - gyilkosság történt.

Olaszországban szeptember óta, két különböző ügyben zajlik nyomozás:

I. a rimini ügyészség az olasz versenyző halálának körülményeit vizsgálja, hisz a Pantani család, és az őket képviselő Antonio De Rensis ügyvéd 110 oldalas beszámolója szerint, gyilkosság történt.

II. a forli ügyészség összeesküvés és sportcsalás vádjával, az 1999-es Giro d'Italián történtek - pontosabban Marco Pantani kizárásának - ügyében nyomoz.

Előre szólunk: bonyolult, egészen megdöbbentő és cseppet sem egyszerű történettel van dolgunk. Hogy véleményt tudjunk formálni, minden részletet pontosan meg kell ismernünk.

Egy valamit ne felejtsünk el. Madonna di Campiglio nélkül, nem jutottunk volna el Riminibe.

Nézzük először mi történt, 1999. június 5-én. A Giro d'Italia 20. szakaszát megelőzően.


Marco Pantani a Giro győztese. Két szakasszal az 1999-es olasz kör vége előtt, ezt már nyugodtan ki lehetett jelenteni. A Mercatone Uno versenyzője azt csinált amit akart, uralta a mezőnyt. Négy etapot nyert, és szinte az összes fontos trikó nála volt.

Madonnába érkezve, Pantani 5 perc 38 másodperccel vezetett Paolo Savoldelli előtt. A Giro eldőlt, de egy látványos hegyi szakasz (Gavia, Mortirolo, Aprica) és a milánói befutó még hátravolt.

Másnap reggel (június 5-én) negyed nyolc környékén, a comoi kórházból az UCI által akkreditált doppingellenőrök érkeznek a Hotel Touringba. A Mercatone Uno és a Saeco csapat főhadiszállására. Nyolc versenyzőt jelölnek ki ellenőrzésre, köztük a versenyben vezető Pantanit, csapattársát Marco Velot, és a második helyen álló Paolo Savoldellit.

Az igazsághoz tartozik, hogy a CONI (Olasz Olimpiai Bizottság) épp pár héttel korábban indított el egy, az akkori UCI normáknál jóval szigorúbb ellenőrzéssorozatot, ami indoklásuk szerint a kerékpárosok egészségének megőrzését valamint nagyobb biztonságát volt hivatott szolgálni. A mezőny nagy része természetesen elégedetlenségének adott hangot az újítással kapcsolatban, így tett Pantani is. Sok versenyző telefonon vagy személyesen kereste meg Marcot, hogy ő - mint a legnagyobb sztárok egyike - álljon ki a védelmükben. Nem az ellenőrzések tényével, hanem azok számának drasztikus növekedésével volt a fő probléma. Ne felejtsük el, 1999-et írtunk.

A helyzet annyira elmérgesedett, hogy az UCI egész egyszerűen nem értett egyet, és nyíltan támadta az olimpiai bizottságot.

Június 5. szombat. Reggel 7.25

Paolo Savoldelli elsőként átesik a vizsgálaton, őt Marco Velo követi. Pantani még a saját szobájában. Reggelizni sem ment le, ami nehezíthetné a mintaadást (amit ezen a Giron egyszer már 20 perccel lekésett, de akkor csak figyelmeztetést kapott).

A La Stampa olasz napilap június 6-i címlapja.A La Stampa olasz napilap június 6-i címlapja(Fotó: squer.it)

Pár perccel később Pantani megjelenik a sportigazgató Giuseppe Martinelli szobájában. A vezető orvos Michelangelo Partenope mellett, további három asszisztens van jelen. De a Mercatone Uno csapat részéről senki nincs Pantani mellett az ellenőrzés kezdetekor. Az együttes orvosa épp Veloval van elfoglalva, Martinelli pedig - mindössze 1 percen keresztül - a folyosón beszélget. Ez épp elég idő arra, hogy Pantani a szabályokkal ellentétesen a kezébe kapja (ő választhatott volna...) a mintavételhez használt kémcsövet.

Partenope - aki később azt vallotta, nem tudott erről az UCI szabályról - 4,7/4,9 centiliter vért vett le a versenyzőtől, majd a szokásos eljárást követve, mindent adminisztrált (Pantanié volt az 11.140-es sorszámú minta, amit el is látott az aláírásával).

7.50-kor szintén a szabályoknak megfelelően a doppingellenőrök a hoteltől 500 méterre lévő másik panzióba szállították a mintákat, hogy ott végezhessék el az ellenőrzéseket. Ebben az időszakban főleg a kerékpárosok hematokrit szintjét vizsgálták, ami az akkori előírásoknak megfelelően, nem mehetett az 50-es érték fölé.

A hematokritérték a vérben lévő szilárd véralkotók (ún. alakos elemek: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) aránya.

1998-99 könyékén szinte az összes csapat rendelkezett olyan mérőműszerrel, amit az UCI-nál is használtak (Pantani mintájának vizsgálatát, egy Coulter Act 8-as elnevezésű modellel végezték). Természetesen, az egyébként előre megtudott (!) látogatás előtt a teszteket a Mercatone Unonál is elvégezték. Péntek este Marco értéke 47.9 volt. Másnap a vizsgálat többszöri elvégzése után: 52. Vagyis megsértette a szabályokat (túl magas lett a hematokrit szintje), nem folytathatja a Girot. Erről Martinelli 9.40-kor tájékoztatta a zsűrit - percekkel korábban Marcot, aki mérgében ököllel bevert egy tükröt - és 15 perccel később megszületett a hivatalos sajtóközlemény.

Nem sokkal negyed tizenegy előtt Pantani elhagyta a Tourning szállót és Martinelli társaságában autóval távozott. Hazafelé tartva azonban megálltak az imolai kórházban, és újra elvégezték a tesztet. Megdöbbentő eredmény született: újra a péntek este tapasztalt biztonságos, 48-as értéket mutatta a gép..

Mi történt a két hotel között? Miért értesítették 15 perc alatt Giuseppe Martinellit az eredményekről, a szokásos 1 óra helyett? Tényleg többen már előre tudták, hogy nem fog elérni Milánóig? Milyen szerepet játszik ebben az ügyben a camorra (a nápolyi maffia)? Valóban megfenyegették Pantanit, amiért túl sok szakaszt nyert?

Kérdések, melyekre a második részben válaszolunk.


(folyt. köv)

Hozzászólások