Kerékpár - Schurter a király
Schurter a király

Schurter a király

Pintér LászlóPintér László
2016/08/23 22:31

Nem jött össze a két korszakos zseni, Nino Schurter és Julien Absalon végső összecsapása a Riói olimpia hegyikerékpáros versenyén. Cserébe viszont kaptunk egy remek visszavágót az előző olimpia első két helyezettje között.

Az ötvenfős férfi mezőnynek hétszer kellett megtennie a 4,85 km hosszú, teljesen mesterségesen épített pályán kialakított kört. A verseny előtt hatalmas eső áztatta rommá a pályát, így az edzéseken kitapasztalt beállításokat mindenki dobhatta a kukába. A versenyen persze már nem esett, így még az is művészet volt, hogy száraz vagy saras körülményekre való gumit tegyenek fel, a megfelelő guminyomás eltalálása pedig már a szerencsejáték határát súrolta. Talán ennek is volt köszönhető, hogy rengetegen kaptak defektet.

Julien Absalon a versenyt megelőző napokban tökéletes formában érezte magát, a verseny napján azonban árnyéka volt korábbi önmagának. A kétszeres olimpiai bajnok gyakorlatilag egy pillanatig sem volt versenyben a dobogóért. Az első kör után rövid időre sikerült utolérnie az ötfős élbolyt, de hamarosan ismét elvesztette a kontaktot velük, és folyamatosan nőtt a hátránya. Végül a nyolcadik helyen ért célba. Sokakkal ellentétben neki nem volt technikai problémája. Egyelőre még maga is a válaszokat keresi, miért nem úgy forogtak a lábai, ahogyan akár csak a verseny előtti napon.

Ehhez aligha kell mit hozzáfűzni

A francia sajtónak az alábbiakat nyilatkozta:

„Rossz volt a rajtom, utána pedig felbosszantottam magam azon, hogy az előttem haladók feltartottak a lejtmenetben, és nem tudtam előzni. Ahhoz, hogy fel tudjak zárkózni az élre, erő kellett volna a lábakba, és ez láthatóan nem volt meg. Egyszerűen nem jöttek a szokott wattértékek sem. Az emelkedőkön még csak-csak tudtam menni, de a síkon veszítettem. Nem tudom, mi a gyengeségem oka. Érzékeny vagyok a részletekre. Két nappal ezelőtt csúcsformában voltam, talán pont 48 órával hamarabb, mint kellett volna. Elértem az 5-ös testzsírszázalékot, ez pedig nálam mindig a határ, ezt nem tudom sokáig tartani. Azt jelzi, hogy most kell menni, ebben nincsenek tartalék napok. Ezen kívül a táplálkozásom sem volt tökéletes, mert itt az olimpiai faluban nem tudtam ugyanazt enni, mint amiket otthon fogyasztok, így voltak kisebb gyomorproblémáim. Hogy csalódott vagyok-e? Négy olimpiámból kettőt megnyertem, ami azért nem olyan rossz arány. Leginkább a csapatom, segítőim és támogatóim miatt vagyok csalódott. Ők szenzációsak voltak.”

Ősi riválisa, az ötszörös világbajnok Nino Schurter ugyanakkor szárnyalt. Nemcsak tagja volt az élbolynak, de többnyire az iramot is ő diktálta. Nem tellett sok időbe, hogy a címvédő Jaroslav Kulhavyval ellépjenek a mezőnytől. Lelki szemeink előtt már felsejlett a londoni olimpia sprintje, ahol Schurter kikapott a cseh versenyzőtől, pedig erősebb volt nála. Akkor viszont elkövette azt a hibát, hogy erejét kihasználva végig vezetett, így ellenfele tudott spórolni a sprintre.

Nino Schurter olimpiai bajnok

Schurter ezúttal okosabb volt. Többször is előre engedte Kulhavyt, vezessen ő is. Ilyenkor tudott picit pihenni. Sejthető volt, hogy London után nem akarja még egyszer a hajrára bízni a döntést. Az utolsó előtti, hatodik körben robbantott és pillanatok alatt lerázta Kulhavyt. A cseh hátránya a kör végén már 35 mp volt, a végére közel egy perc lett. Schurter egyedül érkezett, és volt ideje kiélvezni a győzelem ízét a befutónál. Az olimpiai bronz (2008 Peking) és ezüst (2012 London) után megszerezte a legfényesebben csillogó érmet is. Hogy mi kellett hozzá?

„A londoni ezüstérem motivált, hogy ismét készen álljak a legapróbb részletekig menő felkészülésre, ami a mostani aranyéremhez kellett.”

Schurter harminc évesen mindent elért, amit ebben a sportban el lehet. Karrierje csúcsán van, és kijelenthetjük, ő a generációja legjobbja.

A bronzéremért a francia Maxime Marotte és a spanyol Carlos Coloma vívott látványos meccset, amit végül a spanyol nyert. Vicces volt, ahogyan együtt fordultak az utolsó körre, a spanyol keresztet vetett, mintha az utolsó csatába indulna. A 34 éves Coloma 13 év után szerzett ismét nagy világversenyen érmet. Hogy ez mit jelentett számára, sokatmondó volt a célon átgurulva torkaszakadtából eleresztett „Síííííí”, utána meg a könnyei a dobogón.

Kulhavy-Schurter-Coloma a Riói dobogón

Hová tűnt Peter Sagan?

Ha csak az eredménylistát böngésszük, meglehetősen félrevezető képet kapunk a világ legnépszerűbb országúti versenyzőjének hegyibringás olimpiai kiruccanásáról. A szlovák rocksztár ugyanis stílusához méltóan kezdett.

Mivel neki volt a legkevesebb ranglista pontja, a tök utolsó helyről kellett rajtolnia, külön sort kapott hátul. Ez azonban cseppet sem zavarta: az első kör felére végigelőzte a komplett mezőnyt, és ott volt az ötfős élbolyban.

Már kezdhettünk azon gondolkodni, hogy vajon hogyan bírja majd kondival a 90 percet, esetleg minden kétkedőre rácáfolva éremért harcolhat.

A balszerencse azonban hamar visszapofozott bennünket a valóságba, amikor Sagan még az első kör végén defektet kapott. Mivel a cross-country versenyeken kizárólag kijelölt szerviz zónákban lehet a kerékpárokhoz nyúlni, ráadásul Sagan éppen elhagyta már a legközelebbit (visszafelé pedig tilos a pályán haladni), defektes kerékkel kellett közel fél kört megtennie. Ezzel gyakorlatilag elszállt az esélye egy tisztességes helyezésre.

Parti-arc: Sagan sosem látott arckifejezéssel összpontosít, mellette Parti Andris lazán

Az hegyibringás olimpia azonban úgy látta jónak, ha ezután még fel is törli a padlót az optimista országúti kerékpárossal. Kapott még egy defektet, majd mindennek tetejébe később a nyeregcsőnél is támadt valami malőr. Saganról az utolsó kép az, amint tanácstalanul álldogál a pálya szélén, miközben egy neutrálnak tűnő arc kézrátéttel próbálja gyógyítani a paripáját. Az utolsó előtti körben feladta, végül a 35. helyen zárt.

Akadtak olyan hangok, melyek szerint nem pusztán a balszerencsének köszönhető ennyi technikai malőr Sagannál. Mert nem úgy megy az, hogy az ember hét év kihagyás után felpattan a montira, és rögtön a világelitben teker az olimpián. Kell a versenyrutin a megfelelő kerékpár, gumitípus és -nyomás, valamint az ideális nyomvonal megválasztásához. Tudni kell, mikor szükséges testsúlyáthelyezéssel tehermentesíteni a kereket, hogy ne kapj defektet. Érdemes azonban megemlíteni, hogy rajta kívül még két világsztár, Marco Aurelio Fontana és Victor Koretzky is defektet kapott az eredeti élcsoportból. Mindketten elszálltak, míg a technikai problémáktól mentesen haladó Kulhavy és Schurter az első két helyen végzett. Egy biztos: Sagan látványosan és ígéretesen kezdett, és igazán kár, hogy nem tudta megmutatni, mit tud valójában. Ő maga úgy érzi, a technikai hibák nélkül reális lett volna beférnie a legjobb tízbe. Továbbá hozzátette:

“Viszont hét év után ismét hegyibringán ülök. Örülök, hogy megpróbáltam.”

Parti András akcióban

Parti András 24.!

Öröm volt újra látni Andrist az olimpián. Sajnos őt sem kerülte el a balszerencse, de küzdött becsülettel. Sportolói közösségi oldalán így értékelt:

„Nem is tudom, hol kezdjem... 24. lettem! Óriási kő esett le a szívemről! Ugyan nagyon közelinek tűnt az álom, a top 20, a 18-19. helyen mentem, mikor ledefekteltem. Épp Sagannal kerülgettük egymást, mikor odavertem a hátsó kerekem. Ez benne volt ebben a pályában, nagyon sok defekt volt. A 34-35. helyre csúsztam vissza. Innen full gázzal kellett menni, nem volt más megoldás :) A célig a 24. helyre sikerült feljönnöm, ami így a maximum volt, amit tudok, beleadtam!”

A mezőny legfiatalabbja lett a női győztes

A várt Annika Langvad-Jolanda Neff csata ugyanúgy nem jött össze, mint a Schurter-Absalon párbaj. Langvad defektet kapott a harmadik körben, és onnan már nem volt számára visszaút. Jolanda Neff egy ideig az élcsoportban tekert, de az ötödik körben elfogyott az ereje. Végül csak 8. lett, fogalma sincs, miért nem ment neki.

A 23 éves svájci lány elképesztően nagy tehetség, és ennek megfelelően gyűjtötte eddig az eredményeket. Két évvel ezelőtt minden idők legfiatalabb összetett világkupa-győztese lett, majd a következő évben sem talált legyőzőre. Tavaly az UCI külön engedélyével már az elit (felnőtt) kategóriában indulhatott a világbajnokságon, amit fiatal életkora miatt a szabályok alapvetően nem engednek. Az elmúlt két évben azonban elképesztően peches volt a nagy világversenyeken.

A két évvel ezelőtti junior világbajnokságon vezetett, amikor teljesen összeomlott. és végül csak a negyedik helyen ért célba. Tavaly a kanadai világkupa-forduló reggelén elájult és az esés következtében agyrázkódást szenvedett. A versenyt ezután több bukással ugyan, de megnyerte. Egy hónappal később, az andorrai világbajnokságon tüdőgyulladás utóhatásaitól szenvedve a kilencedik helyen végzett. Az idei csehországi világbajnokságon hátfájdalmaktól gyötörve 8. lett. A hátproblémáktól azóta sem szabadult, okait egyelőre nem ismerik. Talán a májusi, La Bresse-i bukása lehet a ludas.Persze nem lehet mindent a balszerencse rovására írni. Úgy tartják róla, hogy mentálisan nem annyira erős még, mint fizikailag, így a svájciak biztosak benne, hogy csak idő kérdése, hogy világbajnokságon és olimpián is bizonyítani tudja tehetségét. 23 évesen még bőven van rá ideje.

Pauline Ferrand-Prévot

Sokat vártunk a szintén fiatal Pauline Ferrand-Prévot-tól. A bájos francia lány tavaly egyszerre birtokolta az országúti, a hegyikerékpáros és a ciklokrossz világbajnoki címet, amire korábban soha nem volt példa. Az országúti mezőnyversenyben elért 26. helyével nagyon csalódott volt Rióban, ezért minden reménye a hegyikerékpár maradt. Sajnos azonban akárcsak kedvese, Julien Absalon (aki családját hagyta ott Pauline kedvéért, és hosszú ideig tartó találgatások után idén áprilisban erősítette meg a médiának, hogy együtt vannak), Pauline sem fogott ki jó napot. Hamar lemaradt az esélyesek csoportjától, hátránya egyre nőtt, míg végül féltávnál könnyek között adta fel. Tavaly november óta bajlódik sérüléssel, ami egyértelműen hátráltatta a felkészülését, a végén már botoxinjekciókat kapott, hogy a csípőfájdalmai enyhüljenek.

Az „utolsó dinoszaurusz”, Gunn Rita Dahle-Flesja húsz évvel az első olimpiája után, 43 évesen a 10. (!) helyen végzett.

Hogy akkor ki nyert?

A 22 éves svéd Jenny Rissveds, a mezőny legfiatalabb versenyzője. Nem ő volt a legnagyobb esélyes, az U23-as világbajnok idei eredményeit látva azonban semmiképpen sem nevezhetjük meglepetésnek a győzelmét. Öt héttel az olimpia előtt nyerte első világkupa-versenyét a svájci Lenzerheidében. A mezőny legfiatalabbjaként azonban, ha nem is meglepő, mindenképpen szenzációszagú a győzelme.

Rissveds a 2008-as ezüstérmessel, a lengyel Maja Wloszczowskával volt sokáig nagy versenyben, de a végén ugyanúgy le tudta rázni, mint Schurter Kulhavyt. A bronzéremért a két kanadai, Catherine Pendrel és Emily Batty harcolt. Pendrel egy bukás után tudott újra előre törni, és végül mindössze kettő másodperccel előzte meg honfitársnőjét.

Wloszczowska-Rissveds-Pendrel: a női dobogó Rióban

Rissveds Falunban született, a sífutás svédországi fellegvárában. Mivel a hegyikerékpár messze nem olyan népszerű és eredményes a skandináv országban, ezért Svájcban készül, mégpedig Thomas Frischknecht csapatában. Ugyanott, ahol Nino Schurter. Ő az első és egyetlen női versenyző, akivel Frischknecht valaha szerződött. Úgy tűnik, mindketten jól döntöttek.

Már maga az kisebbfajta csoda, hogy Jenny Rissveds elindulhatott az olimpián. Ő az egyetlen eredményes svéd hegyikerékpáros, így egyedül kellett összegyűjtenie a kvalifikációhoz szükséges világkupa-pontokat. A kvótát ugyanis a nemzetek rangsora szerint kapják, nem az egyéni versenyzők rangsora szerint. Év elején Svédország még csak 22. volt a rangsorban, és csak a legjobb 17 nemzet utazhatott Rióba. Rissveds magányos harcosként minden lehetséges versenyen elindult, hogy pontokat gyűjtsön. Volt olyan hétvége, hogy szombaton Dániában állt rajthoz, vasárnap már Svédországban versenyzett. Meg is nyerte mindkettőt. Végül májusban, az Albstadtban szerzett második helyének köszönhetően a kvalifikációs időszak lejárta előtt az utolsó pillanatban sikerült megszereznie a kvótát.

Három héttel az olimpia előtt edzésbaleset következtében combsérülés miatt fel kellett adnia a játékok előtti utolsó versenyét. Mindezek tetejébe Rióban bukott a szerdai edzésen. A térdét hat, a könyökét négy öltéssel kellett összevarrni.

Ez sem tudta őt megállítani. Az biztos, hogy sokat fogjuk még hallani a nevét a jövőben.

Hozzászólások