Kerékpár - Még egy évet marad
Még egy évet marad
Fotó: Europress/Getty

Még egy évet marad

Bodnár GergőBodnár Gergő
2014/11/23 10:44

"Mindig nevetek, amikor a kerékpárosokat az étkezésről és a diétáról kérdezik. Jó pár éve én semmire nem figyeltem. Gyorsétteremekbe jártam, alapnak számított a hamburger sült krumplival, sok kólát ittam, és rengeteg Snickerst ettem. Emlékszem a 2004-es veronai vb előtt a csapattársaim ki voltak akadva, hogy felkutattam a szállásunkhoz legközelebb található mekit. Big Mac hiányom volt. Másnap nyolcadik lettem a mezőnyversenyen".

Nem nehéz kitalálni, az idézet Chris Hornertől származik. Az amerikai versenyző tavaly 42 évesen és 11 hónaposan nyerte meg a Vueltát, ezzel a nagy körversenyek történetének legidősebb győztese lett. Az idei éve nem sikerült ennyire erősre, a Lampre le is mondott róla.

Szerencséjére - és menedzsere, a korábbi kiváló sprinter Baden Cook munkájának köszönhetően -, talált magának csapatot. Jövőre az Airgas Safeway Cycling-nál fog tekerni.

Édesapja katonaként szolgált Japánban, így 1971-ben Okinawában született. Kicsivel több, mint 42 évvel később, 2014. április 11-én viszont Varennában (Lecco, Észak-Olaszország) Chris Horner újjászületett.

Szépen nyugodtan tekertem, amikor jött egy alagút. Elég szűk volt és sötét, mikor beértem a közepére már alig láttam. A következő kép, hogy magamhoz térek méterekkel arrébb. Ha a másik oldalon épp jön egy autó vagy egy kamion, már nem élnék. A telefonom és egy visszapillantó tükör volt mellettem. Utóbbi segítségével sikerült megtalálni a sofőrt”. Azt a 70 éves milánói Range Rovert (vagyis egy közel 2 tonnás, 5 méter hosszú autót) vezető urat, aki észre sem vette az ütközést. Azt hitte, hogy a sötétben valami jelzőtáblának ment neki. „Bízom benne, hogy tényleg így volt, és nem látott” – mondta később Chris.

A utahi körön második, a Touron tizenhetedik lett összetettben

A 2011-es Touron olyan szerencsétlenül esett, hogy eltörte a medencecsontját. Az első orvosi vélemények arról szóltak, hogy soha többet nem tud versenyezni. Egy kiváló fizikoterapeuta Alex Trabattoni segítségével azonban „visszaküzdötte” magát, megtalálta a legideálisabb pozíciót, és újra kerékpározni kezdett. Ez az április 11-i bukás, azonban minden korábbinál keményebbnek tűnik. Négy éves koromban kaptam az első kerékpáromat, egy BMX-et. A tesóm felvitt egy kisebb emelkedőre meglökött, és azt mondta: vagy meg tanulsz rendesen tekerni, vagy folyamatosan esni fogsz. Hát megtanultam. De tudom, hogy ez a sportág így működik. Mindig benne van a bukás lehetősége”. 15 évesen indult első élete versenyén (egy ismerőse anyagi támogatásának köszönhetően, aki hozzá hasonlóan inkább a kosárlabdáért és a baseballért rajongott), 3 évvel később pedig abbahagyta a sulit. Egy hajógyárnál helyezkedett el munkásként, majd egy iroda szerelőjeként dolgozott. Amikor nem volt munkája, tekert. Első „profi” csapatánál minden költséget ő fizetett, még szerencse, hogy volt érzéke a kerékpárokhoz. Külön szerelőt, nem kellett alkalmaznia.

A bukás után légmellett kapott (vagyis a mellhártya lemezei közé, azaz a mellhártyaüregbe levegő került, és a két mellhártya közötti, a tüdőt tartó vákum megszűnt. Ilyen esetekben mindig elképzelhető, hogy keringési és légzési elégtelenségek alakulnak ki+károsodhat a légzés, az oxigénellátás, és romolhat a szív koszorús ereinek keringése), csúnyán lehorzsolta teste nagy részén a bőrt, valamint eltört 4 bordája. De Chris visszajött. A Touron 17. lett, a Vueltán viszont alacsony kortizol szintje miatt nem állhatott rajthoz.

Mikor megkérdezik meddig folytatja, általában ezt válaszolja: "Ott van Jens Voigt példája. Ő egy hónappal öregebb is, mint én. De versenyképes volt ebben az idényben is. Ameddig érzem, hogy ott vagyok a legjobbak mellett, a korom csak egy statisztikai érdekesség. Nem számít. Szerintem 2-3 év még bennem van”.

Egy mindenféleképp, jövőre az Airgas Safeway Cycling csapatában láthatjuk.

 

Hozzászólások