ES Bringa - Zipaquirától Párizsig – így lett sárga trikós Egan Bernal (1. rész)
Zipaquirától Párizsig – így lett sárga trikós Egan Bernal (1. rész)
Fotó: Europress/AFP

Zipaquirától Párizsig – így lett sárga trikós Egan Bernal (1. rész)

Bodnár GergőBodnár Gergő
2019/12/07 09:36
Minden idők harmadik legfiatalabb Tour-győztese, akiről kis túlzással két évvel korábban hallottunk először. De milyen út vezetett idáig? Ki fedezte fel és hogy került Európába? Melyik csapatnál láttak benne először fantáziát, és hol kapott azonnal szerződést? Egan Bernal története az első európai monti versenytől egészen a sárga trikóig.

A venezuelai Leonardo Sierra volt az első, akit áthozott Olaszországba. Egy kellően jó versenyző, aki még bevállalós is volt. Profi karriert akart, és nem félt belevágni az európai kalandba. Nem döntött rosszul, hisz négy Girón indult (1990-ben ráadásul szakaszt nyert), és 1993-ban a Tour de France-on is rajthoz állhatott.

Ő volt Gianni Savio első embere, majd szépen lassan jöttek a többiek. 

"Ecuador, Costa Rica, Kolumbia és persze Argentína. Ezekből az országokból folyamatosan kapok a híreket a fiatal versenyzőkről"  - meséli Savio, az Androni menedzsere. Aki az elmúlt évek során egészen fantasztikus megfigyelő hálózatot hozott létre Dél-Amerikában. Rájött arra az egyszerű tényre, hogy az ottani országok (főleg Kolumbia) tele vannak fiatal tehetségekkel, akiknek csak lehetőséget kell adni Európában. És ha tényleg jók, pár évvel később magas áron lehet továbbadni őket. 

Ennyi az egész, és ezt a rendszert Savio – aki egyébként soha nem tekert komoly szinten – tökéletesen megvalósította. Neki köszönhetjük Egan Bernalt, aki 2017-ben robbant be a köztudatba az Androni versenyzőjeként, júliusban pedig 22 évesen nyerte meg a Tour de France-t. 

"De nagyon oda kell figyelni az érkezőkre, mert az UCI-előírások miatt rengeteg doppingellenes szabálynak kell megfelelni. Nálunk például van egy saját teszt, melyen át kell esniük az új igazolásoknak, és így ki tudjuk zárni a csalás lehetőségét. Persze mindig vannak kivételek, épp ezért vezettük be, hogy az a versenyző, akit doppingoláson kapnak, 100.000 eurót kártérítést köteles fizetni. Ez mindenki szerződésében kötelező elem." 

Bernal és AlberatiBernal és Alberati(Fotó: twitter)

Nyilván nem csak Savio figyel a dél-amerikai "piacra", így az első és legfontosabb kérdés talán az, hogyan lehet kiszúrni egy Bernal-szintű tehetséget? 

"Egan története érdekes, és egy kis szerencse is van benne. 2015 szeptemberében láttam először, a Coppa Agostonin. Ezen a versenyen eredetileg egy sprinter srácot figyeltem, de az egyik olasz edző felhívta a figyelmem Eganra, akit igazából nem is úgy jellemzett, mint aki kivételesen jó az emelkedőkön. Megláttam, aztán megnéztem a teljesítményadatait, és azt mondtam, hogy ez a srác kell nekem. Másnap megnyert egy utánpótlásversenyt, de akkor már nálunk ment, és egyből szerződést kapott."

De nem Savio volt az első, aki meglátta Bernalban a tehetséget. Sokkal inkább Paolo Alberati volt az első európai "mentora".

"Egannal 2015. augusztusában találkoztam először. Barcelonából repült hozzánk Cataniába, nem sokkal az andorrai mountain bike világbajnokság után, ahol bronzérmet szerzett a juniorok között. Mivel éjjel egy óra körül landolt a gépe, elég későn került ágyba, de másnap ahogy felkelt, az első dolga volt átadni nekünk azokat a kávés csokikat, amiket ajándékba hozott. Kifejezetten illedelmesen viselkedett, és ugyan nem olaszul, hanem spanyol-angol keverék nyelven beszélgettünk, de érződött rajta az udvariasság. Reggeli után mindig elmosogatott maga után, részt vett a család életében, amennyit tudott, segített nekünk." 

Alberati már az első közös reggeli során nagyon meglepődött.

"Leültünk az asztalhoz, és közölte, hogy semmi cukrosat nem eszik. Sőt, még kólát sem iszik, mivel nem nyert aranyat a világbajnokságon. Ezt ugyan elsőre nem értettem, de elmesélte, hogy volt egy fogadalma, miszerint csak a monti vb megnyerése után iszik bármiféle cukrosat. Amúgy pedig már rég "leszokott" a kóláról, és nem hiányzik neki. Bár azt megjegyezte, hogy egy kis üveggel azért be fog dobni, ha aláírja az első profi szerződését. Nem tudtam, hogy mennyire gondolja komolyan, de elég meggyőzőnek tűnt..."


(folyt. köv)

Hozzászólások