ES Bringa - Vansummeren, akinek a Roubaix-s álma hajszál híján rémálomba fordult
Vansummeren, akinek a Roubaix-s álma hajszál híján rémálomba fordult
Fotó: cyclingweekly

Vansummeren, akinek a Roubaix-s álma hajszál híján rémálomba fordult

Kálmán LaciKálmán Laci
2019/04/11 19:30

Vasárnap Paris-Roubaix. Az év egyik legjobban várt klasszikusa. Ennek megfelelően az Eurosport most is egész napos közvetítéssel készül. Majdnem ötvenöt kilométer kockaköveken, várhatóan szép, napos időben. A következő napokban elmerülünk a verseny történetében, írunk a főszereplőkről, és felidézünk néhány érdekes történetet. Ezúttal a 2011-es évről és arról a Johan Vansummeren lesz szó, aki előre megérezte, hogy nagyot fog menni.


Óriási meglepetésere nyerte meg a Roubaix-t 2011-ben. Ráadásul úgy, hogy az utolsó kilométereken egy tőle független esemény miatt majdnem kicsúszott a győzelem a kezéből. Johan Vansummeren álma valóra vált, bár az álom hajszál híján rémálomba fordult.

Tisztelte őt a mezőny, egész pályafutását luxussegítőként töltötte, hozta-vitte a flakonokat, fogta a szelet, és üldözte, akit kellett.

Ezt megelőzően mindössze két profi győzelmet szerzett, egy szakaszt a 2007-es Lengyel körön, valamint a verseny összetettjét is sikerült behúznia. A Roubaix-ről volt volt egy negyedik és egy nyolcadik helye azon ritka alkalmakkor, amikor kapitány lehetett. 2011-ben azonban segítő volt, a világbajnok Thor Hushovd legfontosabb embere. A csapat és tulajdonképpen az egész kerékpáros világ is úgy látta, hogy a Garminból neki lehet leginkább esélye a győzelemre.

A verseny azonban másként alakult. Vansummeren belekerült a nap szökésébe, majd az utolsó ötcsillagos kockaköves szektorban megindult, és lerázta a többieket. Közeledett tehát karrierje harmadik, de minden kétséget kizáróan legfontosabb győzelme felé. 

A legnagyobb kínok azonban csak ekkor kezdődtek a számára. Négy kilométerrel a vége előtt észrevette, hogy lassú defektje van a hátsó kerekében.

van.jpg Fotó: cyclingweekly

A verseny egyik legnagyobb esélyese, Fabian Cancellara 30 másodperccel haladt mögötte. Vansummeren minden porcikáját a rémület járta át. Lehetséges, hogy a gyerekkori álma a beteljesülés előtt néhány perccel, egy fránya mechanikai hiba miatt fog meghiúsulni?

"Rettegés fogott el, amikor megérintettem az abroncsot. Elsősorban Cancellara miatt voltam ideges. Vaughters, a csapatfőnököm azt mondta a fülemre, hogy fél percre jön mögöttem. A többiektől, akiket leszakítottam, nem tartottam, de Cancellara..., tudtam, hogy ő más történet. Négy km volt hátra, és ott voltam egy hátsó kerékkel, ami ugyan még nem volt teljesen lapos, de nem tudtam vele mit kezdeni. Benne volt a pakliban, hogy mindennek vége lesz."

"Koncentrált voltam. Őszintén szólva soha az életemben nem voltam annyira veszettül koncentrált, mint akkor. Tudtam, hogy, ha nem lenne defektem, megnyerném, így azonban korántsem lehettem biztos a dolgomban."

"Sokan kérdezték az elmúlt években, hogy milyen volt, amikor begurultam a velodrome-ba. Szívesen elmondtam volna, és elmondanám most is, azonban sajnos nem emlékszem. Azért nem, mert annyira iszonyatosan összpontosítottam a hátsó kerekemre, hogy minden mást kizártam. Hiába volt körülöttem kétezer ember, én csak a saját világomban léteztem. Aki visszanézi a felvételeket, láthatja, hogy nem mentem gyorsan. Most már élvezettel tudom megnézni azokat a képeket, de akkor a dolog minden volt, csak nem élvezetes."

Vansummeren végül meg tudott őrizni 19 másodpercnyi előnyt Cancellarával szemben, így megkönnyebbülten és boldogan haladhatott át a célvonalon. 

vancan.jpg Fotó: Europress/AFP

A belga a verseny előtt szabad kezet kapott azzal a kitétellel, hogy elsősorban Hushovdért kell dolgoznia. Az volt a terv, hogy Cancellara támadási kísérleteit mindenképpen vissza kell verni, és a norvég majd lesprinteli őt a velodrome-ben. 

A nap szökése, melynek tagja volt Vansummeren is 17 fős volt, azonban az utolsó, bő két km-es kockaköves szektorra már csak négyen maradtak. A belga ekkor indult meg, egy derékszögű kanyarban.

"Pokolian gyors voltam. Tudtam, hogy baromira nehéz lesz utolérni engem. Szerencsére így is történt, mindenkit magam mögött tudtam tartani."

Az előzetes győzelmi esélye a bukiknál 167:1-hez volt, mégis megnyerte. Sikere így aztán érthető módon többeket inspirált. Mások mellett Mathew Haymant is, aki 2016-ban tudott győzni. 

"Ez a teljesítmény reményt adott mindenkinek, hogy egy napon talán ő lehet a következő, és neki is sikerülhet" - emlékszik vissza az ausztrál.

Vansummeren számára azonban nem volt meglepetés, hogy 2011-ben végül is ő nyert. Nagyon is érezte, sőt meg is jósolta a jó eredményt.

van2.jpg Fotó: cyclingweekly

"A kapitány ugyan Hushovd volt, előző nap azonban úgy éreztem, hogy én jobb erőben vagyok. Felhívtam aput szombat este 11-kor, és azt mondtam neki, hogy figyeljen oda, mert ott fogok állni a dobogón. Eskü, így történt."

"Sokat edzettem egész héten, és előtte kihagytam a Flandriát. Éreztem, hogy kirobbanó formában vagyok. Olyan volt, mintha semmilyen ellenállás nem lett volna a kerékpáron, mintha lánc sem lett volna rajta, úgy vittek a lábaim. Adódik néhány ilyen kivételes nap az ember életében, és ez egy ilyen nap volt."


(Forrás: cyclingweekly)

Hozzászólások