ES Bringa - Vanmarcke: "Az összes eddigi jó helyezésem elcserélném egy igazán nagy győzelemre"
Vanmarcke: "Az összes eddigi jó helyezésem elcserélném egy igazán nagy győzelemre"
Fotó: Europress/AFP

Vanmarcke: "Az összes eddigi jó helyezésem elcserélném egy igazán nagy győzelemre"

Szabó BenceSzabó Bence
2020/02/26 10:08
Annyiszor járt már közel egy igazán nagy győzelemhez, a szerencse azonban mindig elkerülte Sep Vanmarcke-ot. A belga egynapos menő idén ismét harcba száll a hétvégén kezdődő belga klasszikusokon, előtte azonban felidézi karrierje legrosszabb tavaszát, legnagyobb bukását és beszél a Tom Boonennel való összehasonlítás átkáról is.  


Ha létezne a balszerencsés szezonnak tankönyvi definíciója, Sep Vanmarcke képe a 2017-es Flandria befutójánál lenne mellette az illusztráció. Miután a Paterberg lejtmenetében elszenvedett súlyos bukást követően feladta a versenyt, majd törött ujjal és szakadt ruhában, vértől és sártól fedve visszatekert a célba, maga volt a két keréken guruló szerencsétlenség. Ahogy beért, az első mellé érkező riporter pontos cinizmussal foglalta össze neki a helyzetet:

"Ez (a bukás) most épp az, amire szükséged volt."  

043_05076320.jpg Fotó: Europress/AFP

Pedig ez a szezon sem indult rosszul a belga egynapos menő számára. Az Omloopon a kevesek egyike volt, aki tudta tartani a világbajnok Sagan tempóját, meg is jött a harmadik helyen. Gyomorproblémái azonban már itt is jelentkeztek, a helyzet pedig idővel csak rosszabb lett. Ráadásul jött egy bukás a Strade Bianchén, majd egy betegség a Dwars Door Vlanderenen. A Harelbekén olyan rosszul volt, hogy félreállt hányni, majd jött a Flandria, ahol a fent említett bukás koronázta meg a tavaszát.

"Az emberek megsajnáltak a bukás után. Sokan jöttek azzal, hogy: nahát, Sep, ez szörnyű esés volt. Én csak megrántottam erre a vállamat, estem már rosszabbat is. A nézőket egyszerűen jobban megérinti a dolog, ha élő adásban történik."

Mi tagadás, Vanmarcke-nak az évek során kijutott néhány szörnyű esésből, a legrosszabbra azonban a mai napig élénken emlékszik:

"2011-ben, az első Vueltámon beestem egy szakadékba, na, az szörnyű volt. Egy technikás lejtmenetben elléptem a szökevénytársaimtól, aztán benéztem egy kanyart. Vagy negyven métert zuhantam, esés közben számos fát eltaláltam. Az utolsó megállított, ha az nem lett volna, egy folyóban végzem."

043_05058556.jpg Fotó: Europress/AFP

"Senki sem látta a bukásomat, onnan lentről pedig nem hallották a segélykiáltásomat. Szerencsére a következő csoportban is esett valaki, azt észrevették, és amikor őt keresték, megtaláltak engem is. Az adrenalin még segített visszamászni, de amikor felültem a bringára, realizáltam, hogy meg is halhattam volna. Teljes sokkban tekertem végig a szakaszt. Ez a bukás komoly hatással volt a  karrieremre, azóta is bátortalanabb vagyok lejtmenetekben." 

Egy ilyen esés, vagy egy olyan tavasz, mint a 2017-es, a legtöbb versenyző kedvét egy életre elvette volna a tekeréstől. Vanmarcke viszont az évek alatt megtanulta helyén kezelni a versenyeken történteket:

"Korábban az ilyen balszerencse mentálisan összetört volna, de ma már nem így van. A feleségem és a lányom sokat segített, hogy elbírjak a rossz gondolataimmal."

A belga versenyző az idényt sem adta fel, nyárra a gyomra is rendbe jött, így a szezon második felében szép eredményeket ért el. Sok nyári egynaposon a legjobb tízben zárt, a belga nemzeti bajnokságon pedig mindössze centikre elmaradva a győztes Oli Naesentől, második lett. Az ilyen majdnem győzelmek szintén jól jellemzik Vanmarcke karrierjét. 

Ezért lehet, hogy bár a 2012-es Omloopon aratott első sikere után a belga sajtó az új Tom Boonennek könyvelte el, nyolc évvel később még mindig csak egy World Tour-győzelem van a neve mellett, azt is a tavalyi Bretagne Classicon szerezte. Az igazán rangos egynapos sikerek eddig elkerülték Vanmarcke-ot, őt azonban jobban zavarja, hogy a közvélemény elvárja tőle ezeket a győzelmeket: 

"Miért mindig a legjobb versenyzőkhöz mérnek? Azt mondják, sohasem nyerek. Rendben, nincsenek győzelmeim, de akkor miért raknak ugyanarra a szintre? Kezeljenek esélytelenként."

043_05322253.jpg Fotó: Europress/AFP

"Ha pozitívan nézzük, dobogós voltam a Flandrián és a Roubaix-n, összesen pedig húsz top5-ös helyezésem van klasszikusokról. Ha viszont győztesként tekintenek rám, úgy kevés ez az eredménysor. Jens Keukeleire egyszer második lett a Gent-Wevelgemen, mindenki dícsérte ezért az eredményért. Tőlem ugyanez kevés."

El kell fogadni a tényt, hogy Vanmarcke sohasem lesz az új Boonen. Nincs meg benne az az ösztönös tehetség, neki egy kis szerencsére is szüksége van a győzelmekhez. Nem segíti úgy a sora sem, egész pályafutása alatt kisebb csapatokban tekert, nem a klasszikusok Real Madridjának számító Quick-Stepben. Ráadásul a sprintje sem az igazi, így gyakran kényszerül vakmerő távoli támadásokra, amit kívülről sokan ostoba versenyzésnek látnak: 

"Talán nincs meg bennem a megfelelő ösztön, de a csapatom sem gyakran segít helyrehozni a zűrös szituációkat, és a sprintem sem olyan, mint Boonené volt. Nekem Sagannal és Kristoffal kell küzdenem, akik mind gyorsabbak nálam. Ezért kell megpróbálnom azokat az "ostoba" támadásokat, hogy lerázzam őket."

Persze Vanmarcke nem állítja, hogy hibátlanul versenyez, néhány rossz döntése pedig karrierje legnagyobb győzelmeibe került neki:

"Ott volt a 2013-as Roubaix, ahol Cancellarával csatáztam a győzelemért. Fiatal voltam és tapasztalatlan, a korszak legjobb versenyzője ellen. Hamar nyitottam a hajrát, ami lehetőséget adott neki, hogy az utolsó húsz méteren kikerüljön. Ha csak egy kicsit később indítok..."

000_Par7524433.jpg Fotó: Europress/AFP

"Vagy ott volt a 2014-es tavasz. Minden nagy északi klasszikuson top5-ben végeztem, azóta sem csinált ilyet senki. Mégis csalódott voltam, mert nyernem egyet sem sikerült. Egyszer sem voltam elég jó."

A nagy tavaszi győzelem azóta sem sikerült Vanmarcke számára, nem egyszer a balszerencse gátolta meg a siker elérésben. Tavaly a Roubaix-n például váltóhiba miatt szakadt le az élmezőnyről a hajrában. 2020-ban azonban ismét megpróbálja felvenni a versenyt a legnagyobb nevekkel, és ki tudja, talán ez lesz az az év, amikor összejön az átütő győzelem. 

"Nem kockáztatnám az eddigi eredményeimet, mert a csapattársaim legtöbbször a belüket is kidolgozták értem. De ettől még az összes eddigi jó helyezésemet elcserélném egy igazán nagy győzelemre."

Rouleur

Hozzászólások